Kalocsai járás

A települések 2013. évi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. (A népesség és a terület az év elejére, a többi adat 2013. július 15-ére vonatkozik.)

A járás 21 települési önkormányzata közül kettő működtet önálló hivatalt, a többi 19 pedig 8 közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.

A Kalocsai járás elődje a 19. század közepén a Solti járás felosztásával létrejött Solti közép járás volt, melynek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Kalocsa volt a székhelye.

A járás határai többször is változtak fennállása során. 1921-ben Kalocsa vált ki belőle rendezett tanácsú várossá alakulva. 1922-ben a Kiskőrösi járásnak a délnyugati, a Duna mentén messze elnyúló részén fekvő öt községet csatolták ide, majd 1924-ben hatodikként Hajóst is.

1930-ban viszont a Duna korábbi szabályozása miatt a főág túlsó partjára került Bogyiszlót Tolna vármegye Központi járásához csatolták. Az 1922-ben ide beosztott községek közül szintén 1930-ban Bajaszentistvánt Bajához csatolták, mellyel összeépült. Emiatt viszont a szintén 1922 óta idetartozó Szeremle területileg el lett vágva a járás (és a megye) többi részétől, emiatt 1932-ben átcsatolták Bács-Bodrog vármegyébe, annak Bajai járásába, majd az 1945-ös megyerendezés során az 1922 óta a Kalocsai járáshoz tartozó, de Bajához, a szomszéd megye- és járásszékhelyhez közel fekvő további három község is követte a sorsát.

Az 1950-es megyerendezés során a Kalocsai járás Bács-Kiskun megyéhez került. 1956-ban északon két községet idecsatoltak a Dunavecsei járásból, majd 1970-ben a Dunavecsei járás megszüntetésekor annak valamennyi Duna-menti községe idekerült.

A városkörnyéki közigazgatás kialakulásával 1977-től Foktő, majd 1981-től Bátya is Kalocsa városkörnyéki községe lett, kiválva a Kalocsai járásból.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és minden község valamely város- vagy nagyközségkörnyék része lett. A Kalocsai járás nagy része a Kalocsai városkörnyékhez került, a legészakibb három községe pedig a városi jogú nagyközséggé alakult Kunszentmiklós környékéhez került.

Községei 1898 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Kalocsai járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Történeti adatai

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH