Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika

Az FLRW metrika homogén és izotrop térből indul ki. Ezeket a feltételeket kielégítő általános metrika az alábbi:

${\displaystyle -c^{2}\mathrm {d} \tau ^{2}=-c^{2}\mathrm {d} t^{2}+{a(t)}^{2}\mathrm {d} \mathbf {\Sigma } ^{2}}$

ahol ${\displaystyle \mathbf {\Sigma } }$ a 3 dimenziós tér általános metrikája, ez lehet, elliptikus, euklideszi, vagy hiperbolikus. ${\displaystyle \mathrm {d} \mathbf {\Sigma } }$ nem függ t-től, az időtől való függés kizárólag az a(t) függvényben szerepel, melyet szokás "skála faktornak" vagy "skála függvénynek" nevezni.

Polár koordináták esetén a térszerű rész a következő alakú

${\displaystyle \mathrm {d} \mathbf {\Sigma } ^{2}={\frac {\mathrm {d} r^{2}}{1-kr^{2}}}+r^{2}\mathrm {d} \mathbf {\Omega } ^{2},\quad {\text{ahol }}\mathrm {d} \mathbf {\Omega } ^{2}=\mathrm {d} \theta ^{2}+\sin ^{2}\theta \,\mathrm {d} \phi ^{2}.}$

hyperbolikus koordináták esetén

${\displaystyle \mathrm {d} \mathbf {\Sigma } ^{2}=\mathrm {d} r^{2}+S_{k}(r)^{2}\,\mathrm {d} \mathbf {\Omega } ^{2}}$

ahol

${\displaystyle S_{k}(r)={\begin{cases}{\sqrt {k}}^{\,-1}\sin(r{\sqrt {k}}),&k>0\\r,&k=0\\{\sqrt {|k|}}^{\,-1}\sinh(r{\sqrt {|k|}}),&k<0.\end{cases}}}$

itt k egy dimenziotlan szám, amely lehet {−1,0,+1}.

A k = 0 esetben a tér sík és így a 3 dimenziós rész a következő egyszerű alakú lesz

${\displaystyle \mathrm {d} \mathbf {\Sigma } ^{2}=\mathrm {d} x^{2}+\mathrm {d} y^{2}+\mathrm {d} z^{2}.}$

Ez kiterjeszthető a k ≠ 0 esetre is a következően

${\displaystyle x=r\cos \theta \,}$ ,

${\displaystyle y=r\sin \theta \cos \phi \,}$ , és

${\displaystyle z=r\sin \theta \sin \phi \,}$ ,

ahol r a radiális koordinátának tekinthető.

Bővebben: Friedmann-egyenletek

Az Einstein-egyenletek általános alakja az alábbi

${\displaystyle G_{\mu \nu }+\Lambda g_{\mu \nu }={\frac {8\pi G}{c^{4}}}T_{\mu \nu }}$

Ha az energia-impulzus tenzorról (hasonlóan a térhez) feltesszük, hogy homogén és izotrop, akkor a következő ún. Friedmann-egyenleteket kapjuk:

${\displaystyle \left({\frac {\dot {a}}{a}}\right)^{2}+{\frac {kc^{2}}{a^{2}}}-{\frac {\Lambda c^{2}}{3}}={\frac {8\pi G}{3}}\rho }$

${\displaystyle 2{\frac {\ddot {a}}{a}}+\left({\frac {\dot {a}}{a}}\right)^{2}+{\frac {kc^{2}}{a^{2}}}-\Lambda c^{2}=-{\frac {8\pi G}{c^{2}}}p.}$

itt k az előző részben tárgyalt dimenziótlan állandó {−1,0,+1}.

Megmutatható, hogy az egyenletek ekvivalensen átalakíthatók az alábbi alakba

${\displaystyle {\dot {\rho }}=-3{\frac {\dot {a}}{a}}\left(\rho +{\frac {p}{c^{2}}}\right)}$

${\displaystyle {\frac {\ddot {a}}{a}}=-{\frac {4\pi G}{3}}\left(\rho +{\frac {3p}{c^{2}}}\right)+{\frac {\Lambda c^{2}}{3}}}$

A kozmológiai konstans

A kozmológiai konstans a következő helyettesítéssel kiküszöbölhető

${\displaystyle \rho \rightarrow \rho +{\frac {\Lambda c^{2}}{8\pi G}}}$

${\displaystyle p\rightarrow p-{\frac {\Lambda c^{4}}{8\pi G}}.}$

Tehát a kozmológiai állandó magyarázható úgy mint egyfajta energia, amelynek negatív a nyomása (de az energia sűrűsége pozitív):

${\displaystyle p=-\rho c^{2}.\,}$

Az ilyen alakban felírt kozmológiai állandót szokták sötét energiának nevezni.

Ahhoz, hogy a Világegyetem gyorsuló tágulását okozza elég feltenni, hogy

${\displaystyle p<-{\frac {\rho c^{2}}{3}}.\,}$

Newtoni közelítés

A Friedmann egyenletek newtoni közelítésben az alábbiak

${\displaystyle -a^{3}{\dot {\rho }}=3a^{2}{\dot {a}}\rho +{\frac {3a^{2}p{\dot {a}}}{c^{2}}}\,}$

${\displaystyle {\frac {{\dot {a}}^{2}}{2}}-{\frac {G{\frac {4\pi a^{3}}{3}}\rho }{a}}=-{\frac {kc^{2}}{2}}\,.}$

A Világegyetem Einstein sugara az a görbületi sugára a térnek amely az Einstein Világa, megoldásban szerepel.

${\displaystyle {\dot {a}}={\ddot {a}}=0}$

A Friedmann egyenletek esetén az Einstein sugár ${\displaystyle R_{E}=c/{\sqrt {4\pi G\rho }}}$ , ahol ${\displaystyle c}$ a fénysebesség, ${\displaystyle G}$ a Newton-i gravitációs konstans, és ${\displaystyle \rho }$ a Világegyetem sűrűsége. Az Einstein sugár számértéke 10¹⁰ fényév.

• Friedman, Alexander (1922), "Über die Krümmung des Raumes", Zeitschrift für Physik A 10: 377–386, ISSN 0939-7922, DOI 10.1007/BF01332580
• Friedmann, Alexander (1924), "Über die Möglichkeit einer Welt mit konstanter negativer Krümmung des Raumes", Zeitschrift für Physik A 21: 326–332, ISSN 0939-7922, DOI 10.1007/BF01328280 English trans. in 'General Relativity and Gravitation' 1999 vol.31, 31–
• d'Inverno, Ray. Introducing Einstein's Relativity. Oxford: Oxford University Press (1992). ISBN 0-19-859686-3 . (See Chapter 23 for a particularly clear and concise introduction to the FLRW models.)
• Lemaître, Georges (1931), "Expansion of the universe, A homogeneous universe of constant mass and increasing radius accounting for the radial velocity of extra-galactic nebulæ", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 91: 483–490, <http://adsabs.harvard.edu/abs/1931MNRAS..91..483L> translated from Lemaître, Georges (1927), "Un univers homogène de masse constante et de rayon croissant rendant compte de la vitesse radiale des nébuleuses extra-galactiques", Annales de la Société Scientifique de Bruxelles A47: 49–56, <http://adsabs.harvard.edu/abs/1927ASSB...47...49L>
• Lemaître, Georges (1933), "l’Univers en expansion", Annales de la Société Scientifique de Bruxelles A53: 51–85
• Robertson, Howard Percy (1935), "Kinematics and world structure", Astrophysical Journal 82: 284–301, doi:10.1086/143681, <http://adsabs.harvard.edu/abs/1935ApJ....82..284R>
• Robertson, Howard Percy (1936), "Kinematics and world structure II", Astrophysical Journal 83: 187–201, doi:10.1086/143716, <http://adsabs.harvard.edu/abs?bibcode=1936ApJ....83..187R&>
• Robertson, Howard Percy (1936), "Kinematics and world structure III", Astrophysical Journal 83: 257–271, doi:10.1086/143726, <http://adsabs.harvard.edu/abs?bibcode=1936ApJ....83..257R&>
• Walker, Arthur Geoffrey (1937), "On Milne’s theory of world-structure", Proceedings of the London Mathematical Society 2 42: 90–127, DOI 10.1112/plms/s2-42.1.90

• Ellis, George F. R., van Elst, Henk: Cosmological models (Cargèse lectures 1998). arXiv.org eprint archive. (Hozzáférés: 2005. július 30.)