Libertiny Gusztáv

Libertiny Lajos polgármester és Rásztóczky Mária fia. A gimnáziumot Korponán a piaristáknál és Selmecbányán a líceumban végezte, majd jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott a pesti egyetemen.

1869-1876 között tanfelügyelői tollnok, majd Vas vármegye másodtanfelügyelője lett. Érdemei elismeréséül a közoktatásügyi miniszter Nyitra vármegye királyi tanfelügyelőjévé nevezte ki.^[2] A nyitramegyei tanító-testület alapítója, melynek három éven át állt az élén. 1901-ben a Szabadelvű Párt a szenici kerületben indította a választásokon.^[3]

A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület egyik kiemelkedő munkatársa volt. 1881-ben a király királyi tanácsossá nevezte ki.^[4] 1882-ben Galgócon Orbók Mór tanárral kéthetenként Nyitrán megjelenő egyesületi folyóiratot alapítottak Felvidéki Nemzetőr címen. A Magyar Történelmi Társulat tagja.^[5]

Holicsi fajanszokat is gyűjtött, amelyeket 1887-ben az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozott.^[6]

A felsőzéllei és assakürti evangélikus egyházak felügyelője volt.

• Libertiny-alap a Tanítók Háza-alap mellett
• 1899-ben ünnepelték jubileumát Nyitrán

• 1870 Vasmegye népoktatási állapota. Szombathely.
• 1877 A magyar nyelv gyakorló könyve a tót népiskolák számára. Nyitra.
• 1878 Az iskolai büntetések és a neveléstan. Nyitra.
• 1896 Nyitra vármegye népoktatásügye 1895-ben. Nyitra.

• Pechány Adolf 1886: Libertiny Gusztáv mint tanférfiú és ember. Budapest.

• Tolnai Világlapja 14/9, 10 (1914; arckép)
• Néptanítók Lapja 1914. január 22. (domaniki)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város.
• Zilizi Zoltán 2013: Pechány Adolf és a szlovák-magyar együttélés 1880-tól 1942-ig. ELTE doktori disszertáció.; [1]

Ez a pedagógussal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!