Spanyol labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A spanyol labdarúgó-bajnokság első osztálya, ismertebb nevén Primera División, hivatalosan – a fő szponzor játék nevéből – LaLiga EA Sports, gyakran csak La Liga a Spanyol labdarúgás legmagasabb osztálya. A bajnoki címvédő jelenleg a Real Madrid CF[2].
Spanyol labdarúgó-bajnokság (La Liga) | |
[[Fájl:{{{kép neve}}}|{{{képméret}}}|A LaLiga hivatalos logója]] | |
A LaLiga hivatalos logója | |
A bajnokság adatai | |
Alapítva | 1929 |
Ország | Spanyolország |
Csapatok száma | 20 |
Kiesés | Segunda División |
Címvédő | Real Madrid CF (2023–2024) |
Honlap | A bajnokság honlapja |
Kupák | |
Nemzeti kupák | Copa del Rey |
Nemzetközi kupák | UEFA Bajnokok Ligája Európa-liga |
Statisztika | |
Legsikeresebb egyesület | Real Madrid (35) |
Legtöbb mérkőzés | Andoni Zubizarreta Joaquín (622) |
Legtöbb gól | Lionel Messi (474)[1] |
Jelenlegi szezon | |
2023–2024-es La Liga szezon |
Az alapítás óta kilenc klub szerzett legalább 1 bajnoki címet, de az 50-es évek óta a Real Madrid és a Barcelona játszanak vezető szerepet. A két klub összesen 62-szer nyerte meg a bajnokságot, előbbi 35, utóbbi 27 alkalommal. A 30-as, 40-es években többesélyes volt a bajnokság, többször diadalmaskodott például a Valencia, az Atlético Madrid, a Deportivo vagy az Athletic Bilbao.
A nemzetközi szerepléseket tekintve a három legsikeresebb spanyol klub a Real Madrid, a Barcelona és a Atlético Madrid Csak ez a három egyesület tudott minimum 5 nemzetközi kupát szerezni. Ez a három csapat az összes európai csapatot nézve is a 10 legeredményesebb között van, a Real Madrid a legeredményesebb több mint 10 nemzetközi kupájával.
A spanyol labdarúgó-bajnokság jelenleg a legerősebb bajnokság az UEFA által összeállított lista szerint. Második a Premier League, míg az angol mögött az olasz bajnokság áll. A legutóbbi szezonban a mérkőzések átlag nézőszáma 26 852 volt, ezzel a 6. legnézettebb csapatsportág, a labdarúgó-bajnokságokat tekintve pedig a harmadik a Bundesliga és a Premier League mögött.[3][4]
Története
Az alapítás
Az egységes labdarúgó-bajnokság ötletét először 1927-ben az egyik későbbi alapító tag, az Arenas Club de Getxo elnöke fogalmazta meg. Hosszas vita után végül az első szezonban 10 klub indulhatott (ez a szám azóta 20-ra bővült). Az akkori alapító tagok közül azóta csak 3, a Barcelona, a Real Madrid és az Athletic Bilbao töltötték az összes szezont az első osztályban.
A 30-as évek
Bár a legelső szezonban a Barcelona győzött, és a Real Madrid is szerzett 2 bajnoki címet (1932, 1933), ez az időszak mégsem róluk, hanem az Athletic Bilbaoról szólt. A baszk klub 1930-ban, 1931-ben, 1934-ben és 1936-ban is bajnokok voltak, emellett kétszer (1932-ben és 1933-ban) a második helyen végeztek. 1935-ben megszerezte története első és eddig utolsó bajnoki címét a Real Betis, melyet akkor még Betis Balompié néven ismertek. 1936-tól egy hároméves szünet következett a polgárháború miatt, de több klub részt vett a polgárháború idjén életre hívott Mediterrán ligában.
A 40-es évek
Amikor a polgárháború után folytatódott a bajnokság, a legerősebb csapatok az Atlético Aviación, a Valencia és a Sevilla voltak. Míg a legtöbb klub sok játékost elveszített a polgárháború alatt, az Atlético és a Valencia ezt szerencsésen átvészelte, és a legjobbjaikkal tudták folytatni. Ebben az időszakban a Valencia volt a legsikeresebb, 1942-ben, 1944-ben és 1947-ben bajnokok lettek, 1948-ban és 1949-ben pedig a második helyen végeztek. A Sevilla is ekkor élte aranykorát, 1940-ben és 1942-ben másodikok lettek, majd 1946-ban megszerezték történetük eddigi egyetlen bajnoki címét. A 40-es évek végén a Barcelona is szerzett 3 bajnoki címet.
Di Stéfano, Puskás, Kubala és Suárez
Bár 1950-ben és 1951-ben is – Helenio Herrera edző vezetésével, a catenacciót mesterien alkalmazva – az Atlético Madrid (korábban Atlético Aviación) nyerte a bajnokságot, ez az időszak volt a Real Madrid és a Barcelona dominanciájának kezdete. A bajnokságban már ekkor létezett az a szabály, hogy egy-egy csapat egyszerre csak három külföldit szerepeltethetett, de ezt a Real és a Barca ügyesen megkerülte azzal, hogy honosította több külföldi játékosát (pl. Puskást, Di Stéfanót, Kubalát). Többek között Kubala vezetésével a Barca egymás után kétszer, 1952-ben és 1953-ban is az első helyen végzett. Az ’50-es évek második felétől viszont a Real Madrid dominált. A klub gerincét ekkor Puskás, Di Stéfano és Gento alkotta. Ez a csapat 1954-ben, 1955-ben, 1957-ben és 1958-ban is az első helyen végzett, egyeduralmukat csak az Athletic Bilbao tudta megtörni 1956-ban. 1959-ben és 1960-ban ismét a Barcelona nyert.
Madridi dominancia
1961 és 1980 között a Real Madrid volt a legsikeresebb csapat a bajnokságban, 14 alkalommal sikerült győznie, 1961 és 1965 között például megszakítás nélkül ötször. A Real Madrid egyetlen komolyabb ellenfele ebben az időben a városi rivális, az Atlético Madrid volt, aki 4 alkalommal lett bajnok (1966, 1970, 1973, 1977). A két fővárosi csapaton kívül csak a Valencia (1971) és a Johan Cruyff-ot soraiban tudó Barcelona (1974) tudta megnyerni a bajnokságot.
A 80-as évek
A madridi csapatok győzelmi szériáját a Real Sociedad törte meg 1981-ben, mikor történetük során először ünnepelhettek bajnoki címet. A következő évben ismét a baszk csapat lett a bajnok, a következő két évben pedig egy újabb baszk klub, az Athletic Bilbao duplázott. Ezt követően a Terry Venables vezette FC Barcelona nyert, majd a 60-as évekhez hasonlóan a Real Madrid zsinórban ötször végzett az első helyen. A Real Madrid tagja volt ekkoriban a mexikói Hugo Sánchez, valamint a Quinta del Buitre néven emlegetett öt játékos: Emilio Butragueño, Manolo Sanchís, Martín Vázquez, Míchel és Miguel Pardeza, edzőjük pedig az egyik legsikeresebb holland edző, Leo Beenhakker volt.
90-es évek: A Barcelona sikerei
1988-ban Johan Cruyff visszatért korábbi sikerei helyszínére, a Barcelonához, ezúttal vezetőedzőként, és edzősködése idején létrejött az úgynevezett „Dream Team”. Ez a csapat 1991 és 1994 között 4 bajnoki címet és egy BEK-et szerzett, és szerepelt benne többek között Pep Guardiola, José Mari Bakero, a klub jelenlegi elnöke, Txiki Beguiristain, Goikoetxea, Ronald Koeman, a később az ősi rivális Real Madridhoz távozó Michael Laudrup, Romário vagy a bolgár Hriszto Sztoicskov. Laudrup 1995-ben a Realhoz szerződött, ezzel véget ért a Dream Team korszaka és Cruyff első edzősködése is a csapatnál. 1996-ban az Atlético Madrid lett a bajnok, 9. bajnoki címüket szerezve, majd az ezt követő évben a Real Madrid végzett az első helyen. Cruyff után egy újabb holland sikeredző, Louis van Gaal érkezett a Barcához, és több fiatal játékossal – Luís Figo, Luis Enrique, Rivaldo – 1998-ban és 1999-ben újra a katalán csapat ért fel a csúcsra. Eközben, bár nem lett bajnok, a Real Madrid továbbra sem maradt kupa nélkül, 1998-ban ugyanis megnyerték a Bajnokok Ligáját.
Jelenleg
Az ezredforduló után a két legsikeresebb csapat, a Real Madrid és a Barcelona új ellenfeleket is kapott. A Deportivo La Coruña 1993 és 2004 között például tíz alkalommal végzett az első 3 hely valamelyikén, ez jobb teljesítmény, mint amit a 2 nagy nyújtott ebben az időszakban. A legjobb teljesítményt 2000-ben nyújtották, amikor a szezon végén megszerezték történetük első bajnoki címét, ezzel a „Depor” lett a kilencedik klub, mely legalább 1 bajnoki címet szerzett. A következő évben, majd 1 éves szünet után már ismét a Real Madrid diadalmaskodott. A királyi gárda a 2 bajnoki cím mellett kétszer (2000, 2002) a Bajnokok Ligáját is megnyerte. Ezután egy 3 éves szünet következett, legközelebb 2007-ben ünnepelhettek bajnoki címet. Ezeken a klubokon kívül a Valencia is rendkívül sikeres volt. Hector Cúper edzősége idején kétszer, 2000-ben és 2001-ben is döntősök voltak a Bajnokok Ligájában, majd az argentin edző utódja, Rafa Benítez vezetésével 2002-ben, valamint 2004-ben a bajnoki címet is megszerezték (2004-ben az UEFA-kupát is megnyerték). 2000 óta rajtuk kívül még a Barcelona szerzett bajnoki címet, ők voltak a 2000-es évek legsikeresebbjei.
Jelenlegi résztvevők
Bajnokok[6]
A legsikeresebb klubok
Klub | Bajnok | Második helyezett | Bajnoki címek |
---|---|---|---|
Real Madrid | 1931–32, 1932–33, 1953–54, 1954–55, 1956–57, 1957–58, 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1964–65, 1966–67, 1967–68, 1968–69, 1971–72, 1974–75, 1975–76, 1977–78, 1978–79, 1979–80, 1985–86, 1986–87, 1987–88, 1988–89, 1989–90, 1994–95, 1996–97, 2000–01, 2002–03, 2006–07, 2007–08, 2011–12, 2016–17, 2019–20, 2021-22, 2023-24 | ||
FC Barcelona | 1928–29, 1944–45, 1947–48, 1948–49, 1951–52, 1952–53, 1958–59, 1959–60, 1973–74, 1984–85, 1990–91, 1991–92, 1992–93, 1993–94, 1997–98, 1998–99, 2004–05, 2005–06, 2008–09, 2009–10, 2010–11, 2012–2013, 2014–15, 2015–16, 2017–18, 2018–19, 2022-23 | ||
Atlético Madrid | 1939–40, 1940–41, 1949–50, 1950–51, 1965–66, 1969–70, 1972–73, 1976–77, 1995–96, 2013–14, 2020–21 | ||
Athletic Bilbao | 1929–30, 1930–31, 1933–34, 1935–36, 1942–43, 1955–56, 1982–83, 1983–84 | ||
Valencia CF | 1941–42, 1943–44, 1946–47, 1970–71, 2001–02, 2003–04 | ||
Real Sociedad | 1980–81, 1981–82 | ||
RC Deportivo de La Coruña | 1999–00 | ||
Sevilla FC | 1945–46 | ||
Real Betis | 1934–35 |
Egyéni díjak
A gólkirály és a legjobb kapus
A legnagyobb spanyol sportnapilap, a Marca minden szezon végén kiosztja a Pichichi- és a Zamora-díjakat. A Pichichit a gólkirály, míg a Zamora-díjat a bajnokság során átlagban legkevesebb gólt kapó kapus kapja.
Legjobb játékos
2008-ban a Marca egy újabb díjat alapított, melyet a Real Madrid korábbi csillagáról, az argentin Alfredo Di Stéfanoról neveztek el. Ezt a szezon legjobb játékosa kapja. A lap olvasói kiválasztják az általuk legjobbnak ítélt 50 labdarúgót, akik ezután egy újabb szavazáson vesznek részt, ahol már egy „bennfentes” zsűri választja ki a legjobbat. A zsűri tagjai: Jorge Valdano, Fernando Hierro, Emilio Butragueño, Andoni Zubizarreta, Luis Aragonés és a névadó Alfredo Di Stéfano.
A bajnokságban legtöbb gólt szerző játékosok
Hely. | Játékos | Gól |
---|---|---|
1 | Lionel Messi | 474 |
2 | Cristiano Ronaldo | 311 |
3 | Telmo Zarra | 251 |
4 | Hugo Sánchez | 234 |
5 | Raúl | 228 |
6 | Alfredo Di Stéfano | 227 |
7 | César Rodríguez Álvarez | 223 |
8 | Quini | 219 |
9 | Pahiño | 210 |
10 | Karim Benzema | 204 |
11 | Edmundo Suárez | 195 |
12 | Santillana | 186 |
13 | David Villa | 185 |
14 | Juan Arza | 182 |
15 | Gorostiza | 178 |
16 | Luis Suárez | 175 |
17 | Samuel Eto’o | 162 |
18 | Luis Aragonés | 160 |
19 | Antoine Griezmann | 159 |
20 | Aritz Aduriz | 158 |
21 | Puskás Ferenc | 156 |
22 | Julio Salinas | 152 |
23 | Adrián Escudero | 150 |
24 | Daniel Ruiz | 147 |
25 | Raúl Tamudo | 146 |
26 | Silvestre Igoa | 141 |
27 | Manuel Badenes | 139 |
Juan Araújo | 139 | |
José Mari Bakero | 139 | |
30 | Kubala László | 138 |
Vastaggal jelzett játékosok jelenleg is aktívak a spanyol bajnokságban. |
A legtöbbször pályára lépett játékosok
- Utolsó módosítás: 2023. február 3.
Helyezés | Név | Klub(ok) | Aktív évek | Mérkőzésel | Gólok |
---|---|---|---|---|---|
1 | Andoni Zubizarreta | Real Betis, Valencia, Málaga | 1981–1998 | 622 | 0 |
2 | Joaquín Sánchez | Real Betis, Valencia, Málaga | 2001–2013 2015–2023 | 622 | 80 |
3 | Raúl García | Osasuna, Atlético Madrid, Athletic Bilbao | 2004– | 573 | 110 |
4 | Raúl | Real Madrid | 1994–2010 | 550 | 228 |
5 | Eusebio Sacristán | Valladolid, Atlético Madrid, Barcelona, Celta Vigo | 1983–2002 | 543 | 36 |
6 | Francisco Buyo | Sevilla, Real Madrid | 1980–1997 | 542 | 0 |
7 | Manuel Sanchís | Real Madrid | 1983–2001 | 523 | 33 |
8 | Lionel Messi | Barcelona | 2004-2021 | 520 | 474 |
9 | Iker Casillas | Real Madrid | 1999–2015 | 510 | 0 |
10 | Sergio Ramos | Sevilla, Real Madrid | 2003–2021 | 508 | 74 |
Vastaggal jelzett játékosok jelenleg is aktívak a spanyol bajnokságban. |
Aranylabdások
Az alábbi játékosok spanyol klubcsapat tagjaként nyertek Aranylabdát[9] :
- Alfredo Di Stéfano – 1957, 1959
- Raymond Kopa – 1958
- Luis Suárez – 1960
- Johan Cruyff – 1973, 1974
- Hriszto Sztoicskov – 1994
- Rivaldo – 1999
- Luís Figo – 2000
- Ronaldinho – 2005
- Fabio Cannavaro – 2006
- Lionel Messi – 2009, 2010, 2011, 2012, 2015, 2019
- Cristiano Ronaldo – 2013, 2014, 2016, 2017
- Luka Modrić - 2018
- Karim Benzema - 2022
Az év labdarúgói (FIFA)[10]
- Romário – 1994 (FC Barcelona)
- Ronaldo – 1996 (PSV Eindhoven, FC Barcelona) 1997 (FC Barcelona, Internazionale) 2002 (Inter, Real Madrid)
- Rivaldo – 1999 (FC Barcelona)
- Luís Figo – 2001 (FC Barcelona, Real Madrid)
- Zinédine Zidane – 1998, 2000 (Juventus), 2003 (Real Madrid)
- Ronaldinho – 2004, 2005 (FC Barcelona)
- Fabio Cannavaro – 2006 (Juventus, Real Madrid)
- Lionel Messi – 2009 (FC Barcelona) – 2010 (FC Barcelona) – 2011 (FC Barcelona) - 2012 (FC Barcelona) - 2015 (FC Barcelona)
- Cristiano Ronaldo – 2014 (Real Madrid CF) – 2016 (Real Madrid CF) – 2017 (Real Madrid CF)
A bajnokság helyezése az UEFA-rangsorban
A 2018-2019-es szezonra vonatkozó UEFA rangsor első öt helyezettje (Dőlt betűvel az előző szezonbeli helyezés, zárójelben az UEFA-együttható):
- 1 (1) La Liga Santander (86.426)
- 2 (2) Premier League (75.033)
- 3 (3) Bundesliga (59.070)
- 4 (4) Serie A (58.510)
- 5 (5) Ligue 1 (50.248)
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- A spanyol bajnokság hivatalos honlapja(spanyolul)
- Friss hírek és eredmények a spanyol foci élvonalából
- Négyszemközt a spanyol liga sztárjaival; szerk. Dénes Tamás, Mácsik Viktor; Viktória, Bp., 2005
- A világ legjobb futballklubjai. Spanyol, olasz, holland liga; szerk. Molnár Ákos; Graph-Art, Debrecen, 2019