Berkovits René
Berkovits René (Nagyvárad, 1882. április 9.[3] – Drezda, 1928. szeptember 10.)[4][5][6] orvos, bel-és ideggyógyász.
Berkovits René | |
Született | 1882. április 9.[1] Nagyvárad |
Elhunyt | 1928. szeptember 10. (46 évesen)[2] Drezda |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Teleki Teréz Mária |
Szülei | Berkovits Ferenc Kurländer Cecília |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1904) |
Halál oka | öngyilkosság |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
Berkovits Ferenc (1848–1912)[7] nagyváradi ügyvéd és Kurländer Cecília (1856–1937) fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1904-ben szerezte meg orvosi oklevelét. 1904-től Nagyváradon praktizált körorvosként és magánorvosként, majd bel- és ideggyógyászként dolgozott. Jelentős szerepet játszott a helyi haladó mozgalmakban, Ady Endre és a Holnap baráti köréhez tartozott. Tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak és megteremtője a Darwin Körnek. 1911-ben kinevezték Nagyvárad tisztiorvosának. Az első világháború alatt a helyi katonai járványkórház parancsnoka volt. 1918-ban szülővárosának tiszteletbeli tiszti főorvosává választották. A területi elcsatolás után is Nagyváradon élt, magánorvosi gyakorlatot folytatott. Később Budapestre, majd Berlinbe költözött. 1928 nyarán egy lengyel arisztokrata meghívta a Varsó melletti birtokára, ahol öngyilkos lett.[4]
Házassága és leszármazottjai
1908. június 28-án Budapesten,[8] feleségül vette az jómódú izraelita származású Teleki Teréz Mária (Pécs, 1886. április 14. –Nagyvárad, 1918. június 1.) kisasszonyt,[9] akinek a szülei az eredetileg Taussig Zsigmond Teleki Zsigmond (1854–1910[10]) kiemelkedő szőlőtermesztő, borász, a magyarországi alanynemesítés és a szőlő- és borkultúra megújítója és Spitzer Matild (1861–1931) voltak. Berkovits René és Teleki Terézia lánya Berkovits Vera. 1918-ban Berkovits René kikeresztelkedtek a református vallásra. Berkovits Renéné Teleki Terézia egyik fivére Teleki Sándor (1890–1942) szőlész, tartalékos százados, magyar királyi kormány-főtanácsos, szőlőbirtokos, az ezüst és bronz érdemérem, a Károly csapatkereszt, a Merite Agricole tulajdonosa, Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja, az Alsó-dunántúli Mezőgazdasági Kamara szőlészeti és borászati szakosztályának alelnöke, az Alsókarasicavölgyi Vízlecsapoló Társulat elnöke, a Villányi Központi Takarékpénztár alelnöke.[11] A másik fivére Teleki Andor (1883–1953), magyar királyi kormány-főtanácsos, villányi szőlőbirtokos, tartalékos tüzérfőhadnagy.
Főbb művei
- A drezdai egészségügyi kiállítás tanulságai (Nagyvárad, 1911)
- Amerikai impressziók (Nagyvárad, 1913)
- Újabb tanulmányok a szociálbiológia köréből (Huszadik Század 14, 12 (1913): 610–21. o.)
- Lelki epidemiák (A Huszadik Század Könyvtára, 54. kötet, 1913)
Jegyzetek
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.