Álcsuszka

madárfaj

Az álcsuszka (Acanthisitta chloris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe az álcsuszkafélék (Acanthisittidae) családjába tartozó Acanthisitta nem egyetlen faja.[1][2]

Álcsuszka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:Madarak (Aves)
Rend:Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend:Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család:Álcsuszkafélék (Acanthisittidae)
Nem:Acanthisitta
Lafresnaye, 1842
Faj:A. chloris
Tudományos név
Acanthisitta chloris
(Sparrman, 1787)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Álcsuszka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Álcsuszka témájú médiaállományokat és Álcsuszka témájú kategóriát.

Rendszerezése

A fajt Anders Erikson Sparrman írta le 1787-ben, még a csuszkafélék (Sittidae) családba tartozó Sitta nembe Sitta chloris néven.[3]

Alfajai

  • Acanthisitta chloris chloris
  • Acanthisitta chloris citrina
  • Acanthisitta chloris granti[2]

Előfordulása

Új-Zéland endemikus madárfaja. A természetes élőhelye mérsékelt övi erdők és bokrosok, valamint ültetvények.[4]

Megjelenése

Testhossza 7-9 centiméter. A hím jellemző testtömege 6 gramm, míg a tojóé 7 gramm.[3] Az álcsuszka Új-Zéland legkisebb madara. A nemek hasonlóak. A szárnya kerekített, farka rövid. A hím háti oldalán élénkzöld, míg a tojó sötétbarna. Gyorsan repül, sűrű szárnycsapásai jellegzetes zümmögő hangot adnak.

Életmódja

Rovarokkal, kukacokkal táplálkozik, melyet a fa kérge alól szerez meg. A táplálékszerzés közben a fán spirális alakban fokozatosan halad felfelé. Miután egy fán befejezte a keresést egy másik szomszédos fán újból kezdi ugyanezt.

Szaporodása

Fészkét fatörzsbe építi, fűvel, tollakkal és más puha anyagokkal béleli, kupola alakú és bejárata gyakran igen szűk. Fészekalja 4–5 tojásból áll, melyet 13-15 napig költ.

Hivatkozások

Források

További információk