Németbánya
Németbánya (németül: Deutschhütten) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
| Németbánya | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Vármegye | Veszprém |
| Járás | Pápai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Marcsik Zoltánné Király Ágnes (független)[1] |
| Irányítószám | 8581 |
| Körzethívószám | 89 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 111 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 7,63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 59″, k. h. 17° 38′ 40″, k. h. 17° 38′ 40″ | |
  Németbánya Pozíció Veszprém vármegye térképén | |
| Németbánya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németbánya témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
A Bakonyban, erdők által övezve fekszik Németbánya – Veszprém és Pápa között.
Története
A török hódoltság idején elmenekült őslakosság helyére hozott német telepesek meghonosították az üvegipart, amely 1780-ban megszűnt. Üveghutákat a betelepülő németek abban az időben több helyen hoztak létre az országban, például a Baranya vármegyei Kisújbányán (Neuglasshütte) vagy a mára elhagyott Pusztabányán.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kungl Ignác (független)[3]
- 1994–1998: Aradi Alajos Imre (független)[4]
- 1998–2002: Aradi Alajos (független)[5]
- 2002–2005: Aradi Alajos Imre (független)[6]
- 2005–2006: Nagy Gábor (független)[7]
- 2006–2010: Nagy Gábor (független)[8]
- 2010–2014: Blaskovits Zoltán (független)[9]
- 2014–2016: Blaskovits Zoltán (független)[10]
- 2017–2019: Ujvári Szilvia (független)[11]
- 2019–2024: Marcsik Zoltánné Király Ágnes (független)[1]
- 2024– :
A településen 2005. május 15-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
2017. március 5-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Németbányán,[11] ugyanilyen okból.[13]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 94 | 93 | 94 | 120 | 105 | 111 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 47,1% németnek, 1,2% örménynek, 1,2% szlováknak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,7%, református 8,2%, evangélikus 3,5%, görögkatolikus 1,2%, izraelita 1,2%, felekezeten kívüli 7,1% (10,6% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
Ez a környék legkisebb települése. Mint neve is fémjelzi (Deutschhütten) német ajkú falu. Németbánya védőszentje Szent Márton, a róla elnevezett kápolna a főtéren áll.
A településtől nem messze található az egykori Iharkút település helyén létesített bauxitbánya. Itt található a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely, ahonnan az első dinoszaurusz testfosszíliák előkerültek a mai Magyarország területéről. 2000 óta a dinoszauruszok mellett egy teljes mezozoos szárazföldi gerinces faunát tártak itt fel a kutatók.[15] A lelőhely több, korábban ismeretlen új nemmel büszkélkedhet, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil), és a Bakonydraco (repülő hüllő). Utóbbiról kapta nevét a Németbányán ősszel megrendezésre kerülő kulturális fesztivál (Bakonydraco Fesztivál).
A települést érinti az Országos Kéktúra útvonala.
Németbányától 4 km-re található a festői Pisztrángos-tó, mely látványával kellemes kikapcsolódást ígér a horgászoknak és a természetet kedvelőknek.
Neves szülöttei
Itt született Nagy Sándor, festő és iparművész 1869-ben. Budapesten, Rómában és Párizsban tanult.Vallásos tematikájú, szimbolikus freskókat, tájképeket és rézkarcokat készített. Számos könyvet illusztrált,- Ady versekhez is. Gobelint tervezett, üvegfestéssel foglalkozott. Több honi és külföldi kiállításon díjazták munkáit. A szecesszió legrangosabb magyar képviselője. Néhány alkotása a Magyar Nemzeti Galériában fellelhető. Például Ave Mariam, Gyöngyvér. Vadászó dzsentri (1907) festett üveg produkciója a veszprémi színházat díszíti. 1950-ben Gödöllőn hunyt el.
