II. János portugál király

Portugália királya

II. János (João II.; portugálul: o Príncipe Perfeito, azaz „a tökéletes herceg”) (Lisszabon, 1455. május 5. – Alvor, 1495. október 25.) Portugália királya 1481-től 1495-ig.

II. János

Portugál Királyság királya
Uralkodási ideje
1481 1495
ElődjeV. Alfonz portugál király
UtódjaI. Mánuel portugál király
Életrajzi adatok
UralkodóházAvis-ház
Született1455. május 3.
São Jorge Castle
Elhunyt1495. október 25. (40 évesen)
Alvor
NyughelyeGyőzelmes Szűz Mária-kolostor
ÉdesapjaV. Alfonz portugál király
ÉdesanyjaCoimbrai Izabella
Testvére(i)
  • Johanna infánsnő
  • János infáns
HázastársaViseui Eleonóra
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Származása

II. János király az Avis-házból származott. Az apja V. (Afrikai) Alfonz (1432 - 1481) király, az édesanyja V. Alfonz első felesége, Coimbrai Izabella (1432 - 1455) hercegnő (aki a házasságkötéssel királyné lett), mindketten az Avis-ház tagjai. A királyné Péternek (1392 - 1449), Coimbra első hercegének, és feleségének, Urgelli Izabella (1409 - 1443) grófnének volt a leánya.

Élete, uralkodása

Tökéletes János uralkodásának fő eseményei – azulejo:
1. Diogo Cão megkerüli a Jóreménység fokát (mai ismereteink szerint ez tévedés; Cão nem jutott el odáig);
2. a király leszúrja a viseui herceget, és visszavonja a nemességnek adott előjogokat;
3. A tordesillasi szerződés;
4. balesetben meghal fia, a trónörökös
5. Az első, Lisszabonban nyomtatott könyv.

II. János részt vett apja hadjáratában, amellyel a portugálok a móroktól elfoglalták Tangert (1471).Az apja – átmeneti lemondása miatt – 1477-ben régens volt; 1481-ben lépett a trónra. Tehetséges, azonban abszolutizmusra törekvő uralkodó volt; a Cortest, a rendi gyűlést, csak négyszer hívta össze. Szigorúan lépett fel a lázongó főnemesekkel szemben, ennek során:

  • II. Ferdinándot, Bragança harmadik hercegét, kivégeztette (1483),
  • Diogót (Jakabot), aki Viseu negyedik hercege és Beja harmadik hercege volt, saját kezével ölte meg (1484),[1]
  • García de Menesest (? - 1484), Évora püspökét, elfogatta, és a fogságban a püspököt - állítólag - megmérgezték.

A főrendek elleni eljárásokkal összefüggésben Isaac Abravanelt, azaz Yitzchak ben Yehuda Abravanelt (1437 - 1508), V. Alfonz kincstárnokát, felségárulással vádolta, aki ezért 1483-ban Kasztíliába menekült. 1485-ben, a távollétében, halálra is ítélték.

A király jelmondata ez volt: „Az urak ura vagyok, nem a szolgák szolgája.”

Uralkodása alatt a portugálok sikeresen folytatták az afrikai felfedező útjaikat:

  • Diogo Cão (1440? - 1486?) 1482-ben a Kongó folyót, 1486-ban a mai Namíbia partjait érte el,[2]
  • Bartolomeu Dias (1450? - 1500) 1488-ban elérte a Jóreménység-fokát,[3]
  • Pêro da Covilhã (1450? - 1520/1530?), aki 1487-ben indult Santarém városából, a muzulmán Közel-Keleten át eljutott India partjaiig, majd Észak-Afrikába, Etiópiába.[4]

A királyi udvarhoz tartozott Duarte Pacheco Pereira (1460 körül - 1533) földrajztudós, csillagász, maga is hajós, aki aztán részt vett a tordesillasi megállapodás kidolgozásában.

(Ugyanakkor azonban II. János utasította el Kolumbusz Kristófot (1451 - 1506), aki emiatt Kasztíliába ment).

II. János a felfedező utakat az ország gazdasági megerősödése végett is támogatta; a gyarmatosítás jegyében 1482-ben, a mai Ghána területén, Diogo de Azambuja (1432 - 1518) megalapította São Jorge da Mina (Elmina) erődjét, amely fontos kereskedelmi központtá is vált.

A földrajzi felfedezésekhez kapcsolódóan, a tengerentúli érdekszférák felosztásáról, I. (Katolikus) Izabella királynővel és V. (Katolikus) Ferdinánd királlyal megkötötte a tordesillasi szerződést (1494).

II. János nagyon művelt, fenséges személy volt, ezért nevezték "tökéletes hercegnek".

Családja

II. János 1471-ben feleségül vette unokatestvérét, Viseui Eleonóra (1458 - 1525) hercegnőt, (akinek a testvérét, Diogót, később (1484-ben) megölte). A királyné szülei is az Avis-házból származtak: Az apja Ferdinánd (1433 - 1470), Viseu második hercege és Beja első hercege, az anyja Beatrix (1430 - 1506) infánsnő volt.

A házasságukból két gyermek született: Alfonz (1475 - 1491) infáns, valamint a születéskor (1483) meghalt János herceg. Alfonz infáns felesége Aragóniai Izabella (1470 - 1498) hercegnő volt, a Trastámara-házból, I. (Katolikus) Izabella (1451 - 1504) királynő és V. (Katolikus) Ferdinánd(1452 - 1516) király leánya. Az infáns - baleset okozta - korai halála miatt a házassághoz fűzött remények, az Ibériai-félsziget egyesítése, nem váltak valóra.

A király egyik házasságon kívüli kapcsolatából, Ana de Mendonçától (? - ?), György herceg (Jorge de Lencastre) (1481 - 1550), Coimbra második hercege; míg egy másik kapcsolatából, Beatrix (Brites) de Santarémtől (*? - †?) a Beatrix (1485? - ?) nevű lánya született.

Utódlása

II. Jánosnak nem volt őt túlélő – törvényes – utódja. Így a legközelebbi (törvényes) férfi rokona, a királynénak - és Diogónak, a királyné megölt testvérének - az öccse, Mánuel herceg követte a trónon, ő I. Szerencsés Mánuel (1469 - 1521) király. Azt, hogy II. János a végrendeletében úgy határozott, a trónon mégse az általa annyira kedvelt György herceg, hanem az unokatestvére, Mánuel (Emánuel) herceg kövesse, Eleonóra királyné érte el. (Aragóniai Izabella infánsnő - Alfonz infáns özvegye - aztán I. Mánuel első felesége lett.)

Jegyzetek

Források

  • Dicionário de Historia de Portugal, I-III, Lisboa, 1963-1967.
  • Diccionario de historia de España, I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

Külső hivatkozások

  • [1] - 2015. április 18.
  • [2] - 2015. április 18.
  • [3] - 2015. április 18.
  • [4] - 2015. április 18.
  • [5] - 2015. április 18.
  • [6] - 2015. április 18.
  • [7] - 2015. április 18.
  • [8] - 2015. április 18.
  • [9] - 2015. április 18.
  • [10] - 2015. április 18.
  • [11] - 2015. április 18.

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
V. Alfonz
Portugália királya
14811495
Következő uralkodó:
I. Mánuel