Földrajzi információs rendszer

A geoinformatika rendkívül nagy jelentőséggel bír a természeti erőforrások kutatásában, állapotának figyelésében; a közigazgatásban; a földhasználati- és tájtervezésben; az ökológiai- és gazdasági összefüggések feltárásában, a döntéshozásban; ugyanakkor a közlekedési-, szállítási-, honvédelmi-, piackutatási feladatok megoldásában; a szociológiai-, társadalmi összefüggések vizsgálatában; a település-fejlesztésben és a létesítmény-tervezésben. A geoinformatikában összefonódik a több ezer évre visszatekintő térképészet, a pár százéves földtudományok és a pár évtizedes múlttal rendelkező számítástechnika.

A geoinformációs rendszereket területi kiterjedésük szerint lokális, regionális és globális kategóriákba soroljuk. A rendszerek felhasználása rendkívül sokrétű, a fontosabb felhasználási területek:

• kataszteri információs rendszer
• közművek információs rendszere
• közgazdasági-, marketing információs rendszerek
• közigazgatási- és önkormányzati információs rendszerek
• topográfiai-kartográfiai információs rendszer
• katonai, rendészeti és katasztrófavédelmi geoinformációs rendszer
• természettudományi információs rendszerek (geodézia, geofizika, geológia, talajtan, botanika, ökológia, hidrológia, meteorológia, környezettudomány)
• társadalomtudományi információs rendszerek (művészettörténet, régészet, szociológia, politológia, etnográfia)
• mérnöki információs rendszerek (agrár-, bánya-, erdő-, földmérő-, építő-, építész-, közlekedési mérnöki rendszerek).

Magyarországon a jelenleg működő (csak szakemberek szűk köre számára elérhető) földrajzi adatokat is tartalmazó információs rendszer a TEIR.

• Geographic Data Files
• Térkép
• Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR)

• térinformatika.lap.hu
• NCGIA térinformatika Archiválva 2006. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben ^{[Tiltott forrás?]}