Oppenheimer (film)

Alább a cselekmény részletei következnek!

1926-ban a 22 éves doktorandusz, J. Robert Oppenheimer Patrick Blackett fizikusnál tanul a cambridge-i Cavendish Laboratóriumban. Oppenheimer honvágytól és szorongástól szenved, és ügyetlen a laborban is. Oppenheimer csak késve ér oda Niels Bohr előadására Blackett miatt, ezért otthagy neki egy méreggel (kálium-cianiddal) befecskendezett almát, de másnap sikeresen elveszi és kidobja. Niels Bohrt eléggé lenyűgözi Oppenheimer intellektusa ahhoz, hogy azt javasolja neki, hogy inkább Németországban tanuljon elméleti fizikát, ahol Oppenheimer doktori fokozatot szerez. Később találkozik Werner Heisenberg elméleti fizikussal egy svájci konferencián.

Oppenheimer visszatér az Egyesült Államokba, és ott szeretné kiterjeszteni a kvantumfizikai kutatásokat. Tanítani kezd a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben és a Kaliforniai Technológiai Intézetben. Megismerkedik leendő feleségével, Katherine „Kitty” Pueninggel, aki biológus, valamint korábban a kommunista párt tagja. Emellett viszonya van Jean Tatlockkal, az USA Kommunista Pártjának tagjával. 1939-ben a náci Németországban urán atomot hasítanak, Oppenheimerék is felismerik a láncreakció lehetőségét, valamint egy esetleges atombomba megalkotását.

1942-ben, a második világháború közepette, Leslie Groves amerikai ezredes (1942 szeptemberétől tábornok) felkéri Oppenheimert, hogy vezesse a Manhattan Projektet az atombomba kifejlesztésére. Oppenheimert, aki zsidó származású, különösen az motiválja, hogy a nácik esetlegesen befejezik nukleáris fegyverprogramjukat Heisenberg vezetésével. Oppenheimer egy tudományos csapatot állít össze (köztük van Teller Ede és Isidor Isaac Rabi). Groves az új-mexikói Los Alamosban zárt telepet épít a kutatóknak és családjuknak. Oppenheimer együttműködik Enrico Fermi és David L. Hill tudósokkal. Ahogy a munka folytatódik, Oppenheimer tudomást szerez Tatlock öngyilkosságáról.

Miután Németország megadja magát, a projekt egyes tudósai megkérdőjelezik a bomba jelentőségét, míg Oppenheimer úgy véli, hogy a használata gyorsan véget vet a csendes-óceáni háborúnak, megmentve amerikai katonák életét. Tájékoztatja Groves-t, hogy ő és Albert Einstein megvitatták azt a lehetőséget, hogy egy atomrobbanás légköri láncreakciót válthat ki, amely elpusztíthatja a világot, bár ennek esélye közel nulla (ennél többet nem tudnak megállapítani elméleti síkon). Oppenheimerék sikerrel végrehajtják a kísérleti atomrobbantást, a Szentháromság-tesztet. Truman elnök elrendeli Hirosima és Nagaszaki lebombázását, ez Japánt megadásra kényszeríti. Oppenheimer az „atombomba atyjaként” válik ismertté, de a hatalmas pusztítás és a rengeteg áldozat gondolata folyamatosan kísérti. Sikertelenül sürgeti Trumant, hogy korlátozza a további atomfegyver-fejlesztést.

Az Egyesült Államok Atomenergia-bizottságának tanácsadójaként Oppenheimer a további nukleáris kutatások, különösen a Teller által javasolt hidrogénbomba ellen szólal fel. Oppenheimer álláspontja vita tárgyává válik a Szovjetunióval vívott feszült hidegháború közepette. Lewis Strauss, az AEC elnöke megneheztel Oppenheimerre, mert az megalázta őt egy norvég izotóp szállítással kapcsolatos vitában, illetve Strauss úgy hiszi, hogy Oppenheimer ellene fordította a tudósokat, Einsteinnel kezdve egy tóparti beszélgetés során.

Az Oppenheimer politikai befolyásának megszüntetésére irányuló meghallgatáson Teller ellene vall, míg Strauss kihasználja Oppenheimer kommunista párttagokkal való korábbi kapcsolatait, hogy megszüntethesse biztonsági engedélyét. Annak ellenére, hogy tanúskodnak a védelmében, Oppenheimer engedélyét visszavonják, így kegyvesztetté válik és megfosztják politikai befolyásától. Strauss későbbi szenátusi meghallgatásán, amelyen kereskedelmi miniszteri jelöléséről szavaznak, Hill tanúskodik Strauss személyes indítékairól Oppenheimer bukásának megtervezésében. Az amerikai szenátus Strauss jelölése ellen szavaz.

A film végén kiderül miről beszélt valójában Einstein és Oppenheimer a tóparton. Oppenheimer felfedi aggályait Einsteinnek a nukleáris fegyverekről, amelyek az emberiség pusztulásához vezethetnek.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

2020 decemberében a Warner Bros. Pictures bejelentette, hogy a koronavírus-világjárvány filmiparra gyakorolt hatása miatt a 2021-es filmjeit egyidejűleg tervezi a mozikban és az HBO Maxon vetíteni. Christopher Nolan, aki az Álmatlanság című filmjétől kezdve minden egyes filmjénél együttműködött a stúdióval, hitetlenkedésének adott hangot a döntés miatt.^[38] 2021 januárjában a médiajelentések megemlítették annak lehetőségét, hogy Nolan következő filmje lehet az első, amelyet nem a Warner Bros. finanszíroz és nem a Warner Bros. forgalmaz.^[39] Nolan korábban támogatta a stúdió döntését, hogy a Wonder Woman 1984 egyidejűleg kerüljön bemutatásra, és kijelentette, hogy szerinte ezt a helyzetet megfelelően kezelték, de azt mondta, hogy kizárták őt a Tenet című filmje elhalasztott bemutatásával kapcsolatos megbeszélésekből.^[40]

2021 szeptemberében a Deadline Hollywood arról számolt be, hogy Nolan írna és rendezne egy második világháború idején játszódó életrajzi filmet Robert Oppenheimerről, az atombomba egyik megalkotójáról, amelynek főszerepéről Cillian Murphy-vel folynak a tárgyalások.^[41] Nolan több stúdiót is megkeresett a projektért, köztük a Sony Pictures-t, a Universal Pictures-t, a Paramount Pictures-t és az Apple Studios-t a Warner Bros-szal való feszült viszonya miatt.^[42] Szeptember 14-én megerősítették, hogy a Universal fogja finanszírozni és forgalmazni a filmet, a gyártás pedig 2022 első negyedévében kezdődik.^[43]

Forgatás

A forgatás előkészületei 2022 januárjában kezdődtek Új-Mexikóban^[44], ahol maga a forgatás 2022. február végén kezdődött.^[15] A forgatás négy hónapnyi munka után, 2022 májusában fejeződött be.^[45] A filmnek IMAX-változata is készült.^[46]

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Oppenheimer (film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hivatalos oldal
• Oppenheimer a Facebookon
• Oppenheimer a PORT.hu-n (magyarul)
• Oppenheimer az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Oppenheimer az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Oppenheimer a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Oppenheimer a Box Office Mojón (angolul)