Nagydorog

Tolna vármegye északi felén fekszik, Pakstól 20 kilométerre nyugatra, Cecétől 18 kilométerre délre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főút és a Paks-Sárszentlőrinc közti 6232-es út; Györkönnyel a 6236-os út kapcsolja össze. A MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonala a település nyugati részén halad el, Nagydorog vasútállomás közúti megközelítését a 6232-es útból kiágazó 62 315-ös út biztosítja. Országos közútként számozódik még, mint öt számjegyű mellékút, a 62 902-es út is; ez az alig 200 méter hosszú útszakasz a 63-as főútból tér ki és a Kossuth tér háromszög alakú parkját határolja nyugat felől.

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a 15. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett. A 16. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. Mária Terézia uralkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített. 1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

• 1990–1994: Dr. Heidecker Péter (független)^[3]
• 1994–1998: Pinczési László (független)^[4]
• 1998–2002: Pinczési László (független)^[5]
• 2002–2006: Dobri István (független)^[6]
• 2006–2010: Dobri István (független)^[7]
• 2010–2014: Veres Imre (független)^[8]
• 2014–2019: Kovács György (független)^[9]
• 2019–2024: Borbélyné Töttösi Ágnes (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 3,4% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,5%, református 26,5%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 9,4% (14,1% nem nyilatkozott).^[10]

• Falumúzeum
• Banai erdő, benne a Banai tó
• Kalap- és Sipkamúzeum

Stockinger Artúr 20 évig — 1974-től 1994-ig — volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka- és kalapgyűjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyűjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is őket.

• Szenes-legelő
• Református templom (1774)
• Római katolikus templom (1934)
• Széchenyi-kastély (1891/92)

A kastély 1821-ben került Széchényi Lajos (István testvére) tulajdonába, majd a 19. század végén - 20. század elején átalakították.

• Víztorony (1891)

Népi ételek: pacsa, prósza, lakodalmi kujcsos.

Programok:

• Búcsú: augusztus 20.

• Bajcsay Mária (1946–) színésznő
• Bánky Vilma (1901–1991) némafilmszínész
• Benedek Mihály (1784–1821) református püspök, prédikátor, főjegyző^[11]
• Bánki Viktor (1899-1967) operatőr, filmrendező

• Ízőrzők

Az Ízőrzők film készítésének kulisszatitkai: Nagydorogon forgatott az Ízőrzők c. műsor stábja

• Gasztromegye - Nagydorog

• Nagydorogi Általános Iskola és Gimnázium. A 60-as és 70-es években az általános iskolának nappali és esti gimnáziumi osztályai is működtek.

• A Paksi úton Mezőgazdasági szeszgyár működött a SZOV (Szeszipari Országos Vállalat) tagjaként. Elsősorban gabonából, időnként bakonyi burgonyából főztek 96 %-os tisztaszeszt.

• A Dohánybeváltó és fermentáló üzemet a népnyelv "magazin"-nak hívta. A bejárati kapuja mellett volt a község első ártézi kútja.

• A 70-es években az Új Barázda mgtsz saját dohánylevél termelését önállóan szárította.

• A jelentős mennyiségű dohánytermelés miatt a községben önálló Pénzügyőrség (pénzügyőri szakasz) is működött (A Szovjet hősi emlékművel szemben).

• Nagydorog Nagyközség Honlapja. www.nagydorog.hu
• NagydorogTv a YouTube-on
• Nagymányok – Térkép Kalauz
• Kalap és Sipkamúzeum
• A nagydorogi dohánybeváltó