2022-es magyarországi országgyűlési választás

Bővebben: Magyar országgyűlési választási rendszer

A választás időpontja

A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re), illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem, nem lehet húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap.^[3] A magyar választásokat vasárnapi napokon kell tartani.^[4]

A választást Áder János köztársasági elnök január 11-én közzétett közleményében 2022. április 3-ra tűzte ki.

A választási rendszer

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.

Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.

Egyéni képviselők választása

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

Az egyéni választókerületek mindegyikében egy képviselőt választanak és a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja (relatív többségi szavazás).

A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges szavazatai töredékszavazatnak számítanak és hozzáadódnak a listás szavazáshoz.

Listás mandátumok kiosztása

Országos listát az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje.^[5] Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

A mandátumok kiosztása:

1. össze kell adni a listás szavazatokat,
2. ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat ${\displaystyle /93/4}$ darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
3. a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
4. a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
5. a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
6. a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, ahány „karika” van az oszlopában).

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.

A választási rendszerben a lista zárt listás, a listás jelöltek pártok által kialakított sorrendjén a választók nem tudnak preferenciaszavazatokkal módosítani.

A választást megelőző kampányidőszakban ismét kritika tárgyává vált, hogy a kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség nem biztosít egyenlő feltételeket a kampányoláshoz, a kormánypárt ráadásul jogszabállyal tovább könnyítette az úgynevezett „voksturizmust”. Ennek értelmében már nem számít választás rendje elleni bűncselekménynek vagy okirathamisításnak, ha valaki olyan lakcímre jelentkezik be választás előtt, ahol nem lakik életvitelszerűen.^[6] Az ellenzéki politikai csoportok ezért az EBESZ teljes körű missziójának megjelenését kérték a magyar választásokra.^[7] A teljes küldöttség meg is érkezett, akik február 24-én meg is kezdték a munkájukat.^[8] A küldöttséget egyebek mellett Polt Péter főügyész is tájékoztatta az általuk felderített korábbi választási csalásokról,^[9] ettől függetlenül a szervezet időközi jelentésében a kormánypárt ellenőrizhetetlen kampánytevékenységeire, az ellenzéknek hátrányos egyenlőtlen plakáthelyekre, a „pártokon kívüli felek” kampányt befolyásoló költéseire, a jogszabályba iktatott könnyített lakcímváltás visszásságára, a már korábban is kritika tárgyává vált határon túli magyarok levélszavazására, a közszolgálati média rendszerszintű politikai elfogultságára, és az ott nem megjelenő ellenzéki politikusokra hívta fel a figyelmet – akik csak a választás előtt kaptak 5 perc szereplési lehetőséget.^[10] A fideszközeli Alapjogokért Központ reagálása szerint a szervezet „megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban”.^[11]

Március 31-én kidobott levélszavazatokat találtak egy Marosvásárhely közeli szeméttelepen, a részben elégett szavazólapokon az ellenzékre leadott voksok szerepeltek. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a levélszavazatok megsemmisítését kérte, az RMDSZ tagadta, hogy bármi köze lenne az incidenshez, és visszautasították a levélszavazatok megsemmisítésének lehetőségét, provokációnak minősítve az esetet.^[12] A hírt megjelentető Telex.hu-ról a kormányközeli Origo.hu azt írta cikkében, hogy a portál előre tudhatta a történteket, „baloldali provokációt” sejtetve, mert egy technikai hiba miatt a hír először egy egy hónappal korábbi dátummal jelent meg, csakhogy a megtalált szavazólapok kinézete és a rajtuk szereplő pártok sorrendje a nevezett dátum idején még nem volt ismert.^[12][13] Az ellenzéki pártok az NVI-hez fordultak az ügy kivizsgálásáért, ami feljelentést tett. A TASZ szintén feljelentést tett választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt.^[14] A levélszavazatok határon túli kezeléséről a vonatkozó jogszabály elég lazán rendelkezik, az NVI jogköre pedig nem terjed ki erre.^[15] Az NVI szerint április 1-ig 184 ezer levélszavazatot adtak le.^[16] Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője kritikái mellett jelezte, hogy büntetőfeljelentést tesznek a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnál és az Európai Ügyészségnél is.^[17] László Róbert választási szakértő szerint az erdélyi incidens minden eddiginél jobban aláássa a bizalmat a levélszavazás kapcsán.^[18] Hadházy Ákos ellenzéki képviselő az NVB-nél emelt kifogást, aki a teljes levélszavazás megismétlését kérte, miután szerinte az NVB nem tudja a szavazás biztonságát garantálni, de az NVB szerint – hasonlóan az NVI indokához – erre nem terjed ki a jogköre. Hadházy szerint viszont így értelmét veszti a határon túli szavazás jogszerűsége, ha határon kívüli szavazatokra nem határon belüli szabályok vonatkoznak.^[19] Ezt később a Kúria is elismerte, ezzel pedig lényegében azt is, hogy ezen szavazatokkal akadálytalanul vissza lehet élni. A levélszavazatok döntő többsége az adatok alapján a Fideszre érkezett.^[20]

Ellenzéki oldalról delegált önkéntes szavazatszámlálók szerint volt arra is példa, hogy a szavazóköri munkájukat megelőző eskütételüket távoli szavazókörben, mint Zala megyében a helyi jegyző reggel nyolc órára tette, nem törődve azzal, hogy sok szavazatszámláló az ország más részeiről, akar több száz kilométerről érkezik. Emiatt voltak, akik saját költségen voltak kénytelenek szállásról gondoskodni a választás idejére, vagy kénytelenek voltak lemondani a részvételükről. A TASZ szerint ez sértheti a választási törvény egyik alapelvét, ezért aki ilyet tapasztal, annak érdemes kifogást emelnie az NVI-nél.^[21][22]

Mind ellenzéki, mind kormánypárti szavazatokra buzdító SMS-eket kaptak olyanok, akik nem adták meg adataikat ilyen célra. Az ügyekben kivizsgálások és politikai vádaskodások is történtek.^[23][24][25]

A Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézete készített egy összeállítást a választás kapcsán, amiben a kormányzat választási manipulációit érintő intézkedéseit vették sorra. Kiemelték, hogy választást elcsalni nem csak a szavazás napján lehet de facto hamisítással, hanem a választási környezet olyan jogszabályokkal történő módosításaival is, amik a kormánypártnak kedveznek egy legitim választás során is. Az írásuk szerint nem csak a kampány és a választás idején egyenlőtlen feltételek számítanak, hanem az azt megelőző időszak során hozott intézkedések is, mint:

Az anyag úgy fogalmaz: „ha a választás meghamisítása csalás, akkor a választás manipulálása is az, mert a választók akaratát semmibe véve egyoldalúan szabja meg hatalomgyakorlás jövőbeli irányát.” Ugyanakkor azt is írják, hogy „a választás az ellenzék számára nem értelmetlen vagy eleve megnyerhetetlen, de érezhető a rezsim szisztematikus törekvése a választás elcsalására, ennek megvalósítására szolgáló széles, szofisztikált eszköztárral.”^[26]

Bár Orbán úgy fogalmazott a választás napján, hogy „ez egy tisztességes és fair választás, mindenkinek volt esélye, hogy meggyőzze a magyar választókat”,^[27] az EBESZ egy napra rá arról számolt be, hogy a szavazás ugyan rendben, jól szervezetten zajlott le, a választás kapcsán viszont kiegyenlítetlen erőviszonyok, a kormány és a kormánypártok üzenetei közötti jelentős átfedés, a média elfogultsága és átláthatatlan kampányfinanszírozás voltak jelen (ezzel sok tekintetben megismételve a 2018-as választások kapcsán tett állásfoglalását).^[28] Kiemelték a kormánypárt állami költségvetésből finanszírozott kampányát, valamint a média elfogult és kiegyensúlyozatlan híradásait, amik sokkal több helyre jutottak el az ellenzéki üzenetekhez képest, ezzel jogosulatlan előnyhöz juttatva a kormánypártot. Szóba került a választói névjegyzék és a külföldi szavazások jogi hiányosságai is, amik nem biztosítanak kellő választási tisztaságot, több korábbi, választást megerősítő jogszabályi ajánlásukat pedig figyelmen kívül hagyták.^[29] A dán 'Silba – Initiative for Dialogue and Democracy' szervezet munkatársai a választás megfigyelése során a kolozsvári Demokrácia Központban és a Kolozsvári Főkonzulátuson visszaélésekre és jelentős választási csalásra lehetőséget adó súlyos szabálytalanságokat tapasztaltak.^[30] A Dimenzió Média Alapítvány által, választás után készített közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek jelentős hányada elhitte a kormánypárt ellenzéket megbélyegző üzeneteit, míg az ellenzék cáfolatai jóval kevesebbekhez érkeztek meg. Emiatt a kutatás készítői sem tartották szabad és demokratikus választásnak a 2022-est.^[31]

Bővebben: 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás

Bővebben: Közös ellenzéki listaállítás a 2022-es magyarországi országgyűlési választásra

A 2022-es választásra az ellenzéki pártok a Republikon Intézet 2020-as javaslata alapján közös jelöltállítással készültek.^[32] A 2020 nyarán készült felmérések szerint az ellenzéki szavazók zöme támogatta a pártok együttes választási fellépését.^[33][34] A 2020-as, Korszakváltás Garanciái című megállapodásuk alapján a pártok minden egyéni választókerületben egy közös jelöltet állítanak, illetve közös választási listájukat is egy közös miniszterelnök-jelölt vezeti majd.^[35] Az egyéni képviselőjelöltek kiválasztására és a közös miniszterelnök-jelölt megválasztására 2021 őszén megtartották az előválasztást.^{[36][37][38][39]} Az előválasztási folyamat során kialakítandó közös jelöltállítási megállapodás részese a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum, illetve a Párbeszéd. Az előválasztáson más szervezetek (MLP, ÚK, ÚVNP, MMM, Szikra) és független jelöltek is indultak. A kétfordulós ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást végül Márki-Zay Péter (MMM), Hódmezővásárhely polgármestere nyerte meg.^[40]

A Fidesz-KDNP a jelöltállítás során a hosszú ideje bevált választókerületi elnöki rendszert alkalmazza, a kormánypárt jelöltjei várhatóan a választókerületi elnökök lesznek. Az ellenzéki közös fellépésnek nem részese a Mi Hazánk, a párt képviselőjelöltek kiválasztásáról a szervezet alapszabálya szerint a párt elnöksége dönt.

A Nemzeti Választási Bizottság a következő, a választáson indulni kívánó jelölő szervezeteket (pártokat és országos nemzetiségi önkormányzatokat) vette nyilvántartásba (zárójelben a nyilvántartásba vétel dátuma):^[41][42]

Egyéni választókerületek és jelöltek

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján legalább 500 aláírást kellett összegyűjteni.

Országos listák

Párt- és pártszövetségi listák

Országos listát az a párt vagy pártszövetség állíthat, amelynek legalább 71 egyéni választókerületben, legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje.

A listákon az első 20 jelölt neve került feltüntetésre, a miniszterelnök-jelölt neve vastag betűvel került kiemelésre.

Nemzetiségi listák

Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

A listákon az első 5 jelölt neve került feltüntetésre, a nemzetiségi képviselőjelölt neve vastag betűvel került kiemelésre.

Részvételi adatok (Magyarországon lakcímmel rendelkezők)

Az országos listás választás eredménye

A magyarországi és külföldi listás szavazatok megoszlása. A nemzetiségi és etnikai listákat az N betű jelöli.

A megválasztott Országgyűlés összetétele

Bővebben: 2022–2026 közötti magyar országgyűlési képviselők listája

A választás után több új képviselőjelölt jutott mandátumhoz, míg több régóta politizáló képviselőnek véget ért a mandátuma. Közülük többen korábban jelentősebb közéleti szerepet is betöltöttek, így mandátumhoz jutott egyebek mellett Menczer Tamás, Varga Judit, Orbán Balázs, Illés Boglárka (FIDESZ), Toroczkai László (Mi Hazánk), Orosz Anna, Tóth Endre, Bedő Dávid, Hajnal Miklós, Fekete-Győr András (Momentum), Barkóczi Balázs, Kálmán Olga, Dávid Ferenc, Kordás László, Komáromi Zoltán (DK), Komjáthi Imre (MSZP), Kanász-Nagy Máté (LMP) politikusok és Jámbor András korábbi újságíró is. Márki-Zay Péter is jogosulttá vált mandátumra, de jelezte: nem kíván élni vele.^[57] Gy. Németh Erzsébet, Gréczy Zsolt (DK), és Novák Előd (Mi Hazánk) több év megszakítás után tértek vissza a parlamenti munkához. Ugyanakkor elvesztette országgyűlési mandátumát Szél Bernadett, Korózs Lajos, Bősz Anett, Demeter Márta, Bana Tibor, Steinmetz Ádám, Potocskáné Kőrösi Anita, Stummer János, Rig Lajos, Ander Balázs, Nunkovics Tibor, Csányi Tamás, Révész Máriusz, Magyar Zoltán, Schmuck Erzsébet, Hohn Krisztina, Székely Sándor, Szakács László, Kálló Gergely, Kocsis-Cake Olivio, Gyüre Csaba és Szilágyi György.

Simonka György, Boldog István és Völner Pál büntetőügyeik miatt el sem indultak. Szintén nem indultak el a választáson Farkas Flórián, Manninger Jenő, Burány Sándor, Bencsik János, Sneider Tamás, Varga-Damm Andrea, Fülöp Erik, Tóth Csaba, Mesterházy Attila, Bíró Márk, Farkas Gergely, Volner János, Bangóné Borbély Ildikó, Molnár Gyula és Balczó Zoltán.^{[58][59][60][61]}

• ↑ Ve.: 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról  (Hozzáférés ideje: 2022. január 21.)

• Országgyűlés
• Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
• 2018–2022 közötti magyar országgyűlési képviselők listája
• Negyedik Orbán-kormány
• Ellenzéki összefogás
• 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás
• Előválasztás
• Ötödik Orbán-kormány