Csőrösrovarok

Magyarországon 9 fajuk él.

Kis és közepes méretű (legfeljebb 3,5 cm-es) rovarok ősi rendje. Szájszervük rágó-szívó. Nagy, oldalt ülő összetett szemeiken kívül általában 3 pontszemük is van. A fejükön csaknem mindegyikük lefelé irányuló rostrumot visel, ami a megnyúlt fejpajzsból, a pofák alapi részéből és az állkapocs szárából nőtt össze. Csápjuk serte- vagy fonálszerű.

Potrohuk 9–10 szelvényből áll; a hímek potrohának első hat szelvénye normális, a 7. és 8. hosszú nyéllé forrt össze, a 9. és a 10. ivarkészülékké alakult.

Általában két pár, jól fejlett hártyás szárnyukat nyugalomban egy síkban, kissé szétterpesztve tartják. A hótücskök és egyes kapcsos lábú csőrösrovarok szárnyai visszafejlődtek.

Lábaik általában hosszú járólábak. Lábfejük öt ízű.

Lárvájuk:

• campodeoid,
• hernyószerű vagy
• pajorszerű

lehet.

Hemimetamorfózissal fejlődnek — ez azt jelenti, hogy az újszülöttek — a harmadlagos lárvák — táplálkozása és/vagy élőhelye drasztikusan különbözik az ivarérett egyedekétől, bár testszelvényeik száma megegyezik. Szerveik többsége ideiglenes, úgynevezett lárvaszerv. Az imágókra jellemző végleges szerveik kifejlődéséhez a lárvakori fejlődés végén nyugalmi, azaz bábállapotba vonulnak, tehát fejlődésük lárva–báb–imágó szakaszokra bontható.^[1]

A lárvák többnyire a talajban, avarban, illetve mohapárnákban élnek, de egyesek víziek. Fejlődésük legfeljebb két évig tart. A talajban bábozódnak be, a kikelt imágók nyirkos, sűrű növényzetű helyeken élnek. Ragadozók, szaprofágok vagy növényevők.

A rend családjai:

• Nannochoristidae
• hótücskök (Boreidae)
• Meropeidae
• Eomeropidae
• Apteropanorpidae
• Choristidae
• Panorpodidae
• kapcsoslábú csőrösrovarok (Bittacidae)
• skorpiólegyek (Panorpidae)

• ITIS szerinti rendszerbesorolás
• Ordo MECOPTERA – skorpiófátyolkák rendje
• Alfred Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 262.