Citoplazma

Mint kolloid rendszer, két részből áll: citoszolból és citogélből.

A citoszolban, a vízben gazdag fázisban a kolloidrészecskék (1-1000 nm) hidrátburkukkal együtt szabadon elmozdulhatnak, nagy a felületi feszültségük, a viszkozitásuk. A citoszol vízben oldott szerves (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak, lipidek) és szervetlen anyagokból (sók) tevődik össze.

A citogélben az enzimek és a sejtváz fehérjéi rendezetten helyezkednek el, mivel hidrátburkaik egymással összekapcsolódnak, így nem tudnak egymáshoz képest jelentősen elmozdulni. Ez által lehetővé válik egy bizonyos fokú alkalmazkodás és a sejt védetté válik a víztartalmának ingadozásaitól. De így válik lehetővé egyes citoszolban oldott enzimek koordinálása is. A citogél azonban dinamikusan változik, folyamatosan lebomlik és újraépül, ami által változik a sejt alakja, elősegíti a sejtalkotók mozgását. A belső rendezettség mellett a sejt rugalmassága is a citogélnek köszönhető.

Minden sejt tartalmaz citoplazmát, mégis különbségek vannak az egyes domének citoplazmájának tulajdonságai között. Az eukarióta sejtekben találhatók sejtszervecskék. Az állatok országába tartozó élőlények sejtjeinek csaknem felét a citoplazma teszi ki, míg a növényeknél ez kevesebb a sejtnedvüregek jelenléte miatt.

• Víz: 80,5-95,5%
• Fehérje: 10-15%
• Lipidek: 2-4%
• Poliszacharid: 0,1-1,5%
• DNS: 0,4%
• RNS: 0,82%
• Kis szerves molekulák: 0,4%
• Szervetlen molekulák és ionok: 1,5%

• Dr. Berend Mihály: Biológia III. (A sejtbiológia), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003
• Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia, Dialóg Campus Kiadó Kft., Budapest, 2004
• Molnár Kinga. Bevehető-e az anatómia fellegvára? (2005). ISBN 963 9534 21 8 

Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!