Csöde
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Csöde Község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
| Csöde | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Feketéné Fellner Marianna (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8999 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 82 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 7,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 31′ 54″, k. h. 16° 31′ 54″ | |||
  Csöde Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Csöde weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csöde témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Zala vármegye északnyugati csücskében, a Zala mellett fekvő két részből (Alsó- és Felsőcsöde) álló törpefalu; legközelebbi szomszédja, Felsőjánosfa már Vas vármegyében fekszik. Önkormányzata Zalalövőn működik.
Közlekedés
Közút
A település alapvetően egy olyan mellékút (a 74 147-es számú út) mentén fekszik, amely a Zalaegerszeg nyugati agglomerációjától Zalalövőn át Őriszentpéterig húzódó 7411-es útból ágazik ki Felsőjánosfa nyugati szélén, déli irányban. Az említett út Alsócsödén, majd Felsőcsödén végighaladva egészen Kerkafalváig húzódik, de a Felsőcsöde utáni szakasza már csak önkormányzati útnak minősül.
Alsócsöde a 7411-es úthoz való közelsége miatt autóbusszal könnyen elérhető, Felsőcsödére azonban csak pár járat jár.
Vasút
Alsócsöde település közvetlen közelében húzódik a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal, amelynek egyik megállója (Felsőjánosfa megállóhely) a községhatár közelében található. Így naponta több járat köti össze Zalalövővel és Zalaegerszeggel, de Körmend is közvetlenül elérhető a településről.
Története
A település első említése 1342-ből Chede alakban való.[3] Egészen a 19. századig „szeres” település volt, jobbágyok lakták. A 20. században nagy arányú elvándorlás jellemezte, aminek következtében lakossága mára megöregedett. Egyik településrésze (Pusztaszentpéter) mára már kihalt.A mai község területén, Alsócsödétől nyugatra volt Szentmárton falu. Az 1600-as évek elején elpusztult templomának és az itteni pálos kolostornak nyomai ma is láthatóak, azokat ismertető tábla jelöli.[4]Az 1852-es Schematismus szerint Csöde felekezeti megoszlása a következő volt: 93 református, 62 katolikus.A község területéhez tartozott két mára teljesen elnéptelenedett település is. Pácodon akkor 18 katolikust és 12 reformátust számláltak, a Szentmártoni majorban 11 katolikus lakott.[5]
A 2000-es években a Zalalövő – Őrihodos vasútvonal megépítése után azonban egyre több turista keresi fel a települést, amelynek gazdasága fellendülőben van.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth József (független)[6]
- 1994–1998: ifj. Horváth József (független)[7]
- 1998–2002: Horváth József (független)[8]
- 2002–2006: Horváth József (független)[9]
- 2006–2010: Horváth József (független)[10]
- 2010–2014: Reszneki Gyuláné (független)[11][12]
- 2014–2019: Horváth József (független)[13]
- 2019-től: Feketéné Fellner Marianna (független)[1]
A településen a 2010. október 3-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert a két jelölt, Horváth József és Reszneki Gyuláné (mindketten függetlenek) azonos számú szavazatot szereztek.[14] Az emiatt szükségessé váló időközi választást még abban az évben, december 12-én megtartották, ott Reszneki Gyuláné ért el több szavazatot, így ő lett a polgármester a következő ciklusra.[11]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 80 | 78 | 82 | 83 | 72 | 82 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93%. A lakosok 52,6%-a római katolikusnak, 25% reformátusnak, 5,2% evangélikusnak, 5,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,8% nem nyilatkozott).[15]
