Bojana Popović

jugoszláv-montenegrói válogatott kézilabdázó, olimpikon (1979-)

Bojana Popović (született: Petrović, szerbül: Бојана Поповић, Niš, 1979. november 20.[3] –) szerb születésű olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes montenegrói válogatott kézilabdázó, balátlövő, kézilabdaedző.[4] Jelenleg a ŽRK Budućnost Podgorica és Montenegró csapatát dirigálja.

Bojana Popović
Személyes adatok
Születési dátum1979november 20. (44 éves)
Születési helyNiš, Jugoszlávia
Állampolgárságmontenegrói
Magasság188 cm
Posztbalátlövő
Klubadatok
Jelenlegi klubja
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1994–1998Jugoszlávia RK DIN Niš
1998–2002Jugoszlávia ŽRK Budućnost
2002–2007Dánia Slagelse
2007–2010Dánia Viborg
2010–2012Montenegró ŽRK Budućnost
Válogatottság
?Jugoszlávia Jugoszlávia
2009–2016Montenegró Montenegró61 (315)[1][2]
Edzőség
IdőszakKlub
2020–montenegrói ŽRK Budućnost
2021–montenegrói Montenegró
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma)
Szerzett érmek
 Montenegró színeiben
Kézilabda
Olimpiai játékok
ezüst
2012, London
 Jugoszlávia színeiben
Világbajnokság
bronz
2001, Olaszország

Általános vélekedés szerint az ezredforduló idején a világ legjobb játékosa volt, bár a Nemzetközi Kézilabda-szövetség díját sohasem vette át.[5][6]

Összesen hat alkalommal nyerte meg klubcsapataival a Bajnokok Ligáját, a montenegrói válogatottal pedig ezüstérmes volt a 2012-es londoni olimpián.[7] Visszavonulását követően edzőként dolgozik.

Pályafutása

Klubcsapatokban

Bojana Popović 1989-ben kezdte pályafutását szülővárosának csapatában, a ŽRK Nišben.[3] 1996 és 1998 között játszott a felnőtt csapatban, majd a Budućnost Podgorica igazolta le.[8] Négy bajnoki címet és három kupagyőzelmet ünnepelhetett a klub játékosaként.

2002-ben a dán Slagelséhez szerződött. Öt évig volt a klub játékosa, ez idő alatt háromszor nyert Bajnokok Ligáját és dán bajnoki címet, valamint egy-egy alkalommal EHF-kupát és Dán Kupát. 2007 nyarán a szintén dán Viborgban folytatta pályafutását, akikkel újabb három bajnoki címet szerzett és kétszer nyerte meg a Bajnokok Ligáját, majd 2010-ben visszatért hazájába, a Budućnost Podgoricához.[9] A 2011-12-es szezont és hatodik Bajnokok Ligája-győzelmét követően bejelentette visszavonulását.[10][11]

A válogatottban

Pályafutása során több mint száz alkalommal lépett pályára a jugoszláv és a montenegrói válogatottban. Jugoszlávia csapatával bronzérmes volt a 2001-es világbajnokságon. A 2012-es londoni olimpián ezüstérmet nyert a montenegrói válogatottal és beválasztották a torna All Star-csapatába is.[12] Ugyan már korábban visszavonult az aktív játéktól, és a válogatott mellett dolgozott az edzői stábban, Dragan Adžić nevezte őt a 2016-os riói olimpián szereplő csapatba,[13] ahol három mérkőzésen négy gólt szerzett.[2] A montenegrói válogatottban összesen 52 mérkőzésen 199 gólt szerzett.[14]

Magánélete

2004-ben ment feleségül Petar Popović kosárlabdázóhoz. 2013 decemberében született meg első közös gyermekük.[15]

Sikerei, díjai

Budućnost Podgorica
  • Jugoszláv/ Szerb-montenegrói bajnok: 1999, 2000, 2001, 2002
  • Jugoszláv/Szerb-montenegrói Kupa-győztes: 2000, 2001, 2002
  • Montenegrói bajnok: 2011, 2012
  • Montenegrói Kupa-győztes: 2011, 2012
  • Bajnokok Ligája-győztes: 2012
Slagelse
Viborg
Egyéni elismerései
  • Az év játékosa Dániában: 2004, 2005, 2007,[5] 2008[16]
  • A dán bajnokság legeredményesebb játékosa: 2003-2004, 2004-2005[17]
  • A Bajnokok Ligája legeredményesebb játékosa: 2004, 2005, 2007[18]
  • A Dán Kupa legjobb játékosa: 2008[19]
  • Az év montenegrói sportolója a Montenegrói Olimpiai Bizottság szavazásán: 2012

Jegyzetek

Források

További információk