Würzburg , egy járási jogú város a németországi Bajor Szabadállam Alsó-Frankföldi kerületében a Majna folyó két partján.
Fekvése Bajorország nyugati határának közelében a Majna partján található, Schweinfurttól mintegy 30 km-re.
Éghajlat Würzburg (1991–2020) éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,8 5,6 10,4 15,8 19,9 23,3 25,5 25,4 20,4 14,3 8,0 4,5 14,8 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,4 −1,2 1,6 4,9 8,9 12,3 14,1 13,8 10,0 6,2 2,4 −0,4 6,0 Átl. csapadékmennyiség (mm) 40 36 40 33 57 53 66 56 47 48 46 52 574 Havi napsütéses órák száma 55 84 132 191 215 224 237 226 167 107 52 43 1732
Története Kr. e. 1000 körül a kelták telepedtek le a vidéken.
A 6. században már frankok lakják. 650 körül Würzburg frank hercegi székhely. 704 . május 1-jén említik először a települést.
1156 -ban itt tartották I. Frigyes német-római császár és Burgundiai Beatrix menyegzőjét. 1168 -ban az uralkodó Herold püspöknek adományozta a várost.
Würzburg 1402 -ben alapították a Würzburgi egyetemet.1525 -ben a német parasztháborúban sikertelenül ostromolták Würzburgot. 1573 és 1617 között Julius Echter von Mespelbrunn hercegpüspök (Fürstbischof) irányította a várost. 1582 -ben újból megalapították a Julius–Miksa Egyetemet.
1626 -tól négy éven át tartottak a boszorkányüldözések. Ebben az időben Philipp Adolf von Ehrenberg volt a hercegpüspök, aki lelkes támogatója volt ezeknek a kivégzéseknek. Közel 900 embert végeztek ki ilyen módon. 1631 -ben II. Gusztáv Adolf svéd király elfoglalta Würzburgot.
1796 . szeptember 3-án zajlott le a würzburgi csata .
1803 -ban a város a Bajor Választófejedelemséghoz került a város, így 1806 -tól a Bajor Királyság része lett. 1806 szeptemberében az újonnan kreált napóleoni állam, a Würzburgi Nagyhercegség fővárosa lett. 1814 -től a Bajor Királysághoz csapták, ettől kezdve napjainkig Bajorország része maradt. 1817 -ben Alsó-Majna körzet székhelye lett. 1895 -ben Wilhelm Conrad Röntgen itt fedezte fel a róla elnevezett Röntgen-sugarat .
Egy 17 éves afgán fiatal követte el a 2016-os würzburgi baltás támadást .
Kerületei A város 13 kerületében 25 városrész található. Ezek az alábbiak:
01 Altstadt
Dom (01) Neumünster (02) Peter (03) Innere Pleich (04) Haug (05) Äußere Pleich (06) Rennweg (09) Mainviertel (17) 02 Zellerau
03 Dürrbachtal
Dürrbachau (07) Unterdürrbach (22) Oberdürrbach (23) 04 Grombühl
05 Lindleinsmühle
06 Frauenland
Mönchberg (10) Frauenland (11) Keesburg (12) 07 Sanderau
08 Heidingsfeld
09 Heuchelhof
10 Steinbachtal
Steinbachtal (15) Nikolausberg (16) 11 Versbach
12 Lengfeld
13 Rottenbauer
Politika A városi tanács és a polgármester irányítja Würzburgot. A tanács 1256-ban alakult.Würzburg polgármesterei:
1797–1820: Georg Ignaz Brock 1821–1832: Wilhelm Josef Behr 1835–1840: Sebastian Benkert 1840–1852: Matthäus Johann Bermuth 1853–1859: Josef Friedrich Treppner 1859–1862: Ludwig Weis 1862–1865: Jakob Hopfenstätter 1866–1884: Georg Zürn 1884–1899: Johann Georg Ritter von Steidle 1900–1913: Philipp Ritter von Michel 1913–1917: Max Ringelmann 1918–1920: Andreas Grieser 1921–1935: Hans Löffler 1935–1945: Theo Memmel 1945–1946: Gustav Pinkenburg 1946: Michael Meisner 1946–1948: Hans Löffler 1948–1949: Karl Grünewald 1949–1956: Franz Stadelmayer 1956–1968: Helmuth Zimmerer 1968–1989: Klaus Zeitler 1990–2002: Jürgen Weber 2002–2008: Pia Beckmann 2008–2013: Georg Rosenthal 2013–2014: Adolf Bauer (ügyvezető) 2014 óta: Christian Schuchardt Lakosság Év Lakosság 1875 . dec. 1.44 975 1880 . dec. 1.51 014 1885 . dec. 1.55 010 1890 . dec. 1.61 039 1895 . dec. 2.68 747 1900 . dec. 1.75 499 1905 . dec. 1.80 327 1910 . dec. 1.84 496 1916 . dec. 1.71 044 1917 . dec. 5.70 923 1919 . október 8.86 571 1925 . június 16.89 910 1933 . június 16.101 003 1939 . május 17.107 515 1945 . dec. 31.52 999
Év Lakosság 1946 . október 29.55 604 1950 . szept. 13.78 443 1956 . szept. 25.102 950 1961 . június 6.116 883 1965 . dec. 31.122 067 1970 . május 27.117 147 1975 . dec. 31.112 584 1980 . dec. 31.128 652 1985 . dec 31.127 997 1987 . május 25.123 378 1990 . dec. 31.127 777 1995 . dec. 31.127 295 2000 . dec. 31.127 966 2005 . dec. 3.1.129 628 2006 . dec. 31.131 320
¹ Népszámlálás
Közlekedés Utcai közlekedés Tömegközlekedés Würzburgban 5 villamosvonal található, összesen 19,7 km hosszan. Utoljára 1989 -ben építettek vonalat Heuchelhof városrészben.
A városban a buszközlekedés az elterjedt. A buszok központi végállomása a buszpályaudvar a vasúti pályaudvar mellett.
Vasúti közlekedés Würzburg az északi-déli fővasútvonal mentén fekszik, amely Hamburg , Bréma , Hannover , Kassel , Würzburg, Nürnberg érintésével Münchenig tart.
A helyi főpályaudvart az 1950-es években modernizálták.
Légi közlekedés A várostól északnyugatra 3 és fél kilométerre található egy reptér a sportrepülők számára.
Nevezetességei Oktatás Az egyetem Julius-Maximilians-Universität: Első megalapítása 1402 -ben volt, majd 1582-ben újra megnyitják kapuit. Zenei Főiskola (Hochschule für Musik Würzburg): 1804 -ben alapították. 2001 -ben a Zenei Akadémia része lett. Würzburg-Schweinfurt Szakiskola (Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt): 1971 -ben alapították. A városban több középiskola is található:
[3] Deutschhaus Gimnázium Friedrich Koenig Gimnázium Matthias Grünewald Gimnázium Mozart- und Schönborn Gimnázium Riemenschneider Gimnázium Röntgen Gimnázium Siebold Gimnázium Szt. Ursula Gimnázium Wirsberg Gimnázium Rendezvények Január: Nemzetközi filmhétvége Március: Tavaszi néptáncfesztivál Április: ShuttleParty, Kastélyfutás Május: Afrika-fesztivál Május/Június: Würzburgi borfalu Június: Művészeti fesztivál Június/Július: Mozart-ünnep Július: Kiliani ünnepség Július/augusztus: Christopher Street Day Augusztus/Szeptember: Hercegérseki udvari zenei nap Augusztus/Szeptember: Borünnep Szeptember/Október: Majna kirakodó vásár (minden 2. évben) Szeptember: város napja Október: ShuttleParty Október/November: Kabarénap November: Würzburgi sütőnap December: Karácsonyi vásár Testvérvárosai USA Faribault, 1949 óta Skócia Dundee , 1962 óta Franciaország Caen , 1962 óta USA Rochester , 1966 óta Tanzánia Mwanza , 1966 óta Japán Ócu, 1979 óta Spanyolország Salamanca , 1980 óta Németország Suhl , 1988 óta Svédország Umeå , 1992 óta Írország Bray , 2000 ótaKépgaléria
Hivatkozások További információk