Ókánaánita ábécé

A (feltételezetten) az egyiptomi írásból kialakult ókánaánita ábécét szinte az összes ma vagy egykor használt ábécé ősének tekintik általában: felmenője a görög ábécének, a germán rúnáknak, a rovásírásnak és a latin ábécének is.^[2] A héber írás áll hozzá legközelebb, mivel ebben csupán a betűalakok változtak meg. A héber nyelv a kánaáni nyelvek egyike, s így az ábécé által eredetileg jelölt nyelvhez hasonló hangkészlettel rendelkezik.

Az európai és közel-keleti írásmódok közös ősekénti meghatározása azonban nehézségekbe ütközik, amióta az ugariti ábécét ismerjük. Ugaritban nagyjából az ókánaánitával egyidőben alakult ki az ékírásnak az abugida változata, amelynek betűalakjai részben a szótagoló hettita ékírásból származnak, részben függetlenek és egyszerűbbek a korábban általános ékírásos jelektől. Az ugariti jelkészlet bővebb, és minden későbbi betűírás hangkészletének megfelelői megtalálhatók benne. Az ugariti és az ókánaáni írások nem függetlenek egymástól, de az egymásra hatás iránya vitatható.

Az ókánaánita elődeit a még képírásos jellegű középső bronzkori ábécék között kell keresni. Ezek az ábécék feltehetően több betűvel rendelkeztek, mint ahányat ma is ismerünk, és valószínűleg egy hang jelölésére több ábrát is alkalmazhattak.

Az egykoron használt betűrendi sorrend nem ismert, helyesebben a fennmaradt forrásokban többféle ábécé-sorrend is megtalálható.

A betűk nevei feltehetően az alábbiak voltak. A névtől jobbra olvasható a betű latin ill. görög megfelelője is (a három, a görögben ma már nem szereplő betűt már a klasszikus görögben is csak számok jelölésére használták). (A képen az ún. proto-sinai ábécé látható.)

1. [ʔ] ʾalp „ökör” (A, alfa)
2. [b] bet „ház” (B, béta)
3. [g] gaml „teve” (C, G, gamma)
4. [d] digg „hal” (D, delta)
5. [h] haw / hll „örvendezés” (E, epszilon)
6. [w] waw „kampó, horog” (F, U, V, W, Y, digamma, más néven fau)
7. [z] zen /ziqq „kézbilincs” (Z, zéta)
8. [x] ḥet (H, éta)
9. [θ] ṭēt (Θ) „kerék” (théta)
10. [j] yad „kéz, kar” (I, J, ióta)
11. [k] kap „tenyér” (K, kappa)
12. [l] lamd „ökörösztöke, ökörhajtó ostor” (L, lambda)
13. [m] mem „víz” (M, mű)
14. [n] naḥš „kígyó” (N, nű)
15. [s] samek „hal” (kszí)
16. [ʕ] ʿen „szem” (O, omikron)
17. [p] piʾt „sarok” (P, pí)
18. [s̴] ṣad „növény” (szadhe, más néven szampí)
19. [q] qup (Q, koppa)
20. [r] raʾs „fej” (R, rhó)
21. [ʃ] šamš „nap, az ureusz” (S, szigma)
22. [t] taw „jel, kézjegy” (T, tau)

ókánaán	unicode (U+…) font	név	ugariti	ugariti név	hangzás	megfelelő betű…
						az óperzsában	a föníciaiban	a héberben	az etruszkban	a görögben	a latinban
	10900 𐤀	alp	𐎀	alpa	ʾa	𐎠 (a)		א		Αα	Aa
	10901 𐤁	bet	𐎁	beta	b	𐎲 (ba)		ב		Ββ	Bb
	10902 𐤂	gaml	𐎂	gamla	g	𐎥 𐎦 (ga, gu)		ג		Γγ	Cc, Gg
–	–	–	𐎃	kha	ḫ	𐎧 (xa)				Χχ	Chch
	10903 𐤃	digg	𐎄	delta	d	𐎭 𐎮 (da, di)		ד		Δδ	Dd
	10904 𐤄	haw	𐎅	ho	h	𐏃 (ha)		ה		Εε	Ee
	10905 𐤅	waw	𐎆	uo/vo	w	𐎺 𐎻 (va, vi)		ו	/	Υυ	Ff, Uu, Vv, Ww, Yy
	10906 𐤆	zen	𐎇	zeta	z	𐏀 (za)		ז		Ζζ	Zz
	10907 𐤇	het	𐎈	hota	ḥ	𐎧 (xa)		ח		Ηη	Hh
	10908 𐤈	tet	𐎉	tet	ṭ	𐎰 (tha)		ט		Θθ
	10909 𐤉	jad	𐎊	jod	y	𐎹 (ya)		י		Ιι	Ii, Jj
	1090A 𐤊	kap	𐎋	kaf	k	𐎣 𐎤 (ka, ku)		כ, ך		Κκ	Kk
			𐎌	sin	š	𐏁 (ša)		ש	( )	Σσς	Ss
	10914 𐤔	šinš		sins	š2	–		ש	( )	Σσς	Ss
	1090B 𐤋	lamd	𐎍	lamda	l	𐎾 (la)		ל		Λλ	Ll
	1090C 𐤌	mem	𐎎	mem	m	𐎶 𐎷 𐎸 (ma, mi, mu)		מ, ם		Μμ	Mm
–	–		𐎏	djal	ḏ	𐎩 𐎪 (ja, ji)
	1090D 𐤍	naḥš	𐎐	nun	n	𐎴 𐎵 (na, nu)		נ, ן		Νν	Nn
	10906 𐤆		𐎑	zu	ẓ	𐏀 (za)			/
	1090E 𐤎	samek	𐎒	szamka	s	𐎿 (sa)		ס		Ξξ	Xx
	1090F 𐤏	en	𐎓	ʿain	ʿ	𐎡 (i)		ע		Οο	Oo
	10910 𐤐	piʾt	𐎔	pu	p	𐎱 (pa)		פ, ף		Ππ	Pp
	10911 𐤑	ṣad	𐎕	szade	ṣ	𐏂 (ça)		צ, ץ	/
	10912 𐤒	qup	𐎖	kopa	q, ḳ	𐎤 𐎦 (ku, gu)		ק			Qq
	10913 𐤓	raʾs	𐎗	rasa	r	𐎼 𐎽 (ra, ru)		ר		Ρρ	Rr
–	–		𐎘	tjanna	ṭ	𐏂 (ça)
–	–		𐎙 /	dzsain	ġ	𐎩 𐎪 (ja, ji)			( )
	10915 𐤕	taw	𐎚	to	t	𐎫 (ta)		ת		Ττ	Tt
–	–		𐎛	i	ʾi	𐎡 (i)			/
–	–		𐎜	u	ʾu	𐎢 (u)
–	–		𐎝	sszu	ssu	𐏌 / 𐏍 (dh, bg, bu)
–	–		𐎟	központozó jel	–	𐏐
–	–		𐎃𐎌	kha+sin		𐏋 (xš, ḫš)

• (angol) Diringer, David and Freeman, Hilda (1983) A History of the Alphabet. Headley-on-Thames: Gresham Books. ISBN 0-946095-03-5
• (angol) Healey, John. (1990) The Early Alphabet. London: British Museum.
• (angol) Naveh, Joseph. (1982) The Early History of the Alphabet. Leiden: E.J. Brill; szintén: (Magnes Press: The Hebrew University, Jerusalem, 1987)

• Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 354-359.

A Wikimédia Commons tartalmaz Ókánaánita ábécé témájú médiaállományokat.

• Alfabet2
• Alphabet
• Hebrew Archiválva 2007. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ancient Semitic Fonts – letöltés