Giorgio Parisi

olasz fizikus

Giorgio Parisi (Róma, 1948. augusztus 4. –) olasz fizikus. 2021-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat.[14]

Giorgio Parisi
Született1948. augusztus 4. (75 éves)
Róma[1]
Állampolgárságaolasz
Foglalkozása
IskoláiLa Sapienza Egyetem
Kitüntetései
  • Lagrange Prize
  • Feltrinelli-díj (1986)[2]
  • Boltzmann Medal (1992)[3]
  • ICTP Dirac Medal (1999)[4]
  • Enrico Fermi-díj (2002)[5]
  • Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (2005)[6]
  • Microsoft Award (2007)
  • Three Physicists Prize (2011)
  • Max Planck-érem (2011)
  • High Energy and Particle Physics Prize (2015)
  • Lars Onsager Prize (2016)[7][8]
  • Pomeranchuk Prize (2018)[9]
  • fizikai Wolf-díj (2021)[10]
  • fizikai Nobel-díj (2021)[11]
  • Wolf-díj (2021)[12]
  • Clarivate Citation Laureates (2021)[13]

A Wikimédia Commons tartalmaz Giorgio Parisi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

Parisi 1970-ben a római La Sapienza Egyetemen szerzett fizikából diplomát. Témavezetője Nicola Cabibbo volt. Ezt követően 1981-ig a Laboratori Nazionali di Frascati kutatójaként dolgozott, majd a Columbia Egyetem (1973-1974), az Institut des hautes études scientifiques (1976-1977) és az École normale supérieure (1977-1978) kutatója volt. 1981 és 1992 között a Tor Vergata Egyetem elméleti fizika professzora volt. 1992 óta a La Sapienza kvantumfizika-professzora.

Parisi a fizika különböző részterületein dolgozik, például a nagyenergiájú fizika, a kvantumkromodinamika, a fázisátmenetek elmélete, a statisztikus mechanika, a matematikai fizika, a húrelmélet és a spinüvegek területén.

A fázisátalakulások elméletében Parisi új módszert dolgozott ki a kritikus indexek és kritikus exponensek kiszámítására. Spinüvegeket[3] vizsgált, és a komplex rendszerek ultrametrikus szerkezetének matematikai fogalmát felelevenítve olyan megközelítéseket talált, amelyek a biológiában (neurális hálózatok, fehérje hajtogatás, immunitás) és a kombinatorikus optimalizálásban is alkalmazhatók. A véletlen halmazok növekedésére egy sztochasztikus differenciálegyenletet is felállított, a Kardar-Parisi-Zhang egyenletet (KPZ)[4].

2021 szeptemberében a Clarivate médiavállalat az idézetek száma alapján felvette őt a Nobel-díjra esélyesek (Clarivate Citation Laureates) listájára. 2021 szeptemberében Klaus Hasselmann-nal és Syukuro Manabéval együtt megkapta a fizikai Nobel-díjat „a komplex fizikai rendszerek megértéséhez való úttörő hozzájárulásáért”. Parisi a díjat kifejezetten „annak felfedezéséért kapta, hogy a rendezetlenség és az ingadozások kölcsönhatása hogyan határozza meg a fizikai rendszereket az atomi szinttől a bolygó szintjéig”.

Nős és két gyermeke van.

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Giorgio Parisi című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.