Agnès Varda

francia filmrendező

Agnès Varda (Brüsszel, 1928. május 30.Párizs, 2019. március 29.) francia filmrendező.

Agnès Varda
SzületettArlette Varda[1]
1928. május 30.[2][3][4][5][6]
Ixelles[7][8][1]
Elhunyt2019. március 29. (90 évesen)[9][10][11][12][13]
Párizs 14. kerülete[1]
Állampolgársága
HázastársaJaques Demy (1962 – 1990. október 27.)
Gyermekeikét gyermek:
  • Mathieu Demy
  • Rosalie Varda
Foglalkozásafilmrendező
IskoláiÉcole du Louvre
Kitüntetései
Halál okaemlőrák
SírhelyeMontparnasse-i temető

Magassága152 cm

A Wikimédia Commons tartalmaz Agnès Varda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az egyetlen nő a francia új hullám rendezői között.

Tisztánlátó, eredeti, személyes hangú, az emberek aktuális mindennapi kis dolgai épp úgy érdeklik, mint a világ örök és végtelen nagy drámái. Női gyengédségét és érzelmeit szarkasztikus, hideg humor mögé rejti. Szóval ez a nő egyéniség. A nouvelle vague egyik legcsodálatosabb megnyilvánulása.
– Georges Sadoul(wd)

Életpályája

Provence-ban nőtt föl. Művészettörténetet tanult a Sorbonne-on Párizsban, aztán a Théâtre National Populaire fotósa lett.

Első filmjét Chris Marker és Alain Resnais biztatására készítette (Pointe Courte, 1954). A film az új hullám egyik első darabja. A film két különböző narratív vonalat és stílust használ: egy házaspár kapcsolatát mondja el, mellette pedig és egy halászfalu életét mutatja be amatőr szereplőkkel, a neorealizmusra emlékeztető képi világban. A film szerkezetét William Faulkner Vad pálmák c regénye ihlette.

Számos dokumentumfilmet és esszéfilmet is készített. A legjelentősebb ezek közül A guberálók és én (Les Glaneurs et la glaneuse , 2000), amit több díjjal is elismertek.

Férje Jacques Demy (szintén újhullámos filmes) volt, akinek az életéről a Jacquot de Nantes (1990) című filmet forgatta.

Guadalajara Film Festival; 2010.

Filmjei

Színészként

  • A rochefort-i kisasszonyok (1967)
  • Charlie kettős élete (2002)

Operatőrként

  • A kisasszonyok 25 évesek (1993) (forgatókönyvíró és filmrendező is)
  • Kukázók (2000) (forgatókönyvíró és filmrendező is)

Filmproducerként

  • Az úgynevezett kariatídák (1984) (forgatókönyvíró és filmrendező is)

Forgatókönyvíróként

  • Párbeszéd (1956) (filmrendező is)
  • Ó évszakok, ó kastélyok (1958) (filmrendező is)
  • A part mentén (1958) (filmrendező is)
  • Cléo 5-től 7-ig (1962) (filmrendező is)
  • Boldogság (1965) (filmrendező is)
  • Teremtmények (1966) (filmrendező is)
  • Utolsó tangó Párizsban (1972)
  • A nő válaszol (1975) (filmrendező is)
  • Az egyik énekel, a másik nem (1976) (filmrendező is)
  • Sem fedél, sem törvény (1985) (filmrendező is)
  • Kung Fu mester (1988) (filmrendező is)
  • A nantes-i Jacquot (1991) (filmrendező is)
  • 101 éjszaka (1995) (filmrendező is)

Jegyzetek

További információk