Orrszarvúfélék

emlőscsalád
(Orrszarvú szócikkből átirányítva)

Az orrszarvúfélék vagy régies kifejezéssel rinocéroszok (Rhinocerotidae) öt ma élő nagy testű, afrikai vagy ázsiai páratlanujjú patás fajt tömörítő rendszertani család.

Orrszarvúfélék
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen
A család 6 recens faja
A család 6 recens faja
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:Emlősök (Mammalia)
Alosztály:Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport:Eutheria
Alosztályág:Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend:Laurasiatheria
Rend:Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család:Rhinocerotidae
J. E. Gray, 1821
Szinonimák
  • Ceratorhinae Osborn, 1896
  • Dicerorhinae Ringström, 1924
  • Dicerinae Ringström, 1924
Elterjedés
Az öt élő faj elterjedési területe ma és a közelmúltban
Az öt élő faj elterjedési területe ma és a közelmúltban
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orrszarvúfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orrszarvúfélék témájú médiaállományokat és Orrszarvúfélék témájú kategóriát.

Szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum)
Keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis)
Elasmotherium
Teleoceras
Gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) csontváza

A növényevő orrszarvúk jellemzője a nagy méret, a homlok közepén fejlődő egy vagy két kisebb-nagyobb szaruképződmény („szarv”), az 1,5–5 centiméteres vastagságú, kemény bőr valamint a kiváló hallással és szaglással párosuló viszonylag gyenge látás. Elsősorban ez utóbbi tulajdonságuknak tudható be agresszív viselkedésük – az indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) például több emberrel végez évente Nepálban és Indiában, mint a tigrisek vagy a leopárdok.

Az egyedek átlagosan 40 évig élnek, és meglehetősen lassan szaporodnak. Emiatt az összes fajt – főleg a jávai és a szumátrai orrszarvút és különösen a vadon valószínűleg kihalt északi szélesszájú orrszarvút – súlyos veszély fenyegeti, mivel élőhelyük pusztul, és sok helyen a presztízsjavak közé sorolt, gyógyító erejűnek gondolt szarvaik miatt a mai napig illegálisan vadásszák őket.

Elnevezések

A két afrikai faj, a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) közkeletű elnevezései – fehér és fekete – nyelvi tévedésen alapulnak. Mindkettő egyedei a szürkés, esetleg vörösesbarna különböző árnyalatait „viselik”, túlnyomórészt az élőhelyükön lévő talaj színe függvényében, ahonnan magukra szedik a port vagy sarat. A dél-afrikai búr telepesek holland nyelven „széles”-nek (wijd) nevezték a szélesszájúakat, amit az angol telepesek fehérnek (white) értelmeztek. A keskenyszájú fajta megkülönböztetésképpen kapta a fekete nevet. (A szélesszájú inkább a füvet legeli, a keskenyszájú főleg a bokrokról szedi össze táplálékát.) Érdekes, hogy a búroknak a holland nyelvből kialakult mai afrikaans nyelvébe is bekerült ez e téves megkülönböztetés, és már ők is elsősorban fehérnek (wit) és feketének (swart) nevezik a két fajt.

Az orrszarvúfélék hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük.

Kifejlődésük

Feltételezések szerint az első orrszarvúfélék a kora eocén korszakban váltak le a többi páratlanujjú patásoktól (Perissodactyla). A mitokondriális DNS-vizsgálat szerint a modern orrszarvúak ősei és a lófélék (Equidae) ősei körülbelül 50 millió évvel ezelőtt válhattak szét.[1][2] A mai orrszarvúfélék családja Eurázsiában jelent meg először, az eocén kor vége felé. A mai fajok ősei nagyjából a miocén kor idején kezdtek elterjedni Ázsiából.[3]

Rendszerezés

A családba az alábbi alcsaládok, nemzetségek és nemek tartoznak. A nemek többsége kihalt, manapság csak 4 nem és 5 faj létezik:[4]

  • Aceratheriinae
    • Aceratheriini
    • Chilotheriini
      • Chilotherium 13,7–3,4 Ma - középső miocén - középső pliocén
      • Floridaceras 20,43–16,3 Ma - kora és középső miocén
      • Peraceras 20,6–10,3 Ma - kora és középső miocén
      • Shansirhinus
  • Rhinocerotinae
      • Chilotheridium 23,03–11,610 Ma - kora és középső miocén
      • Dromoceratherium 15,97–7,25 Ma - középső miocén
      • Hoploaceratherium 16,9–16,0 Ma - középső miocén
      • Mesaceratherium
      • Proaceratherium 16,9–16,0 Ma - középső miocén
      • Sinorhinus
      • Subchilotherium
    • Teleoceratini
      • Aprotodon 28,4–5,330 Ma - középső oligocén - kora pliocén
      • Brachydiceratherium
      • Brachypodella
      • Brachypotherium 20,0–5,33 Ma - kora miocén - kora pliocén
      • Diaceratherium 28,4–16,0 Ma - középső oligocén - középső miocén
      • Prosantorhinus 16,9–7,25 Ma - középső miocén
      • Shennongtherium
      • Teleoceras 16,9–4,9 Ma - középső miocén - kora pliocén
    • Rhinocerotini 40,4–11,1 Ma - középső eocén - középső miocén
      • Gaindatherium 11,61–11,1 Ma - középső miocén
      • Punjabitherium
      • Rhinoceros
    • Dicerorhinini 5,330–0,011 Ma - késő miocén - késő pleisztocén
      • Coelodonta - késő pliocén - holocén
      • Dicerorhinus 23,030–jelen
      • Dihoplus 11,610–1,810 Ma - középső miocén - kora pleisztocén
      • Lartetotherium 15,97–8,7 Ma - középső miocén
      • Stephanorhinus 9,7–0,126 Ma - középső miocén - pleisztocén
    • Dicerotini 23,03–jelen
  • Elasmotheriinae
    • Gulfoceras 23,030–20,430 Ma - kora miocén
    • Diceratheriini
      • Diceratherium 33,9–11,610 Ma - kora oligocén - középső miocén
      • Subhyracodon 38,0–26,3 Ma - késő eocén - késő oligocén
    • Elasmotheriini 20,0–0,126 Ma - kora miocén - pleisztocén
      • Aegyrcitherium késő pliocén - késő pleisztocén
      • Elasmotherium 3,6–0,126 Ma - középső pliocén - pleisztocén
      • Hispanotherium - szinonimák: Beliajevina, Huaqingtherium, Tesselodon, Caementodon, Begertherium 16.0–7.250 Ma - középső miocén
      • Meninatherium
      • Menoceras 23,03–16,3 Ma - kora és középső miocén
      • Parelasmotherium
      • Sinotherium 9,0–5,3 Ma - középső miocén - kora pliocén
  • Iranotheriinae
      • Bugtirhinus 20,0–16,9 Ma - kora és középső miocén
      • Iranotherium - késő miocén
      • Kenyatherium
      • Ougandatherium 20,0–16,9 Ma - kora és középső miocén
      • Procoelodonta
  • incertae sedis
    • Trigonias - késő eocén
    • Ningxiatherium

Jegyzetek

Források