Űrszonda

Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a második kozmikus sebességet elérve elhagyják a Föld vonzáskörét. Főleg Naprendszer-kutatási célokat szolgálnak. Eddig minden bolygót meglátogatott legalább egy űrszonda.[1]

A Voyager–1 és a Voyager-2 űrszondák
A Viking űrszondák leszállóegysége
A Mars Exploration Rover marsjáró (Spirit, Opportunity)
A MESSENGER űrszonda a Merkúrnál egy művész-grafikán

Az amerikai űrszondákat a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) irányítja a NASA részére, az európaiakat az Európai Repülésirányító Központ (ESOC), amely az ESA irányítóközpontja.[1]

Az űrszondák típusai

Fedélzeti műszerek

  • kamera – felvételeket készít a célégitestről, melyek alapján meg lehet határozni a felszíni formákat, a forgási periódust, a légkör dinamikáját stb.;
  • robotkar – ásást végez a célégitest felszínén, melynek alapján meg lehet határozni a talaj mechanikai tulajdonságait, felszíni kőzeteket, a talaj szemcseméretét;
  • spektrométer, fotométer – az atmoszféra jellemzőit vizsgálja (összetétel, gyakoriság, eloszlás);
  • infravörös radiométer – a hőmérsékletet határozza meg (felszín, légkör, felhők stb.);
  • magnetométer – a magnetoszféra kimutatása, vizsgálata;
  • pordetektor – a mikrometeoroidokat és a bolygóközi térben lévő porrészecskéket vizsgálja;
  • radar – a felszín domborzatát, vagy a felszín alatti rétegeket vizsgálja;
  • szeizmométer – a célégitest tektonikus tevékenységét figyeli.

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Űrszonda témájú médiaállományokat.