I. e. 197

Róma

• Caius Cornelius Cethegust és Quintus Minucius Rufust választják consulnak.
• A rómaiak két provinciára osztják Hispania általuk uralt részét: Hispania ulteriorra ("Távoli Hispania", a félsziget déli, délkeleti része) és Hispania citeriorra ("Közeli Hispania", a keleti rész). Egyúttal a praetorok száma hatra nő.
• A két consul a lázadó gallok ellen vonul Gallia Cisalpinában. C. Cornelius csatában legyőzi az insubereket.
• A makedón háborút az előző évi consulra, Titus Quinctius Flamininusra bízzák.
• Életbe lép a Lex Atinia. (Öt tengerparti római colonia – Volturnum, Liternum, Puteoli, Salernum és Buxentum – alapítása.)^[1]

Hellenisztikus birodalmak

• Nabisz spártai türannosz megkapja Argoszt V. Philipposz makedón királytól szövetségéért cserébe, de Nabisz ezután a rómaiak szövetségét keresi.
• Flaminius a künoszkephalai csatában döntő vereséget már a makedónokra, akik békét kérnek. Véget ér a második római-makedón háború. V. Philipposz megtarthatja trónját és Makedóniát, de fel kell adnia minden meghódított görög területet. Ezenkívül 1000 talentum hadisarcot fizet, leszereli hadiflottája nagy részét és túszokat ad (köztük fiatalabb fiát, Démétrioszt) Rómának.
• Meghal I. Attalosz pergamoni király. Utóda fia, II. Eumenész.
• III. Antiokhosz szeleukida király elfoglal néhány, Pergamon által megszállt kis-ázsiai várost.
• Egyiptomban továbbra is tart a görög elit elleni lázadás. V. Ptolemaiosz kegyetlenkedéssel próbálja megfélemlíteni a felkelőket.
• A thérai öbölben egy vulkánkitörés következtében megjelenik Hiera szigete.

Halálozások

• I. Attalosz Szótér pergamoni király

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 197 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.