Emile Berliner

német születésű amerikai feltaláló

Emile Berliner (Hannover, 1851. május 20.Washington, 1929. augusztus 3.) Németországban született amerikai feltaláló. Az első gramofon és a barázdás hanglemez megalkotója.

Emile Berliner
Született1851. május 20.[1][2][3][4][5]
Hannover
Elhunyt1929. augusztus 3. (78 évesen)[1][2][3][5][6]
Washington
Állampolgársága
Gyermekeihét gyermek:
  • Henry Berliner
  • Herbert Samuel Berliner
Foglalkozása
  • feltaláló
  • vállalkozó
  • villamosmérnök
  • gyáriparos
IskoláiCooper Union
Kitüntetései
  • Elliott Cresson-emlékérem (1913)[7]
  • Franklin-érem (1929)
  • Grammy Trustees Award (1987)
  • National Inventors Hall of Fame (1994)[8]
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeRock Creek Temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Emile Berliner témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete

Tizenkilenc éves korában vándorolt ki Amerikába, ahol fizikusként dolgozott. Huszonöt éves volt, amikor eladta a mikrofon szabadalmát a Bell Telephone Companynek. Az általa alkotott gramofon elvét pedig a Victor Talking Machine Company vette meg. A gramofon a hengereket használó hangrögzítő eszköz, a fonográf korszerűbb versenytársa volt. Megalapította a Deutsche Grammophon vállalatot és a brit Gramophone Co. Ltd-t, és így a készülékét Európában is terjeszteni kezdte. A híres His master's voice kutyás embléma is a nevéhez fűződik, aminek az ötletét egy 1900-ban történt angliai utazása során Francis Barraud festményéről vette, melyen egy kutya egy régi fonográfról a gazdája hangját hallgatta.

Berliner először cinklemezbe vágta a hangfelvételt. Később az eredeti cinklemezről acél nyomóformát hozott létre, és ezzel keménygumiba préselte a barázdákat. Kereste a legmegfelelőbb hanglemez-alapanyagot, és végül a sellak – ami egy trópusi vidékeken élő levéltetű elgyantásodott váladéka – vált a legmegfelelőbb anyagnak. A sellak olcsó volt és eléggé puha a préseléshez, ezáltal a tömegtermelésben használható jó minőségű hanglemezeket lehetett gyártani. A sellak egy természetes polimer, nagyon hasonlít a mai hőre lágyuló műanyagokra, műgyantákra. A műanyagok feltalálásáig a sellakot használták a hanglemezgyártásban.

Jegyzetek

Források

Degrell László: Lemezjátszók és hanglemezek Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.

További információk

  • USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap