Carles Puigdemont
Carles Puigdemont i Casamajó ⓘ (Amer, 1962. december 29. – ) katalán újságíró, politikus, a Generalitat, vagyis a katalán kormány 130. elnöke 2016–2017 között.
Carles Puigdemont | |
Katalónia 130. kormányfője | |
Hivatali idő 2016. január 12. – 2017. október 28. | |
Alelnök(ök) | Oriol Junqueras |
Uralkodó | VI. Fülöp |
Előd | Artur Mas |
Utód | Soraya Sáenz de Santamaría (mint a spanyol kormányzat miniszterelnök-helyettese, ideiglenesen) |
Girona polgármestere | |
Hivatali idő 2011. július 1. – 2016. január 11. | |
Előd | Anna Pagans |
Utód | Albert Ballesta |
Születési név | Carles Puigdemont i Casamajó |
Született | 1962. december 29. (61 éves)[1][2][3] Amer[1] |
Párt | Katalán Demokratikus Konvergencia (1983-2016) Európai Katalán Demokrata Párt (2016-) |
Szülei | Núria Casamajó Xavier Puigdemont Oliveras |
Házastársa | Marcela Topor |
Foglalkozás | újságíró |
Iskolái | Gironai Egyetem |
Vallás | Christian atheism |
Carles Puigdemont aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carles Puigdemont témájú médiaállományokat. |
Életpályája
A francia határ közelében, Girona régióban lévő Amer kisvárosban született, egy nyolcgyermekes cukrász házaspár második fiaként. A középiskola végeztével egy ideig a Gironai Egyetemen filológiát hallgatott, majd a tanulmányai félbeszakítását követően beállt az El Punt című napilaphoz (1981), ahol néhány év alatt felküzdötte magát a főszerkesztői posztig. A katalán kormány (Generalitat) megbízásából megszervezte a Katalán Hírügynökséget, amelyet 2002-ig irányított. Ezt követően a gironai művelődési ház igazgatója lett, s ezzel párhuzamosan elindította a katalán kormányzat által fenntartott Catalonia Today című angol nyelvű magazint.[4]
Politikai karrierjét 2006-ban kezdte, mikor a jobboldali nacionalista Konvergencia és Unió (CiU) pártszövetség színeiben megmérettette magát a tartományi parlamenti képviselői helyért, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe. 2011-ben viszont legyőzte szocialista ellenfelét és a CiU színeiben Girona polgármesterének választották. Négy évvel később a függetlenségért küzdő Önkormányzatok Szövetségének elnöke lett. 2015-ben a katalán parlamenti választásokon az elszakadást támogató – CiU-t felváltó – Együtt az Igenért (Junts pel Sí) pártszövetség jelöltjeként győzött.[5] Miután Artur Mas 2016 januárjában bejelentette, hogy lemond az újbóli elnök jelöltségéről – mivel nem tudja megszerezni a megválasztásához szükséges parlamenti támogatást – a katalán parlament rendkívüli ülésén Puigdemontot választotta Katalónia új elnökévé (január 10.),[6] majd két nappal később, ünnepélyes keretek között beiktatták tisztségébe.[7]
A 2017. október 1-jén megrendezett katalán függetlenségi népszavazással kapcsolatban élesen szembekerült a spanyol kormánnyal.[8]Miután a spanyol kormány elmozdította pozíciójából, Puigdemont 2017. október 30-án Brüsszelbe utazott.[9] A sajtónak adott nyilatkozata szerint nem azért érkezett a belga fővárosba, hogy politikai menedékjogot kérjen.[10] 2017. október 31-én mind Puigdemont, mind a leváltott katalán kormány tagjai megkapták az első idézéseket.[11] November első napjaiban a spanyol központi büntetőbíróság kiadta az elfogatóparancsot a leváltott Puigdemont és négy személy ellen, akik ugyancsak Brüsszelben vannak. A belga hatóságoknak három hónapon belül el kell majd dönteniük, hogy átadják-e Puigdemont-t Spanyolországnak.[12] Puigdemont Brüsszelben bejelentette, hogy jelölteket válogat, akikkel a december 21-re kiírt előrehozott katalóniai választásokon indulna Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) név alatt.[13] Ezt követően 2017. december 5-én a spanyol legfelsőbb bíróság visszavonta a Carles Puigdemont és társai elleni európai elfogatóparancsot.[14]
A december 21-re kiírt előrehozott katalóniai választásokon az Együtt Katalóniáért a szavazatok 21,6%-át (940 ezer szavazat) szerezte meg, és másodikként 34 képviselői helyet szerzett a katalán törvényhozásban. Ezek után Carles Puigdemont hazatérésének engedélyezésére szólította fel a spanyol kormányt, hogy részt vehessen a katalán tartományi parlament január 23-i alakuló ülésén, hogy ő lehessen a régió következő elnöke.[15][16]
A továbbra is Brüsszelben élő Puigdemont 2018 márciusában Finnországba látogatott. A visszaúton március 25-én Dánia irányából érkezett Németországba, ahol Schleswig-Holstein szövetségi tartományban a spanyol kormány által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe vették.[17][18] 2018 júliusában a schleswig-holsteini ügyészség bejelentette, hogy a tartományi felsőbíróság ítélete alapján Puigdemontot kiadják Spanyolországnak. Az ítélet csak adócsalás miatt teszi lehetővé később büntetőeljárás lefolytatását, míg lázadás vádja nem emelhető a korábbi katalán elnökkel szemben.[19]
A katalán népszavazás szervezőinek 2019. február 12-én Madridban megkezdődött perével kapcsolatban a továbbra is Brüsszelben élő, a per alá nem vont Puigdemont kijelentette, hogy az eljárás kettős mércéről tanúskodik – utalásként arra, hogy a katalán kérdéssel szemben a spanyol kormány időközben elismerte ideiglenes elnökként Venezuelában Juan Guaidót.[20]
Magánélete
2000-ben vette feleségül a román Marcela Topor újságírónőt.[21] A párnak két lánya született: Magali és Maria Puigdemont, akik Gironában élnek. Puigdemont anyanyelvén és a spanyolon kívül tud angolul, románul és franciául.[22]
Szabadidejében focirajongó, a Girona FC és az FC Barcelona támogatója.[21] A zenében is jártas, ifjúkorában egy rövid ideig rockzenekarban is játszott basszusgitárosként, de a mai napig játszik rockgitáron és elektromos zongorán.[21]
2018-ban megerősítette, hogy Waterlooban, egy ottani villában kíván letelepedni.[23]
Jegyzetek
További információk
- Hivatalos honlapja (katalánul)