Beardmore-gleccser
A Beardmore-gleccser egyike az Antarktisz és a Föld legnagyobb gleccsereinek. Hossza 161 kilométer, területe 337 km². A Transzantarktiszi-hegységből ereszkedik le a Ross-selfjégre. A sark felé vivő egyik legkorábbi útvonal a gleccseren át vezetett.
| Beardmore-gleccser | |
 | |
| A Beardmore-gleccser 1956-ban | |
| Ország |  Antarktika |
| Terület | 337 km² |
| Hossz | 161 km |
| Elhelyezkedése | |
  Beardmore-gleccser Pozíció az Antarktisz térképén | |
 d. sz. 83°, k. h. 171°, k. h. 171° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beardmore-gleccser témájú médiaállományokat. | |
A gleccsert Ernest Shackleton fedezte fel 1908-ban, amikor a Nimrod expedíciót vezette. 1911-12-ben Scott kapitány és társai a gleccsert megmászva jutottak el a Déli-sarkra. A gleccsert Sir William Beardmore-ról nevezték el, aki egy 1856-ban született iparmágnás volt és gyakran adott anyagi támogatást expedíciókhoz.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Beardmore Glacier című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Gruber László: Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földrajza (Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004) ISBN 963 9310 980
