Kelet-Flandria

tartomány Flandriában, Belgium

Kelet-Flandria (hollandul Oost-Vlaanderen, franciául Flandre orientale) a belgiumi Flandria régió tartománya. Északon Hollandia, keleten Antwerpen és Flamand-Brabant tartományok, délen a vallón régióhoz tartozó Hainaut, míg nyugaton Nyugat-Flandria határolja.A tartomány székhelye Gent, a város területe 2,991 km², ezt hat adminisztratív körzetre és 65 járásra osztották fel. A tartomány lakossága 2006. január 1-jén 1 389 199 fő volt.

Kelet-Flandria
A tartomány elhelyezkedése Belgiumban
A tartomány elhelyezkedése Belgiumban
Kelet-Flandria címere
Kelet-Flandria címere
Kelet-Flandria zászlaja
Kelet-Flandria zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióFlandria zászlója Flandria
KözösségA belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
TartományFlemish Region
SzékhelyGent
KormányzóAndré Denys
Népesség
Teljes népesség1 505 053 fő (2018. jan. 1.)[1]
Férfi49,22%
Nők50,78%
Népsűrűség469 fő/km2
Kor szerinti eloszlás
0–1923,82
20–6458,86
65 felett17,32
Más nemzetiségűek3,20% (2007. január 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta8,22 (2006. január 1-jei adat) %
Átlagos éves jövedelem14 186 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület2982 km2
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 00′, k. h. 3° 45′, k. h. 3° 45′
Kelet-Flandria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-Flandria témájú médiaállományokat.

A tartomány zászlója a flamand grófok hagyományos fekete oroszlánja, vízszintes zöld és fehér mezőkön. A zászló korábban szinte teljesen megegyezett Flandria régió zászlójával azaz a sárga háttéren ábrázolt fekete oroszlánnal.

Földrajz

A tartomány legmagasabb pontja a Hotondberg 150 m-rel a tengerszint felett. Legjelentősebb vízfolyásai a Schelde, Leie, Dender és Durme folyók.

Történelem

A tartomány területének legkorábbi ismert lakói a Schelde és Dender folyók közötti területen letelepedő Menapii (hollandul: Menapiërs), illetve a Schelde és a Dijle folyók között letelepedő Nerviërs (latin elnevezésük Nervii) gall törzsek.A 9. sz.-ra a tartomány a Frank Birodalomhoz tartozott, a Schelde-től nyugatra eső terület a brabanti grófok, attól keletre a lotaringiai grófok uralma alatt. A 11. sz.-ra viszont a flamand grófok szerezték meg a területet és integrálták a flamand grófságba.

1795-ben a terület francia megszállás alá került, akik Schelde néven szervezték újjá a területet. A francia forradalom, illetve a napóleoni háborúkat követően a tartomány neve Zeeuws-Vlaanderen-re változott, majd Belgium 1830-as függetlenné válását követően, amikor az északi részt Zeeland néven Hollandiához csatolták, megkapta jelenlegi elnevezését.

Közigazgatás és politika

A Tartományi Tanácsnak (vagyis a tartomány "parlamentjének) összesen 84 választott képviselője van.[2]A legutolsó, 2006. október 8-án tartott önkormányzati választásokon hat politikai párt képviselői jutottak be a tartományi tanácsba: a CD&V/N-VA szövetség 25 helyet, a szocialista SP.A-spirit szövetség 14 helyet, az VLD-Vivant 22, a Vlaams Belang 19 helyet, míg a zöld párt Groen! 4 képvelői helyet szerzett. A tartományi kormányzáshoz szükséges többséget a CD&V/N-VA, VLD és az SP.A-Spirit koalíciója biztosítja.

A tanács tagjai közül választ hat képviselőt vagy bestendige deputatie-t, akik a tartomány végrehajtó testületét alkotják a kormányzóval együtt. Kelet-Flandria kormányzója 2004 november 26-a óta André Denys (VLD).[3]

A tartományi kormány tagjai:[4]

  • Alexander Vercamer (CD&V)
  • Marc De Buck (VLD)
  • Peter Hertog (SP.a-Spirit)
  • Jozef Dauwe (CD&V)
  • Carina Van Cauter (VLD)
  • Eddy Couckuyt (CD&V)

A tartomány jelenlegi éves költségvetése kb. 300 millió euró.

A tartomány kormányzói 1830-tól

  • Pierre De Ryckere (1830)
  • Werner de Lamberts-Cortenbach (1830–1834)
  • Charles Vilain XIIII (1834–1836)
  • Louis de Schiervel (1837–1843)
  • Leander Desmaisières (1843–1848)
  • Edouard De Jaegher (lib.) (1848–1871)
  • Emile de T'Serclaes De Wommersom (1871–1879)
  • Léon Verhaeghe de Naeyer (lib.) (1879–1885)
  • Raymond de Kerchove d'Exaerde (1885–1919)
  • Maurice Lippens (lib.) (1919–1921)
  • André de Kerchove de Denterghem (lib.) (1921–1929)
  • Karel Weyler (lib.) (1929–1935)
  • Jules Ingenbleek (lib.) (1935–1938)
  • Louis Frederiq (lib) (1938–1939)
  • Maurice Van den Boogaerde (1939–1954)
  • Albert Mariën (lib.) (1954–1963)
  • Roger de Kinder (BSP) (1963–1984)
  • Herman Balthazar (sp.a) (1984–2004)
  • André Denys (VLD) (2004–)

Közigazgatási beosztása

Körzet neveGent:Oudenaarde:Eeklo:Aalst:Dendermonde:Sint-Niklaas:
Helyzete


Lakosság
'Terület


500,794
944 km²


114,609
419 km²


79,374
334 km²


262,542
469 km²


186,991
343 km²


225,826
475 km²

Önkormányzatok
  • Aalter
  • Deinze
  • De Pinte
  • Destelbergen
  • Evergem
  • Gavere
  • Gent
  • Knesselare
  • Lochristi
  • Lovendegem
  • Melle
  • Merelbeke
  • Moerbeke
  • Nazareth
  • Nevele
  • Oosterzele
  • Sint-Martens-
    Latem
  • Waarschoot
  • Wachtebeke
  • Zomergem
  • Zulte
  • Brakel
  • Horebeke
  • Kluisbergen
  • Kruishoutem
  • Lierde
  • Maarkedal
  • Oudenaarde
  • Ronse
  • Wortegem-
    Petegem
  • Zingem
  • Zwalm
  • Aalst
  • Denderleeuw
  • Erpe-Mere
  • Geraardsbergen
  • Haaltert
  • Herzele
  • Lede
  • Ninove
  • Sint-Lievens-
    Houtem
  • Zottegem
  • Beveren
  • Kruibeke
  • Lokeren
  • Sint-Gillis-
    Waas
  • Sint-Niklaas
  • Stekene
  • Temse

Nem-hivatalos régiói

  • Meetjesland
  • Waasland
  • Flamand Ardennek
  • Lys régió

Külső hivatkozások

Jegyzetek