Busztrofedon

kétirányú sorvezetésű írás

A busztrofedon (gör. βουστροφηδόν, boustrophēdón), busztrofédon,[1] ill. busztrophédon, vagy ökörszántás nevű sorvezetés, kétirányú sorvezetésű írás, mely leginkább ókori kéziratokban és más epigráf történelmi emlékeken fordul elő.[2] A sorok váltakozva, balról jobbra, ill. jobbról balra haladnak, mivel az egyik sor ott folytatódik, ahol a másik végződik.[3] A balról jobbfelé vezető modern európai írásoktól, vagy a jobbról balfelé vezető arab, ill. héber írástól eltérően a sorok iránya váltakozó, emellett az írásjelek iránya is megfordul a sor irányának megfelelően az archaikus írásokban. Ez a kétirányú sorvezetéses írás a korai ókori görög kőfeliratokon gyakori volt.[4] Az elnevezés görög eredetű, szó szerint is ökörszántásszerű („ahogy az ökör szánt”) sorvezetést jelent.

Ógörög busztrofedon írás - Gortyni törvények -, a kőfelirat a krétai Gortyn városa agoráján állt, i. e. 5. század
A Lapis Niger (a ma ismert legrégebbi latin felirat) is busztrofedon, viszont szabálytalan: az 1., 3., 5., 7., 9., 11., 12., 14., 16. sor jobbról balra vezet; a 2., 4., 6., 8., 10., 13. és a 15. balról jobbra; a 8., 9., és a 16. sor fejjel lefelé íródik.

A busztrofedon írásos példái

Több ókori írás jellegzetesen busztrofedon írás, köztük a luvi hieroglif írás,[5] néhány etruszk szöveg,[6] valamint a korai görög feliratok is ökörszántás sorvezetésű írások, bár a hellenisztikus korban már nemigen alkalmazták.Ez a sorvezetés előfordul némely frígiai,[1] valamint föníciai írásban is, bár a föníciaiak írása általában jobbról balfelé vezet. De busztrofedon sorvezetésű írás többek között az ódélarab írás,[7] valamint a Húsvét-szigeti képírásos jelek, azaz a rongorongo is.[8]

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Busztrofedon témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek