Crossrail
A Crossrail Londont, Berkshire-t, Buckinghamshire-t és Essexet érintő vasúti projekt. Célja, hogy a Londonba befutó nyugati és keleti vasúti fővonalak a város alatt való összekötésével egy kelet–nyugati irányú, nagy kapacitású városi és elővárosi vasúti hálózatot teremtsen meg. A projekt 2008-ban kapta meg II. Erzsébet királynő jóváhagyását, majd 2009-ben kezdték meg az építkezést a vonal középső szakaszán.[1] A vonalat 2022. május 17-én adta át II. Erzsébet királynő, a forgalom kezdetben a központi Paddington–Abbey Wood szakaszon, 5 perces követési idővel május 24-én indult meg. A királynő tiszteletére a Crossrail hálózatán közlekedő személyvonatok az Elizabeth line nevet kapták meg.[2][3][4]
| Crossrail | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A Crossrail Farringdon állomása | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal hossza | 118 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állomások száma | 41 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kocsiszínek | Old Oak Common, Romford | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megengedett sebesség | 145 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Áramellátás | felsővezeték | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség | 25 kV 50 Hz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Útvonaldiagram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| London vasúti közlekedése | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Crossrail témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A projekt fő jellegzetessége a London alatti új, 21 kilométer hosszú ikeralagút, amely Paddingtontól Whitechapelnél ketté ágazva Stratfordig és Canary Wharfig tart.[5] Az alagút mellett egy új, a Temzét keresztező szárnyvonalat is építettek Abbey Wood felé, rajta egy új állomással Woolwichben.
A teljes hálózat forgalomba helyezése 2023 májusára várható, ekkortól az új kilencrészes British Rail 345 sorozatú motorvonatok álló vonatok akár 2,5 perces követést is biztosítani tudnak majd mindkét irányban. A hálózat egyes szakaszait már korábban használta a TfL Rail: 2015 májusában Liverpool Street és Shenfield között, 2018 májusában Paddington és Heathrow Terminal 4, majd 2019 decemberében Paddington és Reading között indított vonatokat.[4] A Crossrail forgalmának megindulását követően a TfL Rail márkanevet megszüntették, helyét az Elizabeth line vette át.
A vonal átadásával várhatóan enyhülni fog a forgalom a kelet–nyugati metróvonalakon, mint például a Central, a District és a Jubilee vonalakon, valamint a Piccadilly repülőtéri ágán. A vonatokat az MTR Corporation üzemelteti a London Rail koncessziójában,[6] hasonló módon, mint ahogy az Overgroundot is üzemeltetik. A Transport for London 2018-as becslése szerint a forgalom megindulása után 2022/23-ra 500 millió, 2024/25-re pedig már 1 milliárd font éves bevételre számít a vonalról.[7]
Kezdeti költségvetése 14,8 milliárd angol font volt, ami 2019-re több éves késést követően 18,25 milliárdra duzzadt, ezzel ez Európa egyik legnagyobb mérnöki beruházása.[8][9][10] A teljes vonal átadását eredetileg 2018-re tervezték, azonban az építkezések késése, majd a Covid19-világjárvány miatt az átadást több alkalommal is későbbi időpontra halasztották.[11][12]
Története
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1941–48 | George Dow javaslatot készít egy Londont átszelő vasúti alagútra. |
| 1974 | A London Rail tanulmányában egy Paddington–Liverpool Street közötti „Crossrail” alagút megépítését tanácsolja. |
| 1989 | A Central London Rail három javaslatot készít London alatti vasútvonalakra, köztük a Paddington/Marylebone–Liverpool Street-vonalra is. |
| 1991 | A London Underground és a British Rail javaslatot nyújt be Paddington és Liverpool Street közötti alagút építésére, amit a Parlament 1994-ben elutasít. |
| 2001 | Létrehozzák a Cross London Rail Linkset a Crossrail tervének kidolgozására. |
| 2005 | A Crossrail ismét a Parlament elé kerül. |
| 2008 | A 2008-as Crossrail törvény királyi jóváhagyásban részesül. |
| 2009 | Canary Wharfban megkezdik az építkezést. |
| 2015 | A meglévő Liverpool Street és Shenfield közötti szakaszon elindul a TfL Rail. |
| 2017 | Új motorvonatok jelennek meg a TfL Rail vonalon. |
| 2018 | A Heathrow-i repülőteret kiszolgáló Heathrow Connect átkerül a TfL Railhez. |
| 2019 | Elindul a TfL Rail Paddington és Reading között. |
| 2022 | Megnyílik a középső szakasz, elindul az Elizabeth line. |
| 2023 | Az egész Elizabeth vonalon elindult a forgalom. (május 24.) |
| 2026 (terv) | Old Oak Common lehetséges nyitása |
Korai javaslatok
Az első javaslatot egy kelet–nyugati irányú, nagy átmérőjű alagútról George Dow vetette fel a The Star napilapban 1941 júniusában.[13] Dow emellett írt egy észak–déli vasútvonalról is, ami a mai Thameslink első ötletének tekinthető. A Crossrail első tervei 1943-as és 1944-es városrendezési tervekben tűntek fel először. Ezt követően még 1944-ben felállítottak egy szakértői bizottságot, mely 1946-ban és 1948-ban beszámolókat készített több alternatív vonalról.[14] Egyes tervek Euston és Loughborough Junction közé javasolták az alagút megépítését, kiváltva a Blackfriars hidat, más tervek Lewisham és Kilburn közé helyezte Fenchurch Street, Bank, Ludgate Circus, Trafalgar Square, Marble Arch és Marylebone érintésével. A több tervből egyet meg is valósítottak, de szűkebb átmérővel a Victoria line részeként.
Magát a „Crossrail” kifejezést először 1974-ben használta a Környezetvédelmi Minisztérium és a londoni tanács által felállított bizottság egy London vasúti közlekedéséről szóló jelentésben,[15] amely a párizsi RER-hez és a hamburgi S-Bahnhoz hasonlította a Crossrailt, valamint egyes irányokban 14 000–21 000 óránkénti utassal számolt csúcsidőben.
Későbbi javaslatok
A Central London Rail az 1989-es tanulmányában a meglévő vasútvonalak föld alatti összekötését vizsgálta, és előállt három vasúti alagút ajánlatával: egy észak–déli, egy belvárosi és egy kelet–nyugatival. Az első alagút a Thameslinket vetítette előre, a második a Cityt kötötte volna be a Great Northern vasútvonalba, a harmadik pedig a Crossrail tervezett vonalát követte és a Liverpool Streettől Paddingtonig, valamint egy elágazással Marylebone-ig tartott, bekötve a hálózatba a Great Western fővonalat és a Metropolitan metróvonalat. Ennek az utóbbinak összköltségét 885 millió fontra becsülték, amely már magában tartalmazta a teljes gördülőállományt.[16]
1991. január 22-én új, Liverpool Street és Paddington közötti metróvonal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be a parlament elé.[17] A javaslatot a London Underground, a British Rail és a kormány támogatta, azonban a törvényjavaslati bizottság 1994. május 11-én elutasította[18] azzal az indokkal, hogy az ügyet nem terjesztették elő, ezáltal a Képviselőház el sem fogadta, bár a kormány kiemeltként kezelte a javaslatot, nehogy akármi is kockázatot jelentsen az ügy menetében.[19]
2001-ben a Transport for London és a Közlekedési Minisztérium közösen megalapították a Cross London Rail Linkset (későbbi nevén Crossrail Limited) a Crossrail és a Wimbledon–Hackney-vasútvonal terveinek kidolgozására.[20]
A tervek kidolgozása alatt a GB Railways 2002-ben előállt egy nagyobb kiterjedésű, SuperCrossRail elnevezésű ötlettel, amely egy nyugat–keleti vasútvonallal kötötte volna össze Cambridge-et, Guildfordot, Oxfordot, Milton Keynest, Southend-on-Sea-t és Ipswichet, Londont pedig egy vasúti alagúton szelte volna át, érintve Charing Cross, Blackfriars és London Bridge állomásokat. 2004-ben egykori vasúti vezetők is készítettek egy javaslatot Superlink néven, ami a SuperCrossRailhez hasonlóan több vidéki állomást is bekötött volna a hálózatba, de ennek már a Crossrail tervezett útvonala adta az alapját. A vizsgáló társaság mindkét javaslatot elutasította az alacsony hálózati kapacitásuk és az aránylag magas költségeik miatt.[21][22]
Jóváhagyás
Az új Crossrail törvényjavaslat 2005-ben ismét a parlament elé került, a Képviselőház megszavazta, majd decemberben a különbizottság tárgyalta.[23] A bizottság 2006 júliusában ideiglenes határozatban szólította fel az indítványozókat, hogy a vonalnak legyen egy woolwichi állomása is. A kormány kezdetben ellenezte, mert csak drágítaná a projektet, de később mégis beleegyezett az új állomás tervébe. Amíg a javaslatot még vitatták, Ruth Kelly közlekedési miniszter 2008 januárjában védelem alá vette a javaslatot, hogy előrehaladásában semmi se akadályozhassa meg.[24]
A javaslat 2008 februárjában került a Lordok Háza elé, ahol némi módosítással elfogadták, majd 2008. július 22-én II. Erzsébettől megkapta a királyi jóváhagyást.[25][26] Az elfogadott törvény már magába foglalja az építéshez szükséges környezeti hatásvizsgálatokat, terveket, hozzá kapcsolódó információkat,[27] valamint az építési engedélyeket. 2008 novemberében a Heathrow-i repülőteret üzemeltető Heathrow Airport Holdings 230 millió fonttal hozzájárult a Crossrailhez,[28] a projekt többi támogatójával még ebben az évben, decemberben kötötte meg a szerződés a Transport for London és a Közlekedési Minisztérium.
Építkezési munkák
Az építkezést ünnepélyes keretek között 2009. május 15-én kezdték meg Canary Wharf állomásnál. Az eseményen részt vett Gordon Brown miniszterelnök és Boris Johnson polgármester is.[29] A projekt 2009 szeptemberében 1 milliárd fontnyi támogatást kapott az Európai Beruházási Banktól.[30]
A 2010-es választások alatt mind a Konzervatív Párt, mind a Munkáspárt kiállt a Crossrail mellett. A választások után Philip Hammond közlekedési miniszter megerősítette, hogy az új koalíciós kormány elkötelezi magát a projekt mellett.[31] A költségek 2010-es felülvizsgálata során 1 milliárd fontot sikerült megtakarítani azzal, hogy egy egyszerűbb, de lassabb alagútfúrási technikát alkalmaztak, ezzel azonban a tervezett átadás 2017-ről 2018-ra csúszott.[32]
2018 augusztusában, négy hónappal az első szakasz tervezett átadása előtt a biztonságos közlekedés érdekében közel kilenc hónappal elcsúsztatták a megnyitást, így legkorábban 2019 őszén indulhat meg rajta az utasforgalom.[33][34][35]
Ladbroke Grove terve
Kensington és Chelsea tanácsa egy újabb Crossrail-állomás létrehozására törekedett a kerület északi részén, az Old Oak Commontól keletre, a Ladbroke Grove és a Canal Way mellett.[36][37] Ezzel együtt a nyugati visszafordítót is Kensalban építették volna meg, helyet adva a vasútállomásnak.[38][39] London akkori polgármestere, Boris Johnson beleegyezett az állomás létesítésébe, amennyiben az nem késlelteti a Crossrail építkezését, nem korlátozza a vasutak forgalmát, valamint nem növeli meg jelentősen a Crossrail költségeit. Így a tanács aláírta a 33 millió fontos projekt kivitelezését, valamint a tanulmányt is, hogy az új állomás nem fog semmilyen késleltetést okozni.[40]
Az állomásról a Transport for London tanulmányt készített,[41] melyet számos szervezet, intézmény és a lakosok is támogattak.[42][43] Időközben az állomás már nem teljesítette maradéktalanul a polgármester által kikötött feltételeket, majd 2013 elején a TfL és a Közlekedési Minisztérium is jelezte, hogy nem támogatják az állomás megépítését.[44]
Az állomás ötletét Boris Johnson még egyszer felvetette 2016-ban,[45][46] de az őt követő Sadiq Khan már nem foglalkozott ezzel.[47]
Nyomvonala
A Crossrail központi eleme a London központja alatt húzódó, körülbelül 21 kilométer hosszú ikeralagút, végein a vasútvonal két-két ágra oszlik.
Keleten a vonal Whitechapelnél ágazik el, egyik ágon a meglévő Great Eastern fővonalon, Stratfordon keresztül Shenfieldig, a másik ágon Canary Wharfon és az új Temze alatti alagúton keresztül Abbey Woodig fut.
Nyugaton a vonal Paddingtonnál a Great Western fővonalhoz csatlakozik, Hayes & Harlingtonnál pedig újabb két ágra oszlik: az egyik a Heathrow-i repülőtér 2-es és 3-as, 4-es, valamint az 5-ös terminálját szolgálja ki,[48] a másik ág pedig a meglévő vasútvonalon Readingig megy.[49][50]
Nyugati szakaszok
Nyugaton a fő vonal Readingtől Acton Main Line-ig tart. Ezen a szakaszon helyezkednek el Twyford, Maidenhead, Taplow, Burnham, West Drayton, Hayes & Harlington, Southall, Hanwell, West Ealing és Ealing Broadway állomások.
Actonnél kiépítettek a vonatok számára egy külön szintű elágazást, hogy a személyvonatok forgalmát ne zavarják a teherpályaudvarról ki- és beálló tehervonatok. Az elágazással 2016 júliusára készültek el, 2017-től használhatják a szerelvények.[51][52]
A heathrow-i leágazáson három állomás található: a Heathrow Central, a Terminal 4 és a Terminal 5.[48] Ez az ág Hayes & Harlington után ágazik le a fő vonalból.
Hayes & Harlington közelében is készült egy külön szintű elágazás, hogy a Heathrow Expressnek ne kelljen azonos szintben kereszteznie a Crossrail vonalát, mert ez a vonatok bevárása miatt késéseket eredményezett volna.[53]
Kezdetben Maidenhead lett volna a Crossrail nyugati végállomása, tervezett hosszabbítási lehetőséggel,[24] de 2014. március 27-én bejelentették, hogy Maidenhead helyett Reading lesz a végállomás.[49][50][54]
Központi szakasz
A központi szakasz Paddingtontól Whitechapelig tart, végig alagútban. Whitechapelt a keleti ág elágazása követi, ahonnan az alagút Stratford, valamint Canary Wharf felé tart tovább.
A szakaszon új föld alatti állomásokat építettek Paddingtonnál, Bond Streetnél, Tottenham Court Roadnál, Farringdonnál, Liverpool Streetnél és Whitechapelnél, ahol át lehet majd szállni a metróvonalakra, valamint a vasútra. Egyes állomások méretük miatt más állomásokkal is kapcsolatban vannak, így Farringdonból Barbican felé, Liverpool Streetből pedig Moorgate felé lehet majd átszállni.
Paddington állomás kihívást jelentett tervezéskor, mivel a Eastbourne Terrace és a süllyesztett taxiállomás alatt kellett elhelyezni, közel három méterre Isambard Kingdom Brunel 150 éves pályaudvarától.[55]
Keleti szakaszok
A keleti szakasz egyik ága a whitechapeli elágazás után Pudding Mill Lane-ig alagútban halad, majd utána a felszínen csatlakozik a Great Eastern fővonalhoz. Innen Ilfordon, Romfordon és Gidea Parkon keresztül éri el a shenfieldi végállomást.
A másik ág Custom House-ig alagútban halad, majd utána még kétszer, a dokkok és a Temze alatt ismét alagútba tér, és az Abbey Wood végállomás előtt jön vissza a felszínre. Ezen az ágon új állomást építettek Woolwichben a budapesti 4-es metró állomásainál is használt dobozszerű kialakítással,[56] valamint tervezték a 2006-ban bezárt Silvertown újranyitását, hogy kiszolgálja a City repülőteret, azonban az újranyitás helyett 2012-ben teljesen elbontották a megállóhelyet.[57][58]
A Crossrail a Royal Docks alatt az 1878-ban épült Connaught alagúton fog áthaladni, ezért azt 2013-ban felújították. A munkálatokra veszélyt jelentett a meggyengült szerkezet, ezért a kikötőt lezárták, vizét leengedték, hogy felülről hozzáférve megerősítsék az alagutat.[59][60]
Dizájn és infrastruktúra
Elnevezés
A Crossrail nevet a vasúti projekt és a Transport for London által alapított, az építkezéseket felügyelő cég viseli.[61]
2015 májusától a TfL a Crossrail készen álló szakaszain az Elizabeth line átadásáig átmenetileg elindította a TfL Rail szolgáltatását. Ezt követően a Liverpool Street–Shenfield és Paddington–Heathrow vonalakon közlekedő vonatok megkapták a Crossrail fényezését, valamint a kék TfL Rail logót.[62][63]
A Crossrail a 2023-as átadásán az Elizabeth line nevet fogja megkapni II. Erzsébet királynő tiszteletére.[64] Az átnevezést követően a vonal új logót is fog kapni, melynek az alapja a lila (Pantone 266) kör, amit egy vízszintes kék (Pantone 072) sáv keresztez, rajta fehér betűkkel, Johnston 100 betűtípussal az „ELIZABETH LINE” felirat.[65]
Alagutak
Az alagúthálózatot öt szakaszra lehet bontani, belső átmérőjük 6,2 méter (összehasonlításképpen a Victoria line alagútjainak átmérője 3,81 méter), és összhosszúságuk meghaladja a 21 kilométert:[66][67][68] egy 6,4 kilométeres szakaszra Royal Oak metróállomástól Farringdonig, egy 8,3 kilométeresre a Limmo-félszigeten kialakított indítóaknától Farringdonig, egy 2,7 kilométeresre Pudding Mill Lane állomástól Whitechapelig, egy 2,6 kilométeresre a Temze alatt és egy 900 méteresre az indítóaknától Victoria Dockig.
Szakaszonként két alagútfúró pajzs dolgozott az alagutak építésén, leszámítva a Victoria Dock rövid alagútját, ott a stratfordi elágazás gépeit használták, miután végeztek az eredeti helyükön. Az alagutakat betonelemekkel bélelték, melyeket Chathamban gyártottak le, majd uszályokkal szállították Londonba. Az alagútfúrók hetente közel 100 métert tettek meg.[66][67][68] Az alagutak összköltsége körülbelül 1,5 milliárd font volt.[69] Az alagutak nagyobb átmérőjének köszönhetően a mély vezetésű metróvonalak szerelvényeinél nagyobb vonatok is közlekedhetnek a vonalon, mint az új 345-ös sorozat, valamint vészhelyzet esetén az utasokat a vonat oldalain is ki lehet menekíteni, nem csak a két végén.
Az alagutak hosszúsága miatt gyakran a párizsi RER-hez szokták hasonlítani a Crossrailt.[70][71]
Állomások
A Crossrail kilenc új állomásának építésével egy időben a régieket kibővítették, hogy a hosszabb, 200 méteres vonatokat fogadni tudják, míg a központi szakasz új állomásai akár 240 méteres szerelvények kiszolgálására is alkalmasak.[72]
Maryland és Manor Park állomásokat nem hosszabbították meg, előbbit a szűkös költségek,[73] utóbbit a vasúti kitérő közelsége miatt.[74] Mivel így egyik állomásra se fog beférni a teljes szerelvény, ezért ezeken az állomásokon csak azok az ajtók fognak nyílni, melyek biztosan a peron mellé érkeznek.[75]
2011-ben Bedfordshire-ben építettek egy életnagyságú mintaállomást, hogy az érdeklődők megtekinthessék a kialakítását, valamint visszajelzéseket adhassanak, még az állomások építésének kezdete előtt.[72][76]
Valamennyi állomás akadálymentesen elérhető lesz, ezen belül a központi és a heathrow-i szakaszok összesen 13 megállójában a peronok egy szintben lesznek a vonatok padlójával.[77] A peronok hossza miatt valamennyi megállóhelyet felszerelnek biztonsági kamerával és a peronok végét monitorokkal, hogy a vonatvezető ezeknek a segítségével beláthassa a vonat menti biztonsági sávot.[76][78]
Járműállomány
A vonalon 65 darab új, egyenként 200 méteres British Rail 345 sorozatú motorvonat fog közlekedni, amelyek akár 1500 utast is képesek szállítani.[79] Valamennyi vonat akadálymentes lesz, a kerekesszékesek számára külön kijelölt hellyel. Az utasteret hangos és vizuális utastájékoztatóval, kamerarendszerrel és segélykérővel is felszerelik, utóbbi kettő a járművezető segítségét szolgálja majd vészhelyzet esetén.[78] A vonatok a pálya egyes szakaszain akár 140 km/h sebességgel is haladhatnak.[80]
2011 márciusában kiírt pályázatra öt ajánlattevőt hívtak meg új vonatok leszállítására, karbantartására és a kocsiszín megépítésére,[81] de egyikük, az Alstom még júliusban visszalépett. 2012 februárjában tárgyalásokat kezdtek a CAF, a Siemens, a Hitachi és a Bombardier vállalatokkal, amelyek pályázataikat 2013 augusztusában adták be.[82][83] A Siemens 2013 júliusában, még az ajánlatok beadása előtt visszalépett a járműtenderről. (Ettől függetlenül a vonatbefolyásoló rendszert a német vállalat szállíthatta le.[83][84])
A Transport for London és a Közlekedési Minisztérium 2014 februárjában kötötte meg a szerződést a pályázat győztesével, a Bombardier-vel.[83] A vonatokat 2015 és 2018 között gyártották a Bombardier derbyi gyárában. Az első motorvonat 2017. június 22-én állt forgalomba a TfL Rail vonalán.[85]
Villamosítás és biztosítás
A Crossrail vonalán 25 kV-os váltakozó áramot fognak használni a villamos vontatáshoz, amit felsővezetéken keresztül fogják felvenni a vonatok. A Great Eastern és Great Western fővonalakat a Crossrail projektén kívül, 2010 és 2017 között villamosították.[86]
A vonalon többfajta vonatbefolyásoló rendszert fognak használni: a központi szakaszon és az Abbey Wood-i ágon CBTC-t, a keleti szakaszon AWS-t és TPWS-t, valamint a nyugati szakaszon ETCS 2-t.[87][88]
Kocsiszínek
A Crossrailnek két kocsiszínje lesz: nyugaton az Old Oak Commonnál, keleten pedig Romfordnál, ahol egy irányító központot is kialakítottak.[89][90]
Építkezés
2009 áprilisában hirdették ki a Crossrailt építő 17 társaság neveit,[91] mely cégek összesen 14 000 munkavállalójára szükség volt az építkezések alatt.[92][93]
A munkálatokat 2009. május 15-én kezdték meg Canary Wharfnál.[29][94]
Az építkezés alatt középkori tömegsírokat tártak fel, ami magában hordozott egy járvány esetleges felbukkanását az ott dolgozók körében. Sir David James a Lordok Háza előtt beszámolt, hogy a szennyezett húsok miatt a lépfene 1520-ban 682 áldozatot szedett Smithfieldben, és őket az építkezés környékén temették el.[95] 2009. június 24-én bejelentették, hogy a tömegsír csontmaradványai között nem észlelték sem a lépfene, sem a bubópestis jelenlétét.[96]
Az alagutak építésére a pályázati felhívást 2009 augusztusában tették közzé az Európai Unió hivatalos lapjában. A felhívásban az alagutakat felosztották Farringdontól keleti és nyugati szakaszokra.[97] A szerződéseket 2010 végén kötötték meg: nyugaton a BAM Nuttall, a Ferrovial Agroman és a Kier Construction, keleten pedig a Dragados és a John Sisk & Son építhette az alagutat.[98][99] A fennmaradó két rövidebb alagútra a kikötőnegyedben 2011-ben kötötték meg a szerződést a Hochtief és a J. Murphy & Sons vállalatokkal.[100]
2009 szeptemberére elkezdték a Tottenham Court Road egymilliárd fontos fejlesztésének előkészítését, ennek során több környékbeli épületet, köztük az Astoria Színházat is kisajátították, majd lebontották.[101]
2010 februárjában több vád is érkezett a Crossrailt építtető cégre, hogy lakosokat fenyegetnek meg, amennyiben ők nem akarták az építkezés útjába eső ingatlanjaikat piaci áron alul eladni.[102] Ezt a londoni közgyűlés jelentésében elfogadhatatlannak tartotta, és kártérítésre szólította fel a céget.[103]
Az alagútépítés alatt kitermelt földet a Wallasea-szigetre szállították,[104] a kitermelt 7 millió tonna földből[105] 4,5–5 millió tonnát használtak fel itt új vizes élőhely létrehozására.[104][106]
Az alagútépítést 2015. június 4-én fejezték be Farringdon állomáson David Cameron brit miniszterelnök és Boris Johnson londoni polgármester jelenlétében.[107]
A pálya építésével 2017 szeptemberére végeztek,[108] a hearthrow-i ágon az ETCS rendszer próbáit 2017/18 telén végezték el.[109] A délkeleti szakaszt 2018 februárjában helyezték feszültség alá, és még ebben a hónapban megkezdődtek a próbafutások Abbey Wood és Plumstead között,[110] májusban az alagút nagy részét is feszültség alá helyezték, így már a föld alatt is megindulhatott a próbafutás.[111][112]
A Paddington és Heathrow közötti Heathrow Connectet 2018 májusában átvette a TfL Rail. Az alagutakat és a hozzájuk tartozó infrastruktúrát még ugyanennek az év nyarán vette át a Transport for London, hogy utána megkezdhessék a sötétüzemet.[109]
Fúrópajzsok
Az alagútépítésnél 7,1 méter átmérőjű fúrópajzsokat használtak, melyeket a német Herrenknecht AG gyártott. Kétfajta alagútfúrót használtak: egyet a Temze alatti puhább, krétás talajhoz, és egy másikat a vonal többi részére jellemző agyagos, homokos, kavicsos talajhoz. Egy-egy ilyen fúrópajzs tömege elérte akár az 1000 tonnát, hosszúsága pedig a 100 métert.[66][67][68]
2012 januárjában pályázatot hirdettek ki alagútfúró pajzsok elnevezésére, amelyre több mint 2500 nevezés érkezett, amiből a legjobb 20-at szavazásra bocsátották februárban. A szavazást követően az első három pár alagútfúró nevét március 13-án hirdették ki, a negyedik párét pedig 2013. augusztus 16-án.[113][114]
A fúrópajzsok nevei:[113][114]
- Ada és Phyllis: Royal Oak és Farringdon közti szakasz, Ada Lovelace és Phyllis Pearsall után elnevezve
- Victoria és Elizabeth: Farringdon és Limmo Peninsula közti szakasz, Viktória és II. Erzsébet királynők után elnevezve
- Mary és Sophia: Temze alatti szakasz, Isambard Kingdom Brunel és Marc Isambard Brunel után elnevezve
- Jessica és Ellie: Whitechapel és Pudding Mill Lane közti szakasz, Jessica Ennis és Ellie Simmonds után elnevezve
Régészet
Az építkezés lehetőséget adott a régészek számára, hogy London utcái alatt olyan helyszíneken kutassanak, amelyek megközelíthetetlenek lettek volna a felszínről, ezzel a Crossrail építésével egy időben zajlott az Egyesült Királyság egyik legnagyobb régészeti feltárása. A 40 ásatási helyen több mint 100 archeológus dolgozott, és több tízezer tárgyat találtak.[115] A leletek többségét 2017 szeptemberében a Museum of London Docklandsben helyezték el. Pár lelet, melyet az építkezés során találtak:[116][117][118]
- 1665–66-os pestis áldozatainak tömegsírját Liverpool Streetnél
- őskori pattintott kőeszközöket North Woolwichnél
- középkori korcsolyákat Liverpool Street közelében
- bölény- és rénszarvascsontokat
- Tudor-korabeli bőrcipőket
- római érméket és medálokat
- gyapjas mamut állkapcsának darabjait
- Nagy-Britannia legnagyobb borostyánkövét Canary Wharfnál
- viktoriánus kori ágytálat Stepney Greennél
Forgalom
A teljes Elizabeth line megnyitása után úgy tervezik, hogy a központi és a keleti szakaszokon a metróhoz hasonlóan a vonatok minden állomáson megállnak, nyugaton pedig egyes járatok gyorsított személyvonatok módjára csak a kijelölt állomásokon állnának meg. A kezdeti menetrendek szerint Acton Main Line és Hanwell állomásokon csak a heathrow-i ág vonatai állnának majd meg.[119]
A Thameslinkhez hasonlóan egyes szakaszokon az Elizabeth line más vasútvonalakkal közös pályát és állomásokat használ. Az ilyen párhuzamos vonalak egy részét a vonal megnyitása után tovább üzemeltetik, többek között a Heathrow-i repülőtér és Paddington közti expresszvonatot, a Heathrow Expresst is.[120][121]
A vonatok nagy részének Paddington lesz a végállomása, csúcsidőben pedig akár a vonalon közlekedő vonatok fele itt fog végállomásozni. Rásegítésként Liverpool Street és Gidea Park között csúcsidőben óránként négy vonatpár fog közlekedni, melyek végig a Great Eastern fővonalon fognak haladni, ezért nem fogják érinteni Whitechapelt.[119][120]
Tervezett forgalom az Elizabeth line teljes megnyitása után:[119][120][121]
| Útvonal | V/Ó (CS/CSK) | Nyugati szakaszok | Központi szakasz | Keleti szakaszok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Reading–Abbey Wood | 2/0 | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ||||||||||||||||||||||||
| Reading–Abbey Wood | 2/2 | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | |||||||||||||||||
| Maidenhead–Abbey Wood | 2/2 | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | |||||||||||||||||||
| Heathrow Terminal 4–Abbey Wood | 4/4 | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ||||||||||||||||||||||
| Heathrow Terminal 5–Abbey Wood | 2/2 | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | |||||||||||||||||||||||
| Paddington–Shenfield | 12/10 | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ||||||||||||||||||||||
| Liverpool Street–Gidea Park | 4/0 | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ▲ | ||||||||||||||||||||||||||||||
Idővonal
| Ez a szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! | Legutóbbi frissítés: 2019 |  |
Az alagutak megnyitását megelőzően a Transport for London átvette a Crossrail szélső ágain már meglévő vonalak üzemeltetését. Első lépésként 2015 májusában TfL Rail név alatt új szolgáltatást indított az átvett Liverpool Street–Shenfield vonalon. Az új vonatnem bevezetése mellett a TfL új jegyautomatákat és Oyster-olvasókkal ellátott beléptetőkapukat telepített az állomásokra, valamint a járműállomány megkapta a TfL Rail arculatát.[122]
A központi szakaszon többszöri halasztás után várhatóan legkésőbb 2021-ben indul meg a forgalom,[10][123] a teljes vonalon pedig a Great Western fővonal elkészülte után.[88]
| Stádium | Térkép | Eredetileg tervezett dátum | Dátum | Megjegyzés | Státusz |
|---|---|---|---|---|---|
| 0 |  | 2015. május[122] | 2015. május 31.[124] | Liverpool Street és Shenfield közti vonalat átveszi a TfL az Abellio Greater Angliától, és elindítja a TfL Railt. |  |
| 1 |  | 2017. május[122] | 2017. június 22.[125] | Az új British Rail 345 sorozatú motorvonatok fokozatosan forgalomba állnak Liverpool Street és Shenfield között.[122] | |
| 2a[126] |  | 2018. május[122] | 2018. május 20.[127] | Paddington és Heathrow Terminal 4 között közlekedő Heathrow Connect is a TfL-hez kerül. | |
| 5a[128] |  | — | 2019. december 15.[129] | A TfL Rail átveszi a Great Westerntől a Paddington és Reading között közlekedő vonatok üzemeltetését. A vonalon már 2019. november 25-én megkezdték az utasforgalmi próbaüzemet.[130] | |
| 2b[126] | | 2018. május[122] | 2020. július 30.[131] | A BR 345 sorozatú motorvonatok forgalomba állnak a Heathrow-i ágon. | |
| 3 |  | 2018. december[122] | 2022. május 24.[132][4] | Paddington és Abbey Wood között elindul az Elizabeth line. | |
| 4 |  | 2019. május[122] | körülbelül 2022[132] | Paddington és Shenfield között is elindul a forgalom. |  |
| 5 |  | 2019. december[122] | körülbelül 2022[132] | Teljes vonalon elindul az üzem, Abbey Wood és Shenfield végállomásoktól Paddingtonon keresztül Heathrow-i repülőtérig közlekedik az Elizabeth line. | |
Menetidők alakulása
| Útvonal | Elizabeth line | ||
|---|---|---|---|
| átadása előtt | átadása után | Menetidő nyereség | |
| Paddington–Tottenham Court Road | 20 | 4 | 16 |
| Paddington–Canary Wharf | 34 | 17 | 17 |
| Bond Street–Paddington | 15 | 3 | 12 |
| Bond Street–Whitechapel | 24 | 10 | 14 |
| Canary Wharf–Liverpool Street | 21 | 6 | 15 |
| Canary Wharf–Heathrow | 55 | 39 | 16 |
| Whitechapel–Canary Wharf | 13 | 3 | 10 |
| Abbey Wood–Heathrow | 93 | 52 | 41 |
Díjszabás
A Crossrailt integrálni fogják a londoni viteldíjrendszerbe, és el fogják fogadni rajta az Oyster kártyát, viszont a Travelcard utazókártyát csak Nagy-London határain belül. Csakúgy, mint a Heathrow Connectet leváltó TfL Rail esetében, a Crossrailen is extra díjat fognak felszámolni Heathrow-i repülőtér megközelítésekor a repülőtér és a Hayes & Harlington közti vasúti alagút használatáért, de bérletekre, valamint a napi és a heti jegyekre a 6-os viteldíjzóna díjszabása fog vonatkozni.[134]
Utasszám
A Crossrail megnyitása után évente 200 milliós utasforgalmat várnak, amivel több metróvonalról levenné a terhet, különösképpen a Central line-ról.[135] Farringdon várhatóan az Egyesült Királyság egyik legforgalmasabb állomásává fog válni, mivel számos metróvonal mellett a Thameslinkre is átszállási lehetőséget jelent.[136] A Transport for London 2018-as becslése szerint a forgalom megindulása után 2022/23-ra 500 millió, 2024/25-re pedig már 1 milliárd font éves bevételre számít a vonalról.[7]
Fejlesztések
Új állomások
Woolwich
Az új állomás átadásával jelentősen le fog csökkenni a menetidő Woolwichból London különböző pontjaira: az eljutás Canary Wharfig 8 percet, Bond Streetig 21 percet és a Heathrow-i repülőtérig 47 percet vesz majd igénybe.[137] Ez az állomás eredetileg nem szerepelt a tervek között, a Képviselőház különbizottsága 2006 júliusában kérte, hogy Woolwichben is létesítsenek egy állomást, melyet 2007 márciusában erősítettek meg.[137] A vonal átadása után óránként 10–12 vonat fogja érinteni az állomást egyes irányokban, összeköttetést nyújtva Délkelet-London, Royal Docks és Közép-London irányába.[137]
Woolwich a Crossrail délkeleti szakaszán épült Custom House és Abbey Wood között. Az állomás építésével egy időben egy ingatlanfejlesztési hullám indult a kerületben mintegy 30 hektáron,[137] közel 2500 új lakóépületet magába foglalva.[138] Emellett egy kulturális negyedet is kialakítottak két múzeummal: Greenwich Heritage Centre és Royal Artillery Museum, valamint számos üzletet, éttermeket, kávézókat, irodákat, szállodákat és egy mozit is.[138]
Old Oak Common
Az egykori, Gordon Brown által vezetett munkáspárti kormány a leendő High Speed 2 nagysebességű vasútvonal és az épülő Crossrail közös állomásának tervezte az új Old Oak Common állomást Acton Main Line és Paddington közé.[139] Mivel a nagysebességű vasút építésnek kezdetét eleinte 2017-re tervezték, ezért ez az állomás nem is szerepelt a Crossrail első szakaszában. A 2010-es választásokat követően alakult konzervatív–liberális kormány is támogatta a tervet, de ekkorra az állomás és a vasútvonal átadása már 2026-ra csúszott. Az új állomás elkészültével csatlakozást biztosít majd a nagysebességű vonalon kívül a Central és az Overground vonalakra, valamint a Great Western fővonal vasútvonalaira.[140]
Silvertown
A London City Airport a bezárt Silvertown újranyitását kezdeményezze, hogy a repteret is kiszolgálja a Crossrail.[141] A terv megvalósítására Newham 50 millió fontos önerőt ígért.[142] Mindezek ellenére a Crossrail terveiben már nem szerepelt Silvertown,[143] és 2012-ben teljesen elbontották a megállóhelyet.[57] Később a Transport for London tagadta, hogy érkezett volna hozzájuk hivatalos megkeresés Silvertown újranyitásának ügyében.[144]
2018-ban a City repülőtér fejlesztési vezetője kihagyott lehetőségnek nevezte, hogy nem nyitották újra Silvertownt, azonban nem tartotta kizártnak, hogy a jövőben mégis újjáépítik az állomást.[145] Robert Sinclair, a reptér vezérigazgatója pedig egy interjúban mondta, hogy az állomás újranyitása nem kulcsfontosságú a repülőtér sikeréhez.[146]
Folytatások
Reading felé
A Crossrail eredeti tervei szerint a vonal nyugati végállomása Maidenheadben lett volna. Több felvetés is született a vonal nyugati irányú, Readingig való bővítésére, amihez külön indokot adott a Great Western fővonal 2009 júliusában elindított nagyszabású felújítása,[147] emellett a Network Rail a 2011-es útvonalhasznosítási stratégiájában is javasolta a readingi hosszabbítást.[148]
A brit kormány és a Transport for London kiértékelték a hosszabbítás lehetőségét,[149] majd 2014 márciusában bejelentették, hogy a Crossrailt Maidenhead helyett egészen Readingig fogják építeni.[49][50][54]
Reading munkáspárti tanácsa támogatta az új terveket,[150] azonban Kelet-Reading konzervatív parlamenti képviselője, Rob Wilson aggodalmát fejezte ki, hogy az új Crossrail vonatok, melyek minden állomáson megállnak, lassabbak lesznek, mint az éppen üzemelő Reading–Paddington személyvonatok.[151] Az aggodalmak ellenére a Crossrail indulása után a gyorsított vonatok meg fognak maradni a lassabb személyvonatok mellett.[121]
West Coast fővonal felé
A Network Rail 2011-es útvonalhasznosítási stratégiájában ajánlotta a Crossrail bővítését a West Coast fővonalon keresztül Milton Keynesig, hogy a szakasz forgalmát más Crossrail-állomások között eloszlassa, és ezzel kapacitást szabadítson fel Eustonban a tervezett High Speed 2 nagysebességű vasút számára. Ezzel közvetlen összeköttetést teremne az északnyugati fővonal és Shenfield, valamint Abbey Wood között, enyhítené a metróvonalak forgalmát Euston környékén, kihasználtabbá válna a Paddingtontól nyugatra eső vonalszakasz és javulna a Heathrow-i repülőtér északi irányú megközelíthetősége.[152] A javaslat szerint az eredetileg Paddingtonban végállomásozó vonatok továbbhaladnak majd Heathrow, Maidenhead és Reading, illetve Milton Keynes irányába.[153]
Patrick McLoughlin közlekedési miniszter 2014. augusztusi nyilatkozatában elmondta, hogy a kormány támogatja a fejlesztést, amennyiben a Crossrail megáll Wembley Central, Harrow & Wealdstone, Bushey, Watford Junction, Kings Langley, Apsley, Hemel Hempstead és Berkhamsted állomásokon is, továbbá kikötötték, hogy semmiképp sem korlátozhatja a Crossrail fő vonalának a forgalmát, valamint megfizethető maradjon.[154][155] A bővítést 2016 augusztusában felfüggesztették, mivel az nem volt eléggé megtérülő.[156]
Gravesend felé
A gravesendi hosszabbítást kezdetben a Közlekedési Minisztérium szorgalmazta, de 2008 februárjára ez az ág már kikerült a Crossrail tervei közül.[157] A tervezett ág Abbey Woodnál csatlakozott volna a Crossrail vonalához, ahonnan a meglévő vasútvonalon haladt volna Belvedere, Erith, Slade Green, Dartford, Stone Crossing, Greenhithe, Swanscombe és Northfleet megállókkal Gravesendig.[158] 2018 januárjában Sadiq Khan londoni polgármester a 2021 és 2041 közötti közlekedési fejlesztési tervében ismét elővette a hosszabbítás tervét, de ezúttal Ebbsfleet lenne a végállomás.[159][160]
Heathrow Express
A Network Rail a 2011-es útvonalhasznosítási stratégiájában javasolja a Heathrow Terminal 5 és Paddington között közlekedő Heathrow Express expresszvonat Crossrailbe integrálását.[161]
Újabb vasútvonal
Crossrail 2 (Chelsea–Hackney)
A Crossrail 2 egy tervezett vasútvonal délkelet-angliai Surrey és Hertfordshire megyékben, új észak–déli kapcsolatot nyújtva Londonon keresztül. A déli South Western fővonalat kötné össze az északi West Anglia fővonallal Victoria és King’s Cross St. Pancras érintésével azzal a céllal, hogy a 2030-ra megnőtt vasúti és közúti forgalmat enyhítse.[162] A tervek szerint a Crossrail 1 és a Crossrail 2 közötti átszállás Tottenham Court Road állomáson lesz lehetséges.[163]
Menedzsment és franchise
A vonal építtetését a Crossrail Ltd végzi, melyet 2001-ben a Transport for London és a Közlekedési Minisztérium alapítottak, és kezdetben közösen birtokoltak, majd 2008 decemberétől teljesen átkerült a TfL-hez.[164] A vonal megépítésére egy 15,9 milliárd fontos finanszírozási csomagot különítettek el.[165] A vonal keleti és shenfield ágát a Network Rail, a heathrow-i leágazást a Heathrow Airport Holdings, az alagutakat és az Abbey Wood-i leágazást pedig a TfL birtokolja és tarja karban.[166]
2014. július 18-án az MTR Corporation nyerte el a franchise (Crossrail, valamint az előd TfL Rail) üzemeltetését nyolc, kedvező tapasztalatok esetén további két évre.[6] A franchise-t 2015 májusában indították el, amikor átvették a Liverpool Street és Shenfield közti vonatok üzemeltetését a Abellio Greater Angliától,[6] majd ehhez csatlakozott 2018-ban a Great Western Railwaytől átvett heathrow-i és readingi vonatok egy része.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crossrail című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Jackson-Croome 1962: Alan A. Jackson, Desmond F. Croome. Rails Through the Clay: A History of London's Tube Railways, 2nd Revised edition (angol nyelven), London: Capital Transport Publishing [1962] (1993. május 10.). ISBN 978-1854141514
- ↑ Dow 2005: Andrew Dow. Telling the Passenger Where to Get Off (angol nyelven). London: Capital Transport Publishing (2005. augusztus). ISBN 978-1854142917
- ↑ RUS 2011: London and South East Route Utilisation Strategy (angol nyelven) (PDF). London and South East Route Utilisation Strategy. Network Rail, 2011. július. (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)
- Crossrail Act 2008 (angol nyelven). National Archives. Her Majesty’s Stationery Office. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Crossrail Bill supporting documents (angol nyelven). [2009. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Government backs £10bn Crossrail (angol nyelven). BBC, 2004. július 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Tom Geoghegan: Will Crossrail beat the Tube? (angol nyelven). BBC, 2004. július 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Crossrail link 'to get go-ahead' (angol nyelven). BBC, 2005. február 13. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- First Crossrail bill for Commons (angol nyelven). BBC, 2005. február 22. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Election holds up Crossrail bill (angol nyelven). BBC, 2005. április 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Crossrail plan in Queen's Speech (angol nyelven). BBC, 2005. május 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Richard Lister: Crossrail's giant tunnelling machines unveiled (angol nyelven). BBC, 2012. január 2. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Crossrail: A rare look deep under London (angol nyelven). BBC, 2013. január 25. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
További információk
- A Crossrail hivatalos oldala (angol nyelven). [2002. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- Interaktív térkép (angol nyelven). Crossrail Ltd. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
