Nagyesztergár

Nagyesztergár a Bakonyban, Veszprém vármegyében, Zirctől 3 kilométer távolságban fekszik. Főutcája a Zircet Mórral összekötő 8216-os út, amely itt nagyrészt a Radnóti Miklós út, a község keleti részében a Kölcsey Ferenc út nevet viseli. Hangulatos, nyugodt falusias légkörű település, igazi kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak.

Az Esztergár név feltételezések szerint a faragó, esztergályos jelentésű szláv strugar szóból származik, ami a magyar nyelvben nyerte el mai alakját.

A település nevének első ismert említése 1270-ből származik, akkor Wzturgar formában jegyezték fel a nevét.

A török hódoltság ideje után a község első ismert nevű telepese Miller Mátyás volt, aki 1748-ban, Szent Iván hava (június) táján érkezett meg Esztergárra. 1748 és 1751 között további bevándorlók érkeztek, akikkel Ányos Ferenc földbirtokos 1751. január 1-jén kötötte meg azt a „contractust” (szerződést), amely a birtok úrbéri viszonyait szabályozta. A korai telepesek főként fakitermeléssel, faszénégetéssel és juhtartással foglalkoztak.

Sajnos arról, hogy Ányos Ferenc milyen módon, és honnan hozatott telepeseket, nem maradt fenn irat. Annyi ismert, hogy Esztergár – akárcsak a többi környező bakonyi falu is – Dél-Németországból települt be. A lakosok a dunai bajor nyelvjárásra épülő, archaikus vonásokat őrző keverék nyelvjárást beszélnek, amely már az új hazában alakult ki.

Később a település Nagyesztergárra és Kisesztergárra tagozódott, utóbbi ma a Kardosrét nevet viseli.

Az itteni lelkészséget 1770. július 15-től Hoffer Ferdinánd Minerita atya kezdi meg Ányos Ferenc házában, ahol a család Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát rendezett be; a lelkészségnek már az első évtől kezdve saját anyakönyvi nyilvántartása lett, Kardosréttel együtt. A község mai temploma 1796-ban épült.

A második világháborút követő kitelepítések után Csehszlovákiából felvidéki magyar családok kerültek ide.

A település 1973. április 1-én lett Zirc társközsége, és 1993 januárja óta önálló ismét. Lókút és Olaszfalu községekkel közös körjegyzőséget képez.^[3]

• 1993–1994:
• 1994–1998: Csaba Mihály (független)^[4]
• 1998–2002: Csaba Mihály (független)^[5]
• 2002–2006: Csaba Mihály (független)^[6]
• 2006–2009: Csaba Ferenc (független)^[7]
• 2009–2010: Szelthofferné Németh Ilona (független)^[8]
• 2010–2011: Szelthofferné Németh Ilona (független)^[9]
• 2011–2014: Szelthofferné Németh Ilona (független)^[10]
• 2014–2019: Szelthofferné Németh Ilona (független)^[11]
• 2019–2024: Szirbek Tiborné (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2009. október 25-én időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[12]

Bő két évvel később, 2011. november 27-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Nagyesztergáron,^[10] ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása okán.^[13] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és megerősítette pozícióját.^[10]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 13,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,4% (22% nem nyilatkozott).^[14]

• Római katolikus templom, amely az 1796-1798 között, Fellner Jakab tervei alapján épült, barokk stílusban. Belső tere egyhajós, félköríves szentéllyel, ahol megtalálható a XVIII. századból származó oltár szép Madonna-képe. Falán emléktáblát helyeztek el a két világháborúban elhunyt áldozatok emlékére és a településről kitelepítettek tiszteletére, továbbá 1996. augusztus 18. óta – akkor ünnepelték a templom fennállásának 200 éves évfordulóját –, ugyanott látható a Rokonai Simon atya tiszteletére készített emléktábla is.
• Millenniumi emlékmű
• Ányos Pál (1756-1784) szülőháza

A Hosszúháznak hívott egykori kúria 1770-ben épült barokk stílusban. Falán fehér márványból készült emléktábla látható, felirata:

"Bakony erdejének szállottam keblében

Hol kedvemet érzem tellyes mértékben."

Ebben a házban született 1756. december 28-án

ÁNYOS PÁL

költő, a felvilágosodás korának egyik kiemelkedő egyénisége.

• Purgly-kastély, helytörténeti múzeum: a település múltját, szokásait, tárgyi emlékeit mutatja be.

Bad-Kreuznach, Németország (2001)

2001-ben aláírták a partnerkapcsolati szerződést a Bad-Kreuznach-i Partnerkapcsolatok Szövetségével /Rajna-vidék/ Fürfeldben, mely 1000 km távolságban található Nagyesztergártól.Majd 2002-ben Nagyesztergáron megerősítették a partnerkapcsolati szerződésüket.

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesztergár témájú médiaállományokat.

• Nagyesztergár az Irány Magyarország! honlapján
• Nagyesztergár az utazom.com honlapján
• Zirci kistérség honlapja Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagyesztergár honlapja Endresz György munkája
• Nagyesztergári Német Kisebbség honlapja
• Nagyesztergár a Minden'tudón
• Nagyesztergár honlapja