Karl Barry Sharpless

Karl Barry Sharpless 1941. április 28-án született a pennsylvaniai Philadelphiában. Gyermekkora nyarai a New Jersey-i Manasquan folyónál lévő nyaralóban teltek el. Itt alakult ki Sharplessben a horgászat iránti szeretet, amelyet egész életében folytatott, a főiskolai nyarakat halászhajókon dolgozva töltötte.

1959-ben érettségizett a Friends' Central Schoolban, majd a Dartmouth College-ban folytatta tanulmányait, ahol 1963-ban szerzett diplomát.

Sharpless eredetileg úgy tervezte, hogy az egyetemi diploma megszerzése után orvosi egyetemre megy, de kutatóprofesszora meggyőzte, hogy vegyészként folytassa tanulmányait. 1968-ban a Stanford Egyetemen organikus kémiából doktorált Eugene van Tamelen irányításával. 1968-ban a Stanford Egyetemen posztdoktori munkát folytatott (1968-1969) James P. Collman mellett, organometallkémiai kutatásokkal foglalkozott. 1968-1969 között a Stanford Egyetemen folytatta posztdoktori munkáját. Sharpless ezután a Harvard Egyetemre ment (1969-1970), ahol Konrad E. Bloch laboratóriumában enzimológiát tanult.

Sharpless 1970-1977 között a Massachusetts Institute of Technology, (1980-1990) és a Stanford Egyetem (1977-1980) professzora volt. A Stanford Egyetemen Sharpless fedezte fel a Sharpless-féle aszimmetrikus epoxidációt, amelyet a (+)-diszparlure előállítására használtak. 2023-tól Sharpless a Scripps Research laboratóriumát vezette.

Sharpless fejlesztett ki a sztereoszelektív oxidációs reakciókat, és kimutatta, hogy az acetilkolinészteráz enzim által egy azidból és egy alkinből kiindulva femtomoláris hatású inhibitor képzése katalizálható. Számos kémiai reakciót fedezett fel, amelyek az aszimmetrikus szintézist a sci-fiből viszonylag rutinszerűvé tették, beleértve az aminohidroxilálást, a dihidroxilálást és a Sharpless-féle aszimmetrikus epoxidációt.

2001-ben a kémiai Nobel-díj felét kapta meg a királisan katalizált oxidációs reakciókkal (Sharpless epoxidáció, Sharpless aszimmetrikus dihidroxiláció, Sharpless oxiamináció) kapcsolatos munkájáért. A díj másik felén William S. Knowles és Ryōji Noyori osztozott (a sztereoszelektív hidrogénezéssel kapcsolatos munkájukért).

A "kattintáskémia" kifejezést Sharpless alkotta meg 2000 körül, és először 2001-ben írta le teljes körűen Sharpless, Hartmuth Kolb és M. G. Finn a The Scripps Research Institute-ban. Ez egy sor rendkívül szelektív, exoterm reakciót foglal magában, amelyek enyhe körülmények között játszódnak le; a legsikeresebb példa az azid alkin Huisgen-cikloaddíciója 1,2,3-triazolok képződéséhez.

Sharpless kétszeres Nobel-díjas.

A 2001-es és a 2022-es kémiai Nobel-díjat a "királisan katalizált oxidációs reakciók", illetve a "kattintáskémia" területén végzett munkájáért kapta.

2019-ben Sharpless megkapta a Priestley-érmet, az Amerikai Kémiai Társaság legmagasabb kitüntetését "a katalitikus, aszimmetrikus oxidációs módszerek feltalálásáért, a kattintáskémia koncepciójáért és az azid-acetilén cikloaddíciós reakció rézkatalizált változatának kifejlesztéséért". 2023-ban megkapta az Amerikai Kémikusok Intézetének aranyérmét.

A Kyushu Egyetem kiváló egyetemi professzora. A KTH Királyi Technológiai Intézet (1995), a Müncheni Műszaki Egyetem (1995), a Louvain-i Katolikus Egyetem (1996) és a Wesleyan Egyetem (1999) tiszteletbeli doktora.

Sharpless 1965-ben vette feleségül Jan Duesert, három gyermekük született. 1970-ben egy laboratóriumi baleset során, amikor egy NMR-cső felrobbant, egyik szemére megvakult, nem sokkal azután, hogy az MIT-re érkezett adjunktusként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Barry Sharpless című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• "The 2001 Nobel Prize in Chemistry" (Press release). Nobel Foundation. October 10, 2001. Retrieved January 17, 2024.
• "The Nobel Prize in Chemistry 2022". Nobel Foundation. Retrieved October 5, 2022.
• Rogers, Kara, ed. (April 24, 2023). "K. Barry Sharpless". Encyclopedia Britannica. Retrieved January 17, 2024.
• Sharpless, Barry (December 8, 2001). "Searching For New Reactivity" (PDF). Nobel Prize.
• Halford, Bethany (March 31, 2019). "2019 Priestley Medalist K. Barry Sharpless works magic in the world of molecules". Chemical & Engineering News. Vol. 97, no. 13. Retrieved January 17, 2024.
• "K. Barry Sharpless named 2019 Priestley Medalist". Chemical & Engineering News. Retrieved April 8, 2019.
• Sharpless, Karl Barry (1968). Studies of the mechanism of action of 2,3-oxidosqualene-lanosterol cyclase: featuring enzymic cyclization of modified squalene oxides (Ph.D.). Stanford University. OCLC 66229398. ProQuest 302369766.
• Henderson, Andrea Kovacs (2009). American Men & Women of Science. Farmington Hills, MI: Gale. Cengage Learning. pp. 764. ISBN 9781414433066.
• "Sharpless Lab - Group Members". Scripps Research. Retrieved January 17, 2024.
• "K. Barry Sharpless". Notable Names Database. Soylent Communications. 2014. Retrieved July 12, 2014.
• Kolb, Hartmuth C.; Finn, M. G.; Sharpless, K. Barry (June 1, 2001). "Click Chemistry: Diverse Chemical Function from a Few Good Reactions". Angewandte Chemie. 40 (11): 2004–2021. doi:10.1002/1521-3773(20010601)40:11<2004::AID-ANIE2004>3.0.CO;2-5. ISSN 1521-3773. PMID 11433435.
• Evans, Richard A. (2007). "The Rise of Azide–Alkyne 1,3-Dipolar 'Click' Cycloaddition and its Application to Polymer Science and Surface Modification". Australian Journal of Chemistry. 60 (6): 384. doi:10.1071/CH06457. ISSN 0004-9425.
• "Scopus preview – Sharpless, K. Barry – Author details – Scopus". www.scopus.com. Retrieved October 16, 2021.
• "American Institute of Chemists – Gold Medal Awards". www.theaic.org. Retrieved August 22, 2023.
• Barry Sharpless, Karl (March 11, 1992). "A cautionary tale from the past". MIT News. Retrieved October 5, 2022.