Pálmajor (Somogy vármegye)
Pálmajor község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. A 99%-ban cigányok által lakott falu[3][4] 2010-es statisztikák szerint az ország legszegényebb települése volt, az egy főre jutó jövedelem nem érte el a 33 000 forintot.[5]
| Pálmajor | |||
 | |||
| Pietà-kereszt (1916) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pozsonyi Erika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7561 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 354 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 56,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 23′ 04″, k. h. 17° 34′ 03″, k. h. 17° 34′ 03″ | |||
  Pálmajor Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Pálmajor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmajor témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Kaposvártól kb. 20 km-re nyugatra fekszik, főutcája a 61-es főútból ágazik ki, de a falu házai közül néhány a főút mentén áll.
Története
A terület, ahol ma a falu áll, a 19. században Somssich Pál birtoka volt, innen ered korábbi neve, Páltelke, melyből a századfordulóra alakult ki a mai Pálmajor elnevezés. 1923-ban nyílt meg népiskolája, ahova kb. 70 gyermek járt be mintegy 5 kilométeres körzetből. Az évtized végére számos cigány költözött be a pusztára, ennek eredményeként 1930-ban 214 lakosával már a népesebb puszták közé tartozott. Jórészt cselédek lakták, akik egészen fiatal koruktól kezdve végigdolgozták életüket.
A második világháború után a megszűnt közeli Egerpuszta lakóinak egy része átköltözött Pálmajorba, a hatvanas években pedig Földhíd, Imremajor és Kocsmatag lakossága is részben ide települt át. Az évek során azonban a helyiek többsége Kaposváron lelt új otthonra, helyükre újabb cigány családok költöztek.
Pálmajor 1993. január 1-jétől önálló település, korábban Nagybajom része volt. Gyógyszertár, védőnő és fogorvos nincs a településen, az orvos is Nagybajomból jár be.[3]
2013. szeptember 6-án a gyerekek és családjuk helyzetét javító, szociális és felzárkóztatási tevékenységet segítő közösségi szolgáltató házat adtak át a településen.[6]
Közélete
Polgármesterei
- 1993–1994: …
- 1994–1998: Boross Lászlóné (független)[7]
- 1998–2002: Boross Lászlóné (független)[8]
- 2002–2006: Boross István Lászlóné (független)[9]
- 2006–2010: Boross István Lászlóné (független)[10]
- 2010–2014: Pozsonyi Erika (független)[11]
- 2014-2019: Pozsonyi Erika (független)[12]
- 2019–2024: Pozsonyi Erika (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 359 | 344 | 349 | 306 | 338 | 354 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 91,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 91,3%, református 0,3%, felekezet nélküli 8,4%.[13]
Nevezetességei
Római katolikus temploma 2009-ben épült.[4]