Fejes István (pilóta)

Az első világháború

Fejes István 1890. augusztus 30-án született Gyömörén.^[1] 1912. október 15-én, 22 évesen lett a Székesfehérváron állomásozó 17. honvéd gyalogezred katonája. A világháború kitörése után egységét az orosz frontra vezényelték. 1914. szeptember 16-án megsebesült, majd felgyógyulása után, 1915. március 8-án az autócsapatokhoz irányították, ahol sofőrként szolgált. 1916 márciusában önként jelentkezett a Légjárócsapatokhoz és elvégezte a pilótatanfolyamot, igazolványát november 3-án kapta kézhez. 1917. február 3-án jelentkezett az olasz fronton harcoló, haidenschafti bázisú 19. repülőszázadnál, ahol Adolf Heyrowsky volt a parancsnoka.

Első légi győzelmét 1917. április 17-én, harmadik bevetésén szerezte egy olasz Nieuport vadász lelövésével. Május 14-én újabb Nieuportot győzött le, május 19-én pedig megkapta táboripilóta-jelvényét. A következő napon Britof mellett egy ellenséges SPAD gépet kényszerített földre. Június 19-én felderítőgépére (megfigyelőtisztje Josef Pürer volt) egy Nieuport-kötelék támadt, amiből kettőt kilőttek (ám utólag csak az egyiket fogadták el igazoltnak), azonban erősen összelőtt gépével neki is kényszerleszállást kellett végrehajtania. Június 26-án Tahy Sándor volt a megfigyelője, amikor egy Caudron felderítő lelövésével Fejes megszerezte ötödik légi győzelmét és bekerült az ászpilóták elit klubjába.

Fejes Istvánt a következőképpen értékelték feljebbvalói: Komoly, szerény, szorgalmas és megbízható pilóta. Németül alig beszél. Kiváló műszaki ismeretekkel rendelkezik.

1917 októberében átirányították az 51. vadászrepülő-századhoz. Vadászpilótaként először 1917. december 3-án tüntette ki magát, Visnadello fölött kilőtt egy megfigyelőballont. 1918 februárjában előléptették őrmesterré. Március 22-én megszerezte tizedik győzelmét, ellenfele egy brit R.E.8 felderítő volt. Március 30-án saját repülőtere fölött vívott légiharcot egy merész brit Sopwith Camellal. Az angol gép kényszerleszállást hajtott végre, de Fejes gépe is 46 találatot kapott, ő maga pedig megsebesült a sarkán. 1918. június 15-én, a második piavei csata első napján egy olasz SPAD lelövésével megszerezte tizenötödik légi győzelmét. Júliusban törzsőrmesteri előléptetést kapott, a ceremónián IV. Károly császár is jelen volt, aki éppen meglátogatta a századot.

Utolsó sikerére 1918. szeptember 1-én került sor, Arcade térségében egy Sopwith Camelt kényszerített földre. 16 igazolt légi győzelme mellett összesen négy megerősítetlent jelentett.

A háború után

A fegyverszünet után, a Tanácsköztársaság idején a 2. repülőosztály 8. századának (az egyetlen vadászegységnek) volt a tagja. Május 11-én Losonc mellett földi célpontokat lőtt és a légcsavar meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre. A cseh csapatok elfogták és augusztus 25-én fogolycsere révén jutott vissza Magyarországra. 1919 őszétől a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORT) pilótája volt, Budapestről Szegedre és Szombathelyre szállított légipostát. Miután a Szövetséges Ellenőrző Bizottság feloszlatta a céget, a hadseregnél szolgált altisztként. 1924-ben Budapestről Szombathelyre került, ahol pilótaoktató volt, ő tanította Horthy Istvánt is. 1928-tól a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek berepülő pilótája volt, majd elvégezte a megfelelő tanfolyamokat és Magyar Légiforgalmi Rt. pilótája lett. 1929-ben befogadták a vitézi rendbe. 1933 márciusában feleségül vette Kautczky Herminát és egy évvel később megszületett István nevű fia.

1939-ben a megfelelő tanfolyamok elvégzése után hadnaggyá léptették elő. 1940-től a törzsrepülőszázad pilótája és műszaki tisztje, 1943-tól a budaörsi repülőtér műszaki segédtisztviselője volt. 1943 augusztusában főhadnagyi kinevezést kapott. A közeledő szovjet csapatok elől Bécsújhelyre vonult, ahol 1945 márciusában amerikai fogságba került. Egy évvel később került vissza Magyarországra, ahol rövidesen nyugállományba helyezték.

Fejes István 1951. május 1-én halt meg Budapesten, 60 éves korában.^[1]

• Arany Vitézségi Érem (négyszer)
• Ezüst Vitézségi érem I. osztály (háromszor)
• Ezüst Vitézségi Érem II. osztály (kétszer)
• Magyar Ezüst Érdemkereszt
• Magyar Ezüst Érdemérem
• Koronás Ezüst Érdemkereszt hadiszalagon
• Bronz Vitézségi Érem
• Károly Csapatkereszt
• Sebesültek Érme, szalagján három sebesülést jelző sávval
• Felvidéki Emlékérem
• Erdélyi Emlékérem
• Délvidéki Emlékérem
• 1912-1913. évi. Emlékkereszt

• Stefan Fejes The Aerodrome
• Chant, Christopher. Austro-Hungarian aces of World War 1. Botley: Osprey Publishing. ISBN 1841763764 (2002)
• szerk.: Gondos László: Repülőászok 1914-1918. Budapest: Zrínyi Kiadó, 37-39. o. (2015). ISBN 978 963 327 634 1