Ludolph van Ceulen

Főleg a kör kerülete és átmérője közt fennálló viszonynak (${\displaystyle \pi }$ -nek) kiszámításával foglalkozott.

Először Van den Circkel (1596, Delft) című művében 60 x 2³³ oldalú befoglaló/körülíró poligont használt számításához (515 396 075 520 oldal). Szintén ezt használta, amit modern számításokban alapvetően 1 – cos A = 2sin² A/2 jelölnek. Ezzel a módszerrel húsz tizedesig határozta meg ${\displaystyle \pi }$ értékét.

Másodszorra Van Ceulen 2⁶² oldalú poligont (4 611 686 018 427 387 904 oldal) használt számításához, hogy elérje a 35 számjegy pontosságot. Élete legnagyobb részét ezzel a számítással töltötte.Snell 1621-ben megjelentetett művében több helyes ${\displaystyle \pi }$ -értéket kapott egy ügyes variációval a számításban, és csak egy 2³⁰ oldalú poligont használt, hogy megkapja a szükséges helyességet, amely felért Van Ceulen 2⁶² oldalt használó poligonjának a számításával.Ezután nem sokkal az Arkhimedesz-metódus variációját többé már nem használták. Ettől kezdve a számítások végtelen sor kiterjesztését kezdték el használni.

Azóta nevezik a ${\displaystyle \pi }$ -t Ludolph-féle (magyarosan Ludolf-féle)^[11] számnak. (A jelölésére használt görög betű után nevezik még pí-nek is.)

Síremlékén látható a nevét híressé tevő szám első néhány számjegye (Hollandia, Delft):
3,1415926535897932384626433832795029.

• Ludolph van Ceulen
• Kereső – Révai lexikon alapján
• A chronology of pi