Pál Csaba (biológus)

Magyar biológus

Pál Csaba (Budapest, 1975. március 27. –)[4][5] magyar biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai János alkotói díjas tudományos főmunkatársa. Szakterülete az evolúcióbiológia és rendszerbiológia.[5] Ezeken a területeken több mint 80 tudományos közleménye jelent meg. Eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok, mint például a Nature, Science, PNAS, Nature Genetics, Nature Micobiology, Nature Communications és a Plos Biology is többször közölték.

Pál Csaba
Született1975. március 27. (49 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásabiológus
Iskolái
KitüntetéseiBolyai János alkotói díj (2015)
Tudományos pályafutása
Szakterület
Kutatási területevolúció
Tudományos fokozat
Szakintézeti tagság
Tudományos publikációk száma64 (2018. február 20.)[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Pál Csaba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete

Orvos családból származik, de ő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen biológusnak tanult. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg, majd ösztöndíjjal több évet külföldön töltött, kutatott Oxfordban és Heidelbergben. 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője. 2015-ben megkapta a Bolyai János alkotói díjat, mellyel 100 ezer eurót kapott további kutatásai finanszírozására.[5] 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[6]

Elismerései

Számos hazai és nemzetközi pályázat és díj nyertese. 2009-ben a metabolikus hálózat elemzése területén végzett kutatási munkájáért megkapta az Osztrák Akadémia Ignaz Lieben díját.[7] A közelmúlt legjelentősebb, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért elnyerte a Szent-Györgyi Talentum-díjat (2014), melyet két Nobel-díjas biokémikus, Ada Yonath és Aaron Ciechanover adott át.[8]  Egy évvel később 2015-ben átvehette a rangos Bolyai János alkotói díjat kimagasló, külföldön is elismert, antibiotikum rezisztencia területén végzett kutatási munkájáért. 2016-ban megválasztották az Academia Europaea[9] tagjáva, 2017-ben EMBO[10] (European Molecular Biology Organization) taggá[11] és 2018-ban a FEMS[12] (Federation of European Microbiological Society) választotta tagjává. [13]

Munkássága

Kutatócsoportjának egyik kiemelkedően fontos célja a baktériumok antibiotikumokkal szembeni vizsgálata. Laboratóriumi körülmények között szinte minden általuk vizsgált ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: egy másik gyógyszer, amelyre rendkívül érzékennyé válik. Ezen antibiotikumok együttes alkalmazása egy újszerű terápia alapját képezheti (Lázár és kollégái MSB 2013, Nature Microbiology 2018).

Jegyzetek

Források

További információk