Charles Sargeant Jagger

A yorkshire-i Kilnhurstben született. Tizennégy éves korában ezüstgravírozó tanonc lett a Messrs Mappin & Webb cégnél, ahol megengedték, hogy a munka mellett művészeti tanulmányokat folytasson. 1903-ban elnyerte a Royal College of Art művészeti egyetem ösztöndíját, ahol Édouard Lantéri tanítványa és segédje lett. 1914-ben, második angolként, elnyerte a francia akadémia Róma-ösztöndíját, de az első világháború kitörése miatt nem tudott élni a lehetőséggel.^[6]

Jagger a háborúban lövést kapott a vállába Gallipolinál, mérges gázt lélegzett be Franciaországban és megsebesült Flandriában is. Bátorságáért Hadi Kereszt kitüntetést kapott. Kevéssel a háború vége előtt az információs minisztérium hivatásos háborús művésszé (Official War Artist) nevezte ki, aminek köszönhetően számos megrendelést kapott emlékművek készítésére.^[6]

1923-ban a a szobrászok királyi társaságának tagjává választották. 1926-ban és 1933-ban elnyerte a testület aranymedálját. 1926-ban a Királyi Művészeti Akadémia társult tagja lett, ami a rendes tagság előszobáját jelentette. 1934-ben elhunyt. Halálában közrejátszottak háborús sebesülései, valamint az, hogy rendkívül sokat dolgozott. Londoni otthonán (Albert Bridge Road 67.) kék emléktábla jelzi az egykori lakót.^[6]

• A Királyi Tüzérség első világháborús emlékműve – A Londonban felállított emlékművet 1925. október 18-án leplezték le.^[7][8] Mivel az emlékmű jelentősen eltért a kortárs háborús alkotások többségét jellemző szimbolikus és idealizáló megközelítéstől, ellentmondásos volt a fogadtatása,^[9] különösen az elesett katonát ábrázoló szoboré.^[6]
• Great Western Railway háborús emlékmű – A Great Western Railway vasúttársaság elesett dolgozóinak emlékműve a Paddington pályaudvaron áll. Fő eleme a bronzszobor, amely egy nagykabátos, báránybőr mellényes, sálas, sisakos, levelet olvasó brit katonát ábrázol. Hátterét egy márványból készített kenotáfium formájú építmény adja.^[10]
• Kelham-feszület – A szoborcsoport három méretarányos alakból állː a keresztre feszített Jézusból, Szűz Máriából és Keresztelő Jánosból.^[6]
• Ernest Shackleton-szobor – A sarkkutató szobrát a Brit Királyi Földrajzi Társaság rendelte meg Charles Sargeant Jaggertől.^[6]
• Dzsaipur-emlékoszlop – Az indiai Delhiben álló oszlopot Sir Edwin Lutyens brit építész tervezte. Az oszlop annak állít emléket, hogy Calcutta helyett Delhi lett India fővárosa. Jagger két szobrot készített hozzá.^[11]
• Briteket segítő belgák emlékműve – A Brüsszelben felállított emlékmű azon belgák előtt tiszteleg, akik az első világháború idején a földjükön harcoló brit sebesülteknek, hadifoglyoknak segítettek. 1923-ban a walesi herceg, a későbbi VIII. Eduárd brit király leplezte le.^[12]
• Nieuport-i brit emlékmű – 1928-ban felavatott első világháborús emlékmű, amely a belgiumi Nieuport közelében elesett és ismeretlen helyen nyugvó nemzetközösségi katonák előtt tiszteleg.^[13]
• Cambrai-emlékmű – A Franciaországban álló építmény falaira 7048 olyan brit és dél-afrikai katona nevét vésték fel, aki elesett a cambrai-i csatában, és ma ismeretlen helyen nyugszik. Charles Sargeant Jagger a domborműveket készítette.^[14]
• Senki földje – A nagyméretű bronz domborművet Rómában, saját háborús emlékei alapján készítette. Ma a londoni Tate múzeum gyűjteményében van.^[15]

• 
  Tüzéremlékmű
• 
  GWR-emlékmű
• 
  Államfői palota, Delhi
• 
  Portsmouth-i emlékmű
• 
  Harding-szobor
• 
  Brüsszeli emlékmű

• ↑ BBC: Here Was A Royal Fellowship of Death': Royal Artillery Memorial at Hyde Park Corner, How WWI remembrance monuments created beauty from chaos. BBC. Hozzáférés ideje: 2021. november 29. 
• ↑ Imperial War Museum: Royal Artillery. Imperial War Musem. Hozzáférés ideje: 2021. november 29. 
• ↑ Imperial War Museum 2: Great Western Railway Paddington. Imperial War Musem. Hozzáférés ideje: 2021. december 31. 
• ↑ C20 Society: London: Royal Artillery Monument. Twentieth Century Society. Hozzáférés ideje: 2021. november 29. 
• ↑ Royal Society of Sculptors: Charles Sargeant Jagger FRBS (1885-1934). Royal Society of Sculptors. Hozzáférés ideje: 2021. december 31. 
• ↑ President of India's Website: The Main Building & Central Lawnː Circuit 1. President of India's Website. Hozzáférés ideje: 2021. december 31. 
• ↑ Trace of War: Anglo-Belgian Memorial. Trace of War. Hozzáférés ideje: 2021. december 30. 
• ↑ WW1: Nieuport Memorial. WW1 Cemeteries. Hozzáférés ideje: 2021. december 26. 
• ↑ CWG: Cambrai Memorial, Louvernal. Commonwealth War Graves. Hozzáférés ideje: 2021. december 30. 
• ↑ Victorian Web: No Man’s Land by Charles Sargeant Jagger. Victorian Web. Hozzáférés ideje: 2021. december 30.