II. Péter brazil császár
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
II. Péter (Dom Pedro II., teljes nevén Pedro de Alcântara João Carlos Leopoldo Salvador Bibiano Francisco Xavier de Paula Leocãdio Miguel Rafael Gabriel Gonzaga de Bragança e Habsburgo) (Rio de Janeiro, 1825. december 2. – Párizs, 1891. december 5.) Brazília második, egyben utolsó császára.
II. Péter brazil császár | |
Uralkodói díszben (1872) | |
Brazília császára | |
Pedro II | |
Uralkodási ideje | |
1831. április 7. – 1889. november 15. | |
Koronázása | Rio de Janeiro 1841. július 18. |
Örököse | Bragança Izabella |
Elődje | I. Péter |
Utódja | köztársaság kikiáltása |
Uralkodóház | Bragança-ház |
Született | 1825. december 2.[1][2][3][4][5] Rio de Janeiro |
Elhunyt | 1891. december 5. (66 évesen)[1][2][3][4][5] Párizs |
Nyughelye |
|
Édesapja | I. Péter |
Édesanyja | Habsburg–Lotaringiai Mária Leopoldina brazil császárné |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Bourbon–Szicíliai Teréz brazil császárné |
Gyermekei |
|
II. Péter brazil császár aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Péter brazil császár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
I. Péter és Habsburg Mária Leopoldina főhercegnő hetedik gyermekeként született. 1831. április 7-én, apja lemondását követően foglalta el a brazil trónt, de eleinte ifjú kora miatt gyámság alatt állt. 1840-ben lett önálló uralkodóvá. Jóakaratú, önzetlen uralkodó volt, aki az alkotmányos formák megtartása mellett nagy befolyással bírt az ország kormányára.
Munkásságát sok háború megzavarta. 1851-52-ben Argentína, 1854-55, 1864-65-ben Uruguay, 1865-70-ben pedig Paraguay ellen viselt hadat. Ez utóbbi Brazília, Argentína és Uruguay szövetségében folyt (az ún. hármas szövetség háborúja), ami viszont Paraguayt szinte teljesen elpusztította.Mindezen sikerek ellenére nem tudta megfékezni a köztársaság-pártiak megerősödését, ami az 1889. november 15-ei bukásához vezetett. A trónfosztás egyik oka az volt, hogy a hadsereg egy része nehezen fogadta el a nőági trónöröklést hogy a lánya, Izabella hercegnő, aki trónörökösként már többször helyettesítette apját annak távollétében régensként, kövesse II. Pétert a trónon, illetve az előző évi, 1888-as rabszolga-felszabadító törvény, amely eltörölte Brazíliában a rabszolgaságot. Kimondták II. Péter és a Bragança-ház trónfosztását, majd kikiáltották a köztársaságot is. Ekkor Péter elhagyta Brazíliát és Franciaországban talált menedéket, de a trónról haláláig nem mondott le. Mauzóleuma a brazíliai Petrópolisban található.
- Brazil 500 reálos bankjegy II. Péter császár portréjával, 1880-as sorozat.
- Brazil 1 milreis (1000 reál) bankjegy II. Péter császár portréjával, 1879-es sorozat.
Családja
Nejétől, a Bourbon-házból származó Terézia Krisztina Mária nápoly–szicíliai királyi hercegnőtől (1822–1889) négy gyermeke született:
- Alfonz Péter (1845–1847), kisgyermekként meghalt.
- Izabella (1846–1921)
- Leopoldina Terézia (1847–1871), Ludwig August szász–coburg–gothai herceg (1845–1907) felesége.
- Péter (1848–1850), kisgyermekként meghalt.
Jegyzetek
Források
Előd: I. Katona Péter | Brazília császára | Utód: megszűnt titulus |
A brazil császári ház feje | Utód: Izabella |