Magyar Közösség Pártja
A Magyar Közösség Pártja (MKP, szlovákul Strana maďarskej komunity, SMK – korábbi nevén Magyar Koalíció Pártja) szlovákiai magyar párt, érdekvédelmi szervezet volt 1998 és 2021 között. Tagja volt az Európai Néppártnak.
| Magyar Közösség Pártja Strana maďarskej komunity | |
 | |
| Adatok | |
| Alapítva | 1998. május 22.[1] |
| Feloszlatva | 2021. október 2. |
| Utódpárt | SZÖVETSÉG – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. (A párt 2023-tól használt elnevezése: Magyar Szövetség) |
| Székház | Čajakova 8, 811 05 Pozsony Szlovákia |
| Ifjúsági tagozat | Via Nova Ifjúsági Csoport |
| Ideológia | kereszténydemokrácia regionalizmus centrizmus kisebbségvédelem |
| Politikai elhelyezkedés | centrista, jobbközép |
| Parlamenti jelenlét | 1998–2010 |
| Európai parlamenti jelenlét | 2004–2019 |
| Parlamenti mandátumok | 0 / 150 |
| Európai parlamenti mandátumok | 0 / 13 |
| Nemzetközi szövetségek | Közép Demokrata Internacionálé (megfigyelő) |
| Európai párt | Európai Néppárt |
| EP-frakció | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) |
| Hivatalos színei | piros, fehér, zöld |
| Szlovákia politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Közösség Pártja Strana maďarskej komunity témájú médiaállományokat. | |
2021-ben beolvadt a felvidéki magyarok új egységpártjába, a SZÖVETSÉG – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. pártba, melynek azóta egyik platformjaként működött tovább az MKP.[2] A Szövetség 2023. december 9-i kongresszusának döntése értelmében a párt neve Magyar Szövetségre módosult, egyúttal a párt platformjai megszüntetésre kerültek, így ezzel a döntéssel az MKP platformként is megszűnt.[3]
Története
Az 1994-es parlamenti választáson koalíciót alkotó három szlovákiai magyar párt, a kereszténydemokrata, Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a szintén jobboldali, Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom és a liberális, A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt 1998. június 21-én egy pártba tömörült[1] Magyar Koalíció Pártja néven. Ezzel Szlovákiában egységes, nemzetiségi alapon szerveződő kisebbségi magyar párt jött létre. A párt elnöke Bugár Béla lett. Az MKP részt vett a Dzurinda-kormányban. Politikai sikerei közé tartozott a kisebbségi nyelvhasználat elfogadtatása, a Selye János Egyetem megalapítása Révkomáromban és a magyar iskolák megvédése.[forrás?]
2007 márciusában Csáky Pált választották pártelnöknek. A korábbi és az új pártvezetés hívei között feszültség alakult ki. 2009 tavaszán kilépett a frakcióból, majd júniusban a pártból is több parlamenti képviselője, Bugár Béla, Gál Gábor, A. Nagy László és Bastrnák Tibor.[4] Ezek a politikusok új pártot alapítottak, a Most–Híd pártot, amely a közvéleménykutatásokban 2010 elején valamivel megelőzte az MKP-t.[5][6]
A 2010-es választáson a párt csak 4,33 százalékot szerzett és ezzel a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb alatt maradt.[7] Ezután a teljes vezetőség lemondott. Az új elnök Berényi József, a korábbi alelnök lett.[8]
2010. július 9-én ógyallai otthona előtt egy sörétes puskával meggyilkolták Basternák Lászlót, az MKP komáromi járási elnökét, a város egykori polgármesterét.[9][10]
2012. szeptember 22-én, az MKP füleki kongresszusán a párt nevét Magyar Közösség Pártjára változtatták.[11]
A 2016-os parlamenti választáskor a párt ismét nem jut be a parlamentbe, és a párt elnöke felajánlotta lemondását.[12] A 2016-os júniusi Magyar Közösség Pártja kongresszusán Menyhárt Józsefet választották meg a párt elnöknek.
2021. október 2-án az MKP beolvadt a felvidéki magyarok új egységpártjába, a SZÖVETSÉG – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. pártba, melynek egyik platformjaként működött tovább az MKP.[2] A Szövetség 2023. december 9-ei kongresszusának döntése értelmében a párt neve Magyar Szövetségre módosult, egyúttal döntöttek a platformok megszüntetéséről. Ezzel a döntéssel tehát az MKP platformként is megszűnt.[3]
Szervezeti felépítése
Elnökei
Pártként
| Kép | Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|---|
 | Bugár Béla | ||
 | Csáky Pál | ||
_(cropped).jpg) | Berényi József | ||
 | Menyhárt József | ||
 | Forró Krisztián | ||
Platformként
| Kép | Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|---|
| | Berényi József | ||
Választási eredményei
Országos választások
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya[13] | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 1998-as | 306 623 | 9,12%[14] | 15 | 10% | kormánypárt |
| 2002-es | 321 069 | 11,16%[15] | 20 | 13,33% | kormánypárt |
| 2006-os | 269 111 | 11,68% | 20 | 13,33% | ellenzék |
| 2010-es | 109 638 | 4,33% | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2012-es | 109 483 | 4,28% | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2016-os | 105 495 | 4,04% | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2020-as[16] | 112 662 | 3,90% | 0 | 0% | nem jutott be |
Európai parlamenti választások
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 92 927 | 13,24% | 2 | Európai Néppárt – Európai Demokraták (EPP-ED) | Európai Néppárt (EPP) |
| 2009-es | 93 750 | 11,33% | 2 | Európai Néppárt – Európai Demokraták (EPP-ED) | Európai Néppárt (EPP) |
| 2014-es | 36 629 | 6,53% | 1 | Európai Néppárt – Európai Demokraták (EPP-ED) | Európai Néppárt (EPP) |
| 2019-es | 48 929 | 4,96% | 0 | nem jutott be | nem jutott be |
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
További információk
- Együttélés archívuma
- Köteles Szabolcs: Összepréselve. A szlovákiai magyar pártok 1998-as egyesülése; Palladis, Kassa, 2021
