Minimálbér
A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér az az államilag megkövetelt munkadíj, amelynél alacsonyabb munkadíjat egyetlen munkavállaló sem kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente emelik, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol emelkedik, máskor viszont csökken az értéke. A 2022-es adatok szerint az Európai Unió összes tagállama közül Magyarországon a 4. legalacsonyabb a minimálbér összege, és a visegrádi országok közül is mindhárom másik országban jóval magasabb a minimálbér összege, mint Magyarországon.[1]
Pedig a minimálbérnek, és annak minél nagyobb emelésének számos pozitív hatása van: növeli az életszínvonalat, csökkenti az abszolút és a relatív szegénység mértékét, enyhíti a kereseti különbségeket, mérsékli a keresetek egyenlőtlen területi eloszlását és a nemek közötti bérszakadékot, csökkenti a munkaerő külföldre vándorlásának mértékét, mérsékli a pályaelhagyók számát, növeli az egyes hivatások presztízsét, munkára ösztönöz, növeli a munkatermelékenységet, a vállalkozásokat hatékonyabb működésre sarkallja, miközben csökkenti a szürkegazdaság mértékét, emellett a magasabb jövedelemadó-, járulék- és áfabevétel következtében növekednek az állami bevételek. Kutatások azt is bebizonyították, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatottak számát.
A minimálbér mértékére évről évre javaslatokat tesz az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Organization) is.
Magyarországon differenciált minimálbért alkalmaznak: van a 266 800 forintos normál minimálbér, emellett van a bruttó 326 000 forintos garantált bérminimum – utóbbit a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben alkalmazzák. Ilyen differenciált rendszert a világon egyetlen más országban sem alkalmaznak. 2020-ban napirendre került a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése, ennek a bevezetése azonban a mai napig nem történt meg. Pedig a minimálbér egységesítését támogatnák a munkaadók és a munkavállalók képviselői is.[2] Emellett az infláció[3] miatt a minimálbér 326 000 forinton történő egységesítését egyetlen lépésben meg lehetne tenni anélkül, hogy a minimálbért fizető munkáltatók terhei reálértéken drasztikusan növekednének, és hogy a garantált bérminimumhoz kötött fizetések összege nominálisan csökkenne. Az európai minimálbér-szabályozás miatt újra napirendre kerülhet a minimálbér egységesítése, hiszen a vonatkozó uniós irányelv a jelenleginél érdemben magasabb minimálbért fog megkövetelni Magyarországon, ami miatt a garantált bérminimum megtartása külön kategóriaként fenntarthatatlan és szükségtelen lesz.[4]
2022-ben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyta az európai minimálbér-szabályozásról szóló irányelvet, amely megszabja, hogy milyen képletek alapján kell kiszámítani a minimálbér összegét. Ezek között van a mindenkori átlagbér 50%-a és a mediánbér 60%-a; mindkét számítási mód jelentős minimálbér-emelést jelentene a jelenlegi szinthez képest Magyarországon. A tagállamoknak legfeljebb két évük van rá, hogy átültessék az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe, az új szabályokat tehát először legkésőbb a 2025-ös minimálbér összegének megállapításánál kell alkalmazni.[4][5] Ugyanakkor 2024-ben önkormányzati és európai parlamenti választást is tartanak Magyarországon, ezért a magyar kormánynak érdekében állhat a végső határidő előtt már egy évvel korábban bevezetni az új minimálbér-számítási modellt annak érdekében, hogy a minimálbér összege már 2024-ben érdemben emelkedjen.[6]
Története
Közgazdasági modellek
A kereslet-kínálat elemzése, ahogy azt számos közgazdasági tankönyv bemutatja, arra utal, hogy a minimumbér bevezetése a munka árát az egyensúlyi bér szintje fölé kényszerítheti.[7][8](A munkabér egyensúlyi szintje az a bérszint, amely mellett ugyanannyi munkaórát vennének a munkaadók, mint amennyit a munkavállalók eladnának.) Ennek oka, hogy az egyensúlyi szintnél magasabb bér mellett több ember szeretne munkát vállalni, mint amennyire a cégek igényt tartanak. A minimumbér bevezetése vagy emelése általában főként az alacsonyabb képzettségű munkaerő piacára van hatással, mivel ezen piacra lehet igaz, hogy az egyensúlyi bérszint a minimálbér szintjén vagy alatta van. Ezzel szemben a magasan képzett munkaerő piacán az egyensúlyi bér többnyire túl magas ahhoz, hogy a minimálbér bevezetése vagy emelése érdemben hatással legyen rá.[9]
Más szóval az alap közgazdasági érvelés a következőket mondja az olyan jószágokról, mint a munka (vagy akár a búza): Valamely jószág árának mesterséges emelése a kínálatának növelése és keresletének csökkenése irányában hat. Az eredmény az adott jószág fölöslege. Ha a fölösleg búza, a kormány megveszi azt. Viszont mivel a kormány nem „veszi meg” (nem alkalmazza) a fölöslegként kialakuló munkaerőt, így a munkaerő-fölösleg munkanélküliség formájában jelenik meg, ami jellemzően magasabb minimálbér szabályozás esetén, mint anélkül.[10]Tehát a minimálbér növelése segíti azokat, akiknek a bére ezáltal megnő, viszont hátrányosan érinti azokat, akik nem jutnak munkához (vagy elveszítik állásukat), mert a vállalatok létszámleépítésbe kezdenek.
A minimálbér támogatói szerint azonban a helyzet jóval összetettebb annál, mint amit a fent leírt elmélet leképez. Az egyik bonyolító tényező a munkaerő piacán lehetséges monopszónia (azaz több eladós – egy vásárlós helyzet). Ilyenkor a munkáltatónak hatalmában áll meghatározni a bérszintet. Ezért legalább az elméleti lehetősége adott annak, hogy a minimálbér növelje a foglalkoztatottságot. S habár az egy-munkáltatós állapot aligha jellemző a legtöbb munkaerő piacra, más tényezők – aszimmetrikus információ, mobilitás korlátozottsága és a munkaerő értékesítés személyes jellege – a legtöbb cég számára bizonyos fokú bérmeghatározó pozíciót teremtenek.[11] Számos közgazdász inkoherensnek tartja az érvelést, mely szerint a munkaerő piac egyszerű kereslet-kínálat modelljére alapozva kijelenthető lenne, hogy a minimumbér csökkenti a foglalkoztatottság szintjét.[12][13][14]
Empirikus kutatások
Több száz közgazdasági kutatás igyekezett kimutatni, hogy a minimálbér bevezetésének ill. emelésének van-e, milyen irányú és mekkora hatása a foglalkoztatottságra. Neumark és Wascher (2007) meta-tanulmányukban (más tanulmányokat összefoglaló tanulmány) összesen 102, az 1990-es évek elejétől készült tanulmányt vettek górcső alá. Ezeknek fele (52) vonatkozott az USA-ra, a másik fele (50) egyéb OECD országokban, Latin-Amerikában és Indonéziában készített tanulmány volt.[16] Neumark és Wascher így összegezték eredményeiket:„A becslések széles sávban mozognak és ennek megfelelően nincs konszenzus a minimálbér-emelésnek az alacsony bérezésű foglalkoztatottságra gyakorolt hatását illetően. Azonban az a gyakran megfogalmazott állítás, miszerint az újabb kutatások nem támasztják alá a hagyományos nézetet, - azaz hogy a minimálbér csökkenti az alacsony bérűek foglalkoztatottságát - biztosan nem helytálló. Az általunk megvizsgált tanulmányok többsége a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatásának viszonylag konzisztens, bár nem mindig statisztikailag szignifikáns, jelzését adja... További konklúzió, hogy alig van olyan tanulmány, mely meggyőző bizonyítékot szolgáltatna a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatására.”[17]
Azonban Doucouliagos és Stanley (2009) meta-tanulmánya szerint, mely 64, 1972 és 2007 között készült tanulmányt nézett át, a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása közel nulla. Doucouliagos és Stanley (2009) tanulmány azonban kifejezetten az USA-ban mért tinédzser foglalkoztatottság kérdésével foglalkozott.[16]
John Smith (2013) szerint minden empirikus kutatás, mely megvizsgálta, azt találta, hogy a minimálbér emelése konzisztensen és statisztikailag szignifikáns módon társult az érintett dolgozók bérének emelkedésével. Ugyanakkor a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása nem egyértelmű.[16]
A minimálbér támogatói rámutatnak, ha a minimálbér emelése csak kisebb mértékű foglalkoztatottságbeli visszaeséssel jár, azt ellensúlyozhatja a minimálbéren állásukban megtartottak helyzetének javulása. Magyarországi fejleményeket ismertetve Pogátsa Zoltán közgazdász kiemeli: „a 2001-2-es óriási minimálbér-emelésnél nagyságrendileg félmillió ember bére emelkedett, miközben közvetlenül csupán körülbelül 12 ezer ember munkája árazódott ki”[18] Magyarán: a minimálbér emelésével több mint negyvenszer annyi ember járt jól, mint rosszul. A minimálbér emelése után megszűnt munkahelyek száma olyan minimális volt, amelyet a munkaerőpiac 1-2 hónap alatt képes újra létrehozni.
Minimálbér Európában
Európában Izland, a skandináv országok, Svájc, Ausztria, Olaszország és Ciprus nem alkalmazza. Írország 2001-ben, míg Horvátország 2009-ben vezette be a minimálbért. Németországban 2014. július 11-én fogadták el a minimálbérre vonatkozó jogszabályt, amely 2015-től lépett hatályba.[19]
Minimálbér Magyarországon
Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, 1992 és 2011 között mértékét évente[20] állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács már csak javaslattételi lehetőséggel bír.
A mindenkori év végére megállapított minimálbér összege kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Mértéke egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét.[21] Az év első emelt havibérét február elején kapják meg a munkavállalók, hiszen az csak a tárgyévi januári munkáktól érvényes.
A minimálbér összege mindig bruttó összeg (azaz a vonatkozó adókat még ki kell belőle fizetni); így a munkavállalók által kézhez kapott kereset a minimálbérnél jóval alacsonyabb is lehet. A 2002 és 2008 közötti tárgyi adóévekben (hét adóévben) a minimálbér adómentes volt. 2009-től ismét adóköteles, azonban az adójóváírás miatt ez eleinte csak minimális adóterhet jelentett. 2012. január 1-jétől azonban megszűnt az adójóváírás, emiatt a 16%-os személyi jövedelemadóteher hárult a minimálbérre, mely 2016-tól 15%-ra csökkent. A minimálbérre is igénybe vehető szja-jóváírás, három vagy több gyermeket nevelő keresők akár nettóban is megkaphatják a legkisebb kötelező munkabért[22].
- Mértéke szakképzettséget nem igénylő munkakörökben
| Érvényességi idő[23] | Értéke havonta[23] | Értéke hetente | Értéke naponta | Értéke óránként | A bruttó átlagkereset %-ában[23] | Rendelkező jogszabály |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1992. január 1. – 1992. december 31. | 8000 HUF | 35,8 | ||||
| 1993. január 1. – 1993. december 31. | 9000 HUF | 33,1 | ||||
| 1994. január 1. – 1994. december 31. | 10 500 HUF | 30,9 | ||||
| 1995. január 1. – 1995. december 31. | 12 200 HUF | 31,4 | ||||
| 1996. január 1. – 1996. december 31. | 14 500 HUF | 31,0 | ||||
| 1997. január 1. – 1997. december 31. | 17 000 HUF | 29,7 | ||||
| 1998. január 1. – 1998. december 31. | 19 500 HUF | 28,8 | ||||
| 1999. január 1. – 1999. december 31. | 22 500 HUF | 29,1 | ||||
| 2000. január 1. – 2000. december 31. | 25 500 HUF | - | - | 144 HUF | 29,1 | 215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet |
| 2001. január 1. – 2001. december 31. | 40 000 HUF | 9200 HUF | 1840 HUF | 230 HUF | 38,6 | 197/2000. (XI. 27.) Korm. rendelet |
| 2002. január 1. – 2002. december 31. | 50 000 HUF | - | - | 288 HUF | 40,8 | 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet |
| 2003. január 1. – 2003. december 31. | 50 000 HUF | - | - | 36,4 | ||
| 2004. január 1. – 2004. december 31. | 53 000 HUF | 12 200 HUF | 2440 HUF | 305 HUF | 36,4 | 210/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról |
| 2005. január 1. – 2005. december 31. | 57 000 HUF | 13 120 HUF | 2624 HUF | 328 HUF | 36,0 | 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról |
| 2006. január 1. – 2006. december 31. | 62 500 HUF | 14 400 HUF | 2880 HUF | 360 HUF | 36,5 | 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2007. január 1. – 2007. december 31. | 65 500 HUF | 15 080 HUF | 3020 HUF | 377 HUF | 35,4 | |
| 2008. január 1. – 2008. december 31. | 69 000 HUF | 15 880 HUF | 3180 HUF | 397 HUF | 34,7 | |
| 2009. január 1. – 2009. december 31. | 71 500 HUF | 16 500 HUF | 3290 HUF | 411 HUF | 35,8 | 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelez legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2010. január 1. – 2010. december 31. | 73 500 HUF | 16 900 HUF | 3380 HUF | 423 HUF | 36,3 | 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2011. január 1. – 2011. december 31. | 78 000 HUF | 17 950 HUF | 3590 HUF | 449 HUF | 36,6 | 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2012. január 1. – 2012. december 31. | 93 000 HUF | 21 400 HUF | 4280 HUF | 535 HUF | 41,7 | 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2013. január 1. – 2013. december 31. | 98 000 HUF | 22 560 HUF | 4510 HUF | 564 HUF | 42,5 | 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2014. január 1. – 2014. december 31. | 101 500 HUF | 23 360 HUF | 4670 HUF | 584 HUF | 42,7 | 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2015. január 1. – 2015. december 31. | 105 000 HUF | 24 160 HUF | 4830 HUF | 604 HUF | 42,4 | 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2016. január 1. – 2016. december 31. | 111 000 HUF | 25 500 HUF | 5110 HUF | 639 HUF | 42,2 | 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2017. január 1. – 2017. december 31. | 127 500 HUF | 29 310 HUF | 5870 HUF | 733 HUF | 42,9 | 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2018. január 1. – 2018. december 31. | 138 000 HUF | 31 730 HUF | 6350 HUF | 794 HUF | 41,8 | 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2019. január 1. – 2019. december 31. | 149 000 HUF | 34 260 HUF | 6860 HUF | 857 HUF | 40,5 | A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról |
| 2020. január 1. – 2021. január 31. | 161 000 HUF | 37 020 HUF | 7410 HUF | 926 HUF | 39,8 | A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról |
| 2021. február 1. – 2021. december 31. | 167 400 HUF | 38 490 HUF | 7700 HUF | 963 HUF | 38,1 | 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2022. január 1. – 2022. december 31. | 200 000 HUF | 45 980 HUF | 9200 HUF | 1150 HUF | 38,8 | 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2023. január 1. – 2023. november 30. | 232 000 HUF | 53 340 HUF | 10 670 HUF | 1334 HUF | na. | 573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2023. december 1-jétől | 266 800 HUF | 61 340 HUF | 12 270 HUF | 1534 HUF | na. | 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
- Mértéke legalább középfokú végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben (garantált bérminimum)[24][25]
A garantált bérminimum munkakörhöz, és nem végzettséghez kötött. A garantált bérminimumot abban az esetben kell megfizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött. Ha valaki például szakmunkás végzettséggel portásként dolgozik, a munkaadónak nem kötelező a garantált bérminimumt kifizetni.[26]
| Érvényességi idő[24] | Érték havonta[24] | Értéke hetente | Értéke naponta | Értéke óránként | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| 2006. július 1–december 31. | 65 700 HUF (legkisebb munkabér 105%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) | 15 120 HUF | 3030 HUF | 378 HUF | két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt |
| 68 800 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) | 15 840 HUF | 3170 HUF | 396 HUF | legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett | |
| 2007. január 1. – 2007. december 31. | 72 100 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve) | 16 590 HUF | 3330 HUF | 415 HUF | két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt |
| 75 400 HUF (legkisebb munkabér 115%-a, kerekítve) | 17 350 HUF | 3480 HUF | 434 HUF | legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett | |
| 2008. január 1. – 2008. december 31. | 82 800 HUF (legkisebb munkabér 120%-a, kerekítve) | 19 060 HUF | 3820 HUF | 477 HUF | két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt |
| 86 300 HUF (legkisebb munkabér 125%-a, kerekítve) | 19 850 HUF | 3980 HUF | 497 HUF | legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett | |
| 2009. január 1. – június 30. | 87 000 HUF | 20 000 HUF | 4000 HUF | 500 HUF | Teljes munkaidő teljesítése esetén. |
| 2009. július 1. – 2009. december 31.[27] | 87 500 HUF | 20 100 HUF | 4030 HUF | 503 HUF | Teljes munkaidő teljesítése esetén. |
| 2010. január 1. – 2010. december 31. | 89 500 HUF | 20 600 HUF | 4120 HUF | 515 HUF | |
| 2011. január 1. – 2011. december 31. | 94 000 HUF | 21 650 HUF | 4330 HUF | 541 HUF | |
| 2012. január 1. – 2012. december 31. | 108 000 HUF | 24 850 HUF | 4970 HUF | 621 HUF | |
| 2013. január 1. – 2013. december 31. | 114 000 HUF | 26 250 HUF | 5250 HUF | 656 HUF | |
| 2014. január 1. – 2014. december 31. | 118 000 HUF | 27 160 HUF | 5430 HUF | 679 HUF | |
| 2015. január 1. – 2015. december 31. | 122 000 HUF | 28 080 HUF | 5620 HUF | 702 HUF | Teljes munkaidő teljesítése esetén, ezt is a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet rögzíti |
| 2016. január 1. – 2016. december 31. | 129 000 HUF | 29 690 HUF | 5940 HUF | 742 HUF | 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2017. január 1. – 2017. december 31. | 161 000 HUF | 37 020 HUF | 7410 HUF | 926 HUF | 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2018. január 1. – 2018. december 31. | 180 500 HUF | 41 500 HUF | 8300 HUF | 1038 HUF | 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2019. január 1. – 2019. december 31. | 195 000 HUF | 44 830 HUF | 8970 HUF | 1121 HUF | A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról |
| 2020. január 1. – 2021. január 31. | 210 600 HUF | 48 420 HUF | 9690 HUF | 1211 HUF | A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról |
| 2021. február 1. – 2021. december 31. | 219 000 HUF | 50 350 HUF | 10 070 HUF | 1259 HUF | 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2022. január 1. – 2022. december 31. | 260 000 HUF | 59 780 HUF | 11 960 HUF | 1495 HUF | 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2023. január 1. – 2023. november 30. | 296 400 HUF | 68 140 HUF | 13 630 HUF | 1704 HUF | 573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
| 2023. december 1-jétől | 326 000 HUF | 74 950 HUF | 14 990 HUF | 1874 HUF | 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról |
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Minimum wage című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Nagy változás érik minimálbér-fronton? – napi.hu
- ↑ A KSH éves minimálbér statisztikája: Minimálbér (1992–) – ksh.hu
- Európai minimálbérek (1999–2015) – ksh.hu
- ↑ NAV Minimálbér, garantált bérminimum: Minimálbér, garantált bérminimum – nav.hu