Berni német nyelv

Nincs egységes, világos határvonala a berni német nyelvterületnek. Általában a Bern Kantonban beszélt dialektusokat sorolják ide, de a dialektushatárok csak részben esnek egybe a kantonhatárokkal. Freiburg kanton északkeleti részén, Solothurn kanton déli részén és Aargau kanton délnyugati részén beszélnek olyan dialektusokat, amik a berni némettel gyakorlatilag azonosak. A Berni-felvidék völgyeiben azonban a Berner Mittelland dialektusától nagyon eltérően beszélnek. A Berner Jurában franciául beszélnek, Bielben pedig egyaránt beszélnek svájci németül és franciául.

A berni német kiejtése az alábbiak szerint tér el a többi svájci dialektustól:

• Az /l/ hangot mássalhangzó előtt és szótag végén zárt „u”-nak ejtik, például Miuch (Milch), Fauue (Falle), Esu (Esel);
• Az /nd/ általában [ŋ(:)], például angers (anders), Ching (Kind), Sang (Sand), de vannak kivételek is, például Fründ (Freund);
• Az ei esetében kiejtik az é és i hangokat, hasonlóan az angol „take” és „mail” szavakhoz.
• Az Alpok felé haladva egyre kevésbé, de az egész Berner Mittellandban elterjedt az, hogy a /k/ előtti /n/ módosítja a kiejtést, hasonlóan a régies treiche (trinken), däiche (denken) és a Schinken szóval rokonítható ma is használt Scheiche (láb) szavakhoz.

A berni német szókincs javarészt megegyezik a svájci német szókinccsel, de vannak különlegességei, mint például a gäng/geng/ging (ami azt jelenti magyarul, hogy mindig) vagy a Schaft (a szekrény, ami a legtöbb svájci dialektusban Chaschte) és a praktikus jokerszó, az äuwä illetve äuä.

Erős francia hatás is felismerhető például a merci (köszönöm), Velo (kerékpár) és a Coiffeur (fodrász) szavakban, valamint szaporodnak az angol jövevényszavak is.

A berni német nyelvtana messzemenően hasonlít a többi svájci dialektus nyelvtanához, de egy feltűnő különbség a magázó forma, amely (a franciához hasonlóan) a többes szám második személlyel azonos:

• magyarul: Ön mit akar inni?
• Bernben: Was weit Dihr trinke?
• Svájc többi részén: Was wänd Si trinke

Ebből következik az is, hogy a köszönés magázó alakja Bernben Grüessech (Grüss Euch), szemben Svájc más részeivel, ahol az Grüezi (Grüss Sie).

Névmások

A következő táblázat a személyes névmásokat foglalja össze minden személyben és esetben. Zárójelben szerepelnek a hangsúlytalan alakok:

A birtokos névmások alanyesetben (Nominativ) és tárgyesetben (Akkusativ) azonosak:

A birtokos névmások részes esete (Dativ) a következő:

Genitiv a svájci német dialektusokban, így a berniben is gyakorlatilag nem használatos.

Igék

A berni németben az igék alapalakjának végződése rendszerint -e. Az igék jelenidejű ragozása alapesetben a következő:

Igeidők

Az igeidőknél hiányzik a jövő, helyette jelenidőt használnak, szükség esetén időhatározóval.

A többi svájci dialektushoz hasonlóan a berni sem ismeri a Präteritum fogalmát, mindig a Perfekt alakkal helyettesíti, például a német „Wir schauten.” mondatból „Mir hei gluegt.” lesz. A Präteritum hiánya miatt nem képezhető Plusquamperfekt sem, ezért az előidejűséget dupla segédigével fejezik ki:

• Magyar: Amikor bejöttem, addigra már befejezték az étkezést.
• Német: Als ich hereinkam, hatten sie bereits gegessen.
• Berndütsch: Woni bi inecho, hei si scho ggässe gha.

A példa azt is szemlélteti, hogy a wo kérdőszóhoz n kötőhanggal kapcsolódik a személyes névmás.

Rendhagyó igék

Egyes igék ragozása eltér a szabálytól, kivételt képez. Ezeket foglalja össze a következő táblázat:

Segédigék

Mint a legtöbb nyelvben és dialektusban, a berni németben is rendhagyó a segédigék ragozása:

Szórend

Különösen a mellékmondatokban figyelhető meg a berni német szintaxisának eltérő volta.

• Magyar: Mivel múlt este hideg volt, most (ő) el akar menni fát hozni.
• Irodalmi német: Weil es letzte Nacht kalt war, will er nun Holz holen gehen.
• Zürichi német: Wils letscht Nacht chalt gsi isch, will er jetz Holz ga hole ga.
• Berni német: Wüus letscht Nacht chaut isch gsi, wott er itz ga Houz reiche.

A megyek aludni kifejezés így hangzik: I ga ga lige.

Számnevek

Figyelemreméltó még, hogy a számnevek egytől háromig nemfüggőek:

• egy férfi: ein Mann
• egy nő: eine Frou
• egy gyerek: ein Ching
• két férfi: zwe Manne
• két nő: zwo Froue
• két gyerek: zwöi Ching
• három férfi: drei Manne
• három nő: drei Froue
• három gyerek: drü Ching

Kérdőszavak

A Genitiv gyakorlatilag a kérdőszavak esetében sem használatos a berni németben. A was kérdőszó (magyarul mi illetve mit) minden nemben és esetben az irodalmi némettel azonos. Más a helyzet a wer (magyarul ki illetve kit) kérdőszóval, ugyanis annak Nominativ és Akkusativ alakjait a berni németben nem különböztetik meg, hanem mindkét esetben wer.

Az irodalmi német welche (magyarul melyik) kérdőszava a következőképpen alakul:

Az irodalmi német was für (magyarul milyen) kérdőszava pedig az alábbiak szerint:

A berni német főleg csak beszélt nyelv. Létezik széles körű berni németben írott irodalom, de minden szerző a saját írásmódját használja. Nincs egységes helyesírás, de mégis körvonalazódik két fő irányzat:

• Az egyik igyekszik az írásképet az irodalmi némethez igazítani. Ez a régebbi megközelítés, például Rudolf von Tavel, Simon Gfeller, Otto von Greyerz és Carl Albert Loosli műveiben figyelhető meg és még ma is ez a gyakoribb. Ezt írja le Werner Marti a Bärndütschi Schrybwys című könyvében.
• A másik igyekszik a berni német hangjait következetesen visszaadni. Ez az Eugen Dieth által írott Schwyzertütschi Dialäktschrift könyvre visszavezethető megközelítés más svájci régiókkal ellentétben Bernben nem nyert teret, ami azzal magyarázható, hogy már e publikációt megelőzően létezett széles körű berni irodalom.

Mint a svájci német többi dialektusáról, a berni németről is elmondható, hogy írott formája ma főleg csak a „kváziszóbeli” csatornákon terjed, például személyes levelekben, e-mailben, SMS-ben illetve chaten. Ezekben többnyire „érzés szerint” írják le többé kevésbé fonetikusan a szavakat. Ezek az írásmódok nem sorolhatók be a fenti két irányzatba.^[1]

A kantonon belül is számos dialektusváltozat létezik. Azonban uniformizálódásuk figyelhető meg, idővel a különbségek csökkennek.

Bern városában a 20. század elején még a különböző társadalmi rétegek is más-más dialektusban beszéltek. A felső rétegek az archaikus patriciánus-berni németet beszélték, azaz az l helyett nem mondtak u-t és az r inkább a franciára hasonlított. A tősgyökeres polgárok a régies városi-berni németet beszélték, az alsó réteg ún. mattenenglisch dialektusban beszélt, a környékről a városba vándorlók vidéki dialektusokban beszéltek.

A modern városi dialektus főleg a vidéki dialektusokon alapszik, de sok szót kölcsönöz a mattenenglischből is.

A legfeltűnőbb variáció a kantonon belül a ja/jo különbség. A kanton északi részén, azaz Seeland és Oberaargau régiókban, Unteremmental egyes részein a szavakban az a gyakran o lesz (például ja/jo, Jahr/Johr, Fraag/Froog).

• Otto von Greyerz, Ruth Bietenhard. Berndeutsches Wörterbuch für die heutige Mundart zwischen Burgdorf, Lyss und Thun, 9, Francke [1976] (2008). ISBN 3-305-00255-7 
• Werner Marti. Berndeutsch-Grammatik für die heutige Mundart zwischen Thun und Jura. Francke (1985). ISBN 3-305-00073-2 
• Werner Marti. Bärndütschi Schrybwys. Ein Wegweiser zum Aufschreiben in berndeutscher Sprache, 2, Francke [1972] (1985). ISBN 3-305-00074-0 
• Eugen Dieth. Schwyzertütschi Dialäktschrift. ISBN 379412832X 
• Roland Ris. Bibliographie der berndeutschen Mundartliteratur. Selbständig erschienene, rein oder mehrheitlich berndeutsche Publikationen von den Anfängen bis und mit Erscheinungsjahr 1987. Emmentaler Druck (1989). ISBN 379412832X 

• Bärndütsch-Verein (Berni Német Egyesület). baernduetsch-verein.ch. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
• Bernbiet (audio anyaggal). dialekt.ch. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
• berndeutsch.ch. berndeutsch.ch. (Hozzáférés: 2009. december 4.)