Internet Explorer

Kezdetek

A grafikus böngészők története a Tim Berners-Lee által fejlesztett WorldWideWeb nevű böngészővel kezdődött, majd a Marc Andreessen (NCSA) által fejlesztett, 1993 szeptemberében megjelent Mosaic-kal folytatódott. Később a Spyglass nevű cég megvásárolta a Mosaic licencét, hogy elkészítse saját webböngészőjét. A szoftver elkészült, igaz, az eredeti kódból semmit se használtak fel. A Spyglass Mosaic nem volt népszerű, de 1995-ben a Microsoft megvásárolta a licencét. A megállapodás alapján a cég negyedéves díjat és a programból származó bevétel egy részét fizette a fejlesztőknek. A böngészőt továbbfejlesztették, és átnevezték Internet Explorerre.

Első kiadása az 1995 augusztusában megjelent Microsoft Plus! for Windows 95 csomagban látott napvilágot. 1.5-ös változata a Windows NT számára készült és támogatta az egyszerű táblázatokat. Az 1995 novemberében kiadott 2.0-s verzió Windows 95 és NT platformra jelent meg, majd 1996 áprilisában Windows 3.11-re és Macintoshra is portolták. Főbb újdonságai az SSL, cookie, VRML, továbbá a hírcsoportok támogatása volt.

Az 1996 augusztusában megjelent 3.0-s változat már a Windows 95 OSR2 mellé csomagolva érkezett, de ekkor még nem volt integrálva az operációs rendszerbe. Mivel közvetlen bevételt nem hozott, a Microsoftnak csak a negyedéves díjakat kellett kifizetnie a fejlesztőcégnek. A Spyglass ekkor ajánlatot tett a Microsoftnak a felvásárlásra. Az üzlet létrejött, a böngésző 8 millió dollárért^[8] a Microsoft birodalom egyik építőköve lett.A 3-as verzió magába foglalta az Internet Mail levelező, a News 1.0 hírolvasó és a Windows Address Book címjegyzék alkalmazásokat is. Fejlettsége megközelítette a Netscape Navigatorét: támogatta a Netscape bővítményeit (NPAPI), az ActiveX-et, a stíluslapokat (CSS), és a JavaScript visszafejlesztett változatát, a JScriptet.

Böngészőháborúk korszaka

Következő, 4-es változata a Windows 98-ban jelent meg, 1997 októberében. Ez volt az első olyan változat, melyet valamilyen szinten integráltak az operációs rendszerbe. Érdekes újítása volt az Active Desktop, melynek segítségével webes tartalmat lehet beállítani a munkafelület hátterének. Az Active Channel technológia segítségével ennek tartalma automatikusan frissült a beállított webhelyről. A technológia egy XML szabványra, a CDF-re épült, ami tulajdonképpen a ma széles körben használt tartalomkövetők (mint például az RSS) előszelének tekinthető. Ez a böngészőváltozat még ingyenes szoftverként, külön is letölthető volt Windows 95, Windows 98, és Windows NT rendszerekre. Támogatta a dinamikus (DHTML) weblapokat. Az elavult Microsoft Internet Mail levelező és News hírolvasó programokat a böngészőbe integrált Outlook Express 4.0-ra cserélte.

1998 szeptemberében érkezett a folytatás, megjelent az Internet Explorer 5. Főbb újdonságai voltak a kétirányú szöveg, a közvetlen XML / XSL támogatás, és a továbbfejlesztett CSS 1 és 2 támogatás. Az 5-ös változat három kiadást élt meg: egy fejlesztői előzetest 1998 júniusában (5.0b1), egy nyilvános bétát 1998 novemberében (5.0b2) és a végleges kiadást 1999 márciusában (5.0). A szeptemberi megjelenés csak a Windows 98-ban volt elérhető. Ez volt az utolsó olyan változat, ami megjelent Windows 3.1x és Windows NT 3.x rendszerekre is. Egy sor biztonsági folt kisjavítást, és hibajavítást tartalmazó változat, az Internet Explorer 5.5 2000 júliusában, a Windows Millennium Edition (röviden: Windows Me) operációs rendszerben jelent meg.

A 6-os verzió (amit eredetileg 5.6-ként fejlesztettek) a Windows XP-ben debütált 2001. október 25-én. Jobbára a felhasználói adatok védelmét, és a biztonságot növelték a fejlesztők. Ebben a változatban jelentek meg a W3C által fejlesztett P3P technológia támogatását célzó eszközök.

Mivel a böngésző mára a Windows operációs rendszerek szerves részét képezi, teljes eltávolítása gyakorlatilag nem lehetséges. Ez a tény nagy port kavart a piacon, és mindmáig trösztellenes perek százai kötődnek az alkalmazáshoz. A konkurencia monopóliummal való visszaélésnek véli az előre telepített szoftvert, a Microsoft szerint azonban a böngésző nélküli operációs rendszer félkarú óriás és a felhasználók érdekében integrálták a rendszert.

Nem az integráció volt az egyetlen probléma. A böngészőháború egyik fontos pere az Egyesült Államokban kezdődött. Visszaélést fedeztek fel a Microsoft OEM partnereivel kötött szerződéseiben, amely arra kötelezte őket, hogy a Microsoft Windows mellé telepítsék az Internet Explorer böngészőt, ugyanakkor megtiltotta, hogy az alapértelmezésben az Asztalon található Internet Explorer ikont más böngésző parancsikonjára cseréljék.

2000. április 3-án Jackson bíró feltárta bizonyítékait, miszerint a Microsoft kenőpénzt fizetett bizonyos cégeknek az Internet Explorer terjesztéséért cserébe, hogy teljesen kiszorítsa ellenfelét a különböző értékesítési csatornákból.^[9] Jackson a helyzet megoldása érdekében javaslatot tett a cég kettébontására, erre azonban nem került sor, hónapokkal később a Microsoft egyezségre jutott a bírósággal. Az amerikai államok többsége elfogadta a megállapodást.

Egyes régiókban (így például az Európai Unióban is) külön böngésző nélküli Windows változat kiadására kényszerítette a bíróság a Microsoftot. Ennek azonban csekély hatása van a piacra, a böngésző nélküli Windows rendszerből gyakorlatilag elhanyagolható mennyiség fogy.

A Microsoft apróbb trükköket is bevetett a népszerűség érdekében, például a saját webszerkesztő alkalmazásával készült lapok helytelenül jelentek meg a versenytárs böngészőkben. Egy alkalommal olyan kódot építettek a Microsoft honlapjának forrásába, ami lehetetlenné tette az Opera böngészővel való megtekintést. A cég honlapjának szolgáltatásai, mint például a Windows Update, a mai napig se működnek más böngészőprogrammal.

Végleges integráció

2003. május 7-én egy online beszélgetés alkalmával Brian Countryman, az Internet Explorer programmenedzsere elmondta, hogy felhagynak a böngésző operációs rendszeren kívüli disztribúciójával, azaz a 6-os volt az utolsó olyan változat, amelyet külön le lehet tölteni. A böngésző fejlesztése az operációs rendszerrel együtt történt, frissítései az operációs rendszer frissítéseként jelentek meg. Ezzel megszűnt az a probléma, hogy valaki egy új rendszeren elavult verziót futtasson, ugyanakkor arra sem lesz mód, hogy egy új változatot egy másik operációs rendszerre telepítsenek. Ilyen esetben az Internet Explorer frissítése csak az operációs rendszer frissítésével lett megoldható. – Az elkészült Internet Explorer 7 végül Windows XP-re is letölthető lett, de csak a Windows Vista alatt működik teljeskörűen.

Aktualitások és a jövő

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Az Internet Explorerről 2015-ben letett a Microsoft, és helyette kifejlesztette a Microsoft Edge böngészőt, mely eredetileg EdgeHTML böngészőmotoron futott, de 2018-ban úgy döntöttek, hogy 2019-re Chromiumra váltanak. Így a Windows 10 2004-es frissítése körül jelent meg az új Chromium alapú böngésző új logoval és egy teljesen új dizájnnal.

Az Internet Explorernek 2022. június 15-én megszűnt a támogatása.^[10]

A Internet Explorert korábban rengeteg kritika érte, főleg biztonsági hiányosságok okán. Ezek részletezése hosszú oldalakat töltene meg, angol nyelven itt lehet tájékozódni a részletekről: Criticisms of Internet Explorer

Másik igen komoly probléma a 6.0-s (de különösképpen az az alatti) programverziókkal, hogy sok mindenben eltérnek a webes szabványokat összefogó és kezelő World Wide Web Consortium (W3C) által kidolgozott szabványoktól, főleg az XHTML és a CSS terén, ami megnehezíti a webdesignerek munkáját. A másik oldalról viszont célszerű megjegyezni, hogy mivel a szabvány a legtöbb problémára több alternatív megoldást is nyújt, ezért ezek ismeretében máig lehet olyan weboldalakat készíteni, ami a régi Internet Explorereken is tökéletesen használhatóak és jól jelennek meg, ugyanúgy, mint a legmodernebb böngészőkön, és ezek mellett megfelelnek az ajánlásnak is.A 7-es verzióval a Microsoft komoly lépéseket tett e hiányosságok pótlására, az újabb verziókban ígéri a szabványosítás további erősítését, melynek érdekében együttműködik a W3C szervezettel.

Az Internet Explorer egyeduralma alatt számos olyan gyakorlat alakult ki, például az eredeti dobozmodell vagy a böngésző eseménykezelése, amelyet a weboldalak túlnyomó részén használtak. A W3C – melynek tagjai a Microsoft vetélytársai is – viszont olyan szabványt dolgozott ki, ahol ezt nem vették figyelembe, így meglehetősen visszásan hivatkoztak arra, hogy az Internet Explorer nem felel meg ezeknek az ajánlásoknak. Az új dobozmodell azóta részben meg is bukott (mivel a gyakorlatban kiderült, hogy az eredeti sokkal jobban használható), mert a CSS 3-ban ismét bevezetésre került a régi.

Az Internet Explorer 8-as változatának megjelenésekor a Microsoft úgy nyilatkozott, ez a leggyorsabb böngésző: ezzel szemben a Sunspider, a Celtic Cane és a V8 tesztprogramok szerint egyaránt a leglassabbnak bizonyult öt elterjedt böngésző legfrissebb elérhető verziója közül (2009. március 20.).^[12]

A Wikimédia Commons tartalmaz Internet Explorer témájú médiaállományokat.

• Weblabor – böngészőháborúk

• Az Internet Explorer hivatalos oldala
• Automatikusan települ az XP-re az új Explorer – SG.hu, 2006. július 27.