Rácsszámítás

Az "elosztott" vagy "grid" számítás általánosságban a párhuzamos feldolgozás egy speciális típusa, amely hagyományos hálózati interfészen (például Ethernet) keresztül (privát vagy publikus) hálózat segítségével összekapcsolt önálló (saját CPU-val, adattárolóval, tápegységgel, hálózati interfésszel stb. rendelkező) számítógépek segítségével történik. Szemben a hagyományos szuperszámítógép rendszerekkel, amelyek processzorai nagysebességű, belső busz-rendszeren keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Az elosztott számítástechnika legnagyobb előnye, hogy minden csomópontja kizárólag olyan, könnyen beszerezhető elemekből áll, amelyek megfelelő kombinálásával egy sokprocesszoros szuperszámítógép teljesítményével egyenértékű számítási erőforrást kapunk, azok árának töredékén. Ennek oka az, hogy a viszonylag alacsony sorozatszámban gyártott szuperszámítógépek tervezési és előállítási költségei relatíve magasabbak a rendkívül hatékony tömegtermelésben előállított PC-architektúrájú gépek hasonló költségéhez képest. A hátránya ugyanakkor az, hogy a különböző processzorok és a helyi adattároló területek nem rendelkeznek nagy teljesítményű összeköttetésekkel, így a megoldást elsősorban azok az alkalmazások tudják jól kihasználni, amelyek a számítási feladatot több párhuzamosan futó szálon, a szálak között keveset kommunikálva végzik.

A nagy földrajzi skálázhatóság a grid rendszerek esetén nagyon előnyös, annak következtében, hogy minimális igény van arra, hogy a csomópontok között nagy sávszélességű kapcsolat létezzen. A hagyományos szuperszámítógépek szintén nagy kihívást jelentenek a szükséges elektromos áram és hűtés biztosítása tekintetében. A szuperszámítógépek és gridek együtt is használhatók összetett párhuzamos számítások szimultán futtatására, ahol a számítási feladatok lehetnek ugyanazon projekthez tartozó részfeladatok, vagy teljesen különböző alkalmazások egyaránt. A két különböző infrastruktúra, eltérő programozási metodikát igényel.

A szuperszámítógépek és a grid rendszerek között programozás és a telepítés tekintetében is van különbség. Költséges és nehézkes lehet például olyan programokat írni, melyek olyan szuperszámítógépes környezetben futhatnak, ahol speciális operációs rendszer fut, vagy a rendszer megköveteli azt, hogy a konkurens hozzáférés problémájával is foglalkozzunk. Ha egy probléma kielégítően párhuzamosítható, akkor egy vékony grid szoftver réteg lehetővé teszi azt, hogy egymástól független programok fussanak több gépen, más-más bemeneti adathalmazt feldolgozva. Ez teszi lehetővé azt, hogy az alkalmazást hagyományos gépen fejlesszük, leegyszerűsítve ezáltal a konkurens memóriahozzáférés kezeléséből adódó problémákat.

A grid jellegzetessége, hogy több egyénhez, vagy szervezethez (szervezeti egységhez) tartozó számítási erőforrásból alakítható ki. Ez a tény elősegítheti a közműszerű számítási infrastruktúrák létrehozását, vagy megkönnyítheti az önkéntes számítási hálózatok kialakítását.

Az elosztott jellegnek egy lényeges hátránya azért van: azok a számítógépek, amelyek a számítási feladatokat elvégzik, nem feltétlenül megbízhatóak. Ezért a rendszer tervezőinek olyan tervezési szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek segítségével megakadályozható az hogy az hibásan működjön, vagy rosszindulatú felhasználók hamis, félrevezető, illetve hibás eredmények segítségével, a rendszert támadási bázisul használják. Ezt gyakran például úgy érik el, hogy ugyanazt a feladatot legalább két, véletlenszerűen kiválasztott (vélhetően különböző személyek által menedzselt) csomóponton futtatják és ellenőrizik, hogy a két futtatás ugyanazt az eredményt produkálják-e. E módszerrel a hibás csomópontok, illetve a hibák azonosíthatóak.

A hardver elemek központi menedzsmentjének hiánya miatt nem lehet garantálni, hogy a csomópontok nem fognak kiesni a hálózatból. Néhány csomópont típus (például laptopok vagy modemen keresztül elérhető gépek) elméletileg felhasználhatók számítási feladatokra, de a hálózati kapcsolatuk esetlegessége miatt nagyobb mennyiségű munkát kell rájuk ütemezni, és amennyiben a várható határidőn belül nem érhetők el a futtatás eredményei, az általuk végzett feladatokat más erőforrásokon kell elindítani.

A megbízhatóság, a teljesítmény, a rendelkezésre állás, illetve az alkalmazások fejlesztésével kapcsolatos nehézségek mind hatással lehetnek arra a döntésre, hogy a számítás-igényes alkalmazásokat egy dedikált fürtön futtatjuk, vagy részben dedikált, de saját erőforrásokon, vagy netán az Internet segítségével, önkéntes hozzájárulók által biztosított erőforrásokon.

Sok esetben a részt vevő csomópontoknak meg kell bízniuk egy központi rendszerelemben, hogy az onnan érkező grid alkalmazások nem fognak visszaélni a számukra adományozott jogosultságokkal, nem fognak más helyi programmal interferálni, nem fognak privát adatokat a számítási erőforrásról kijuttatni, illetve nem hoznak létre helyben új biztonsági lyukakat. Néhány rendszer nem igényli ezt a feltétlen bizalmat; ezek azok, amelyek virtualizációs technikát alkalmazva szeparálják a feladat futtatókörnyezetét a privát rendszerkörnyezetüktől.

Publikus rendszerek, vagy egy adott szervezeten belül több szervezeti egységen átívelő gridek esetén szükségük lehet arra, hogy heterogén környezetet (különböző operációs rendszerek és számítógépes architektúrák) is kezeljünk. Sok esetben kompromisszumot kell kötnünk a futtatandó alkalmazás fejlesztési költsége és operációs rendszerkörnyezet támogatottsága között. Ebben segít az ún. scripting nyelvek használata, amely segítségével platformfüggetlen alkalmazásokat lehet írni, bár a futásidejű fordítás, illetve a nyelv optimalitásának hiánya miatt azok néhány platformon teljesítményveszteséget okozhatnak.

A különböző köztesréteg fejlesztési projektek egyrészt olyan általános infrastruktúrát készítettek, amelyek lehetővé teszik a bennük foglalt erőforrások tudományos és ipari célú használatát, másrészt azt is lehetővé teszik, hogy segítségükkel új grid infrastruktúrákat építsünk fel. A BOINC egy a népszerű akadémiai projektek közül, amely önkéntesek segítségével épül (kapcsolódást lásd a lap alján).

CPU-gyűjtés, ciklusidő-gyűjtés, ciklusidő lopás vagy megosztott számítás. E kifejezések mindegyike arra az elvre utal, ahogy egy szervezet vagy az internet más (például irodai) célra felhasznált erőforrásait aknázzuk ki számítási célokra is. Ez a módszer tipikusan asztali számítógépek erőforrásait alkalmazza olyankor, amikor egyébként kihasználatlanok maradnának. Például: este, ebéd alatt, hétvégén, vagy amikor nincs a gép előtt a felhasználó.

Az önkéntes számítási projektek kizárólag ezt a CPU gyűjtési modellt használják.

A gyakorlatban a részt vevő számítógépek a CPU-felhasználási lehetőségen túl lemezterületet, RAM-ot és hálózati sávszélességet is nyújtanak. A csomópontoknak időről időre fel kellett függeszteniük saját működésüket, hogy az erőforrásokat eredeti rendeltetésük szerint is használhassák, így már a modell megtervezésekor fel kellett készíteni az alkalmazásokat, illetve magát a rendszert is az ebből adódó kiesésekre checkpointing (ellenőrzőpontozás) segítségével.

A Grid számítás 1990-es évekből eredeztethető. A "The Grid: Blueprint for a new computing infrastructure" című cikkében Ian Foster és Carl Kesselman alkotta meg, az elektromos áramhoz hasonlatos módon, könnyen hozzáférhető számítási erőforrás metaforájaként.

A distributed.net 1997 elején, a SETI@home 1999-ben tette népszerűvé a felesleges CPU idő gyűjtését valamint az önkéntes számítást támogató technológiáit, amelyek képesek voltak hálózatba kötött számítógépek feldolgozó-kapacitását CPU-intenzív feladatok megoldása is használni.

A grid nagy vívmányai (idetartozik az elosztott számítás, objektum orientált programozás, fürt számítástechnika, webszolgáltatások és sok más) Ian Foster, Carl Kesselman és Steve Tuecke nevéhez fűződnek, akiket sokan a grid technológia atyjainak tekintenek.^[1] Közös erővel készítették el a Globus Toolkit rendszert, amely egyesíti a számítási-képességet, a tárolási erőforrás menedzsmentet, biztonsági szolgáltatásokat, adat mozgatást, monitorozást és egy olyan eszközkészletet, amely további szolgáltatások fejlesztését teszi lehetővé ugyanazon a infrastruktúrán. Ez magába foglalja a tárgyalási mechanizmust, trigger szolgáltatásokat és az információgyűjtés lehetőségét. A Globus Toolkit vált a grid fejlesztés defacto szabványává. Ugyanakkor ma már számos egyéb eszköz is elérhető az iparban, vagy a globális gridek terén felmerülő igények kielégítésére.

• BOINC – 918 teraflops,^[2]
• Folding@Home – 1224 teraflops,^[3]

A grid rendszerek lehetőséget biztosítanak arra, hogy segítségükkel Nagy Kihívásokat oldjunk meg, mint például fehérjedokkolási kísérletek, vagy pénzügyi modellezés, földrengés szimuláció, és klíma / időjárás modellezés. Gridek segítségével egy szervezeten belül hatékonyabban használhatjuk ki az információs technológia nyújtotta erőforrásokat is, amelyek így közműszerű számítási erőforrásként érhetők el kereskedelmi ügyfelek és kutatók számára. A felhasználók, az áram- és vízszolgáltatáshoz hasonlóan, csak a ténylegesen igénybe vett szolgáltatásért fizetnek.

A grid számítás alapelveit a National Science Foundation National Technology Grid-je, a NASA's Information Power Grid-je, a Pratt & Whitney, a Bristol-Myers Squibb, Co., és az American Express ^[forrás?] jelenleg sikeresen használja.

A leghíresebb szabad CPU-gyűjtő hálózat a SETI@home volt, amely több mint 3 millió számítógépet kapcsolt össze: tartósan 23,37 teraflops (élete alatt eddig összesen 979 teraflop) számítási teljesítményt eredményezve 2001. szeptember óta [2].

2005 májusában a Folding@home teljesítménye 186 teraflop volt 160 000 gép felhasználásával.

Egy másik ismert projekt a distributed.net, amely 1997-es indulását követően vált rendkívül sikeressé. Sok sikeres alkalmazói projekt is fűződik a nevéhez.

A NASA Advanced Supercomputing facility (NAS) kb. 350 Sun és SGI munkaállomáson Condor cycle scavenger felhasználásával genetikus algoritmusokat futtatott.

2007. április 27-ig a United Devices működtette a Grid MP nevű termékén alapuló, rákkutatás témájú United Devices Cancer Research Projectjét, amely az Internethez csatlakozó önkéntesek szabad erőforrásaival gazdálkodott. 2005 júniusáig a Grid MP körülbelül 3 100 000 számítógépen futott. [3].^[4]

Az Európai Unióban született Enabling Grids for E-sciencE, amely ma már számos Ázsiai, az Egyesült Államokbeli csomópontot is tartalmaz, és amely a szintén európai European DataGrid (EDG) nevű projekt folytatása, a Föld legnagyobb számítási hálózata. Az LHC Computing Gridet a^[4] (LCG) számára fejlesztették ki abból a célból, hogy a CERN-ben folyó Large Hadron Collider kísérletekhez használják fel. A mérések során keletkező igen nagy mennyiségű, másodpercenkénti néhány gigabyte méretű adatot kell feldolgoznia. Az aktív LCG site-ok listája megtalálható a https://web.archive.org/web/20080320145926/http://goc.grid.sinica.edu.tw/gstat/ weboldalon. Az EGEE infrastruktúrát élőben itt lehet monitorozni. A fontosabb szoftver komponensek és azok dokumentációi is publikusak.^[5]

A “Grid számítás” fogalmára nagyon sok definíció létezik:

• Ian Foster "What is the Grid? A Three Point Checklist"^[6] című cikkében, az alábbi három követelményt határozza meg:
  • Számítási erőforrásai nem központilag menedzseltek.
  • Nyílt szabványok szerint működik.
  • Valamilyen kibővült minőségi szintet valósít meg.
• Plaszczak/Wellner^[7] a grid technológiát a következőképpen definiálja: "Az a technológia, amely erőforrás virtualizációt, szolgáltatás (erőforrás) megosztást tesz lehetővé szervezetek között."
• Az IBM a grid számítást az alábbi módon értelmezi: "Nyílt szabványok és protokollok alkalmazása azért, hogy alkalmazásokat, adatokat, adattárolási kapacitást és számos más számítógépes erőforrást érjünk el az Interneten keresztül." A grid egy párhuzamos és elosztott rendszer amely több szervezeten átívelve megoszthatóvá, kiválaszthatóvá teszi, és összegyűjti az elosztott erőforrásokat, a következő igényeket tartva szem előtt: elérhetőség, kapacitás, teljesítmény, ár és a felhasználók szolgáltatás minőségi igényei.^[8]
• A számítási fogalmak egy korai közműszerű értelmezése 1965-ból, Fernando Corbatótól (MIT) származik. Fernando és a Multics operációs rendszer néhány más tervezője megálmodták a számítógép egy, az áramszolgáltatókhoz vagy vízszolgáltatókhoz hasonlóan működő számítógép közművet. http://www.multicians.org/fjcc3.html
• Buyya úgy definiálta a gridet mint egy "párhuzamos és elosztott rendszert, amely lehetővé teszi földrajzilag elosztott autonóm erőforrások elérhetőségen, képességen, teljesítményen, költségen, valamint a felhasználók által elvárt minőségi követelményeken alapuló dinamikus, futásidejű megosztását, kiválasztását, összegyűjtését.^[9]
• A CERN, amely a világ legnagyobb grides felhasználói táborát képviseli, azt mondja A Gridről: "Számítógépes erőforrásokat és adattárolási kapacitásokat az Interneten keresztül megosztani képes szolgáltatás."^[10]

A grideket három kategóriába sorolhatjuk: ágazati, vállalati és globális gridek. Ezek közül az első megfelel egy irodában, kezdetben egy csoport által használt erőforrások összességének, mint például egy műszaki osztály összekapcsolt asztali számítógépeinek, egy fürtnek illetve ezekhez kapcsolódó berendezéseknek. Később ez fejlődik tovább vállalati griddé, ahol a nem műszaki alkalmazottak számítógépes erőforrásai is felhasználhatók tárolásra, illetve számításra. A globális grid vállalati és ágazati gridek összekapcsolása lehet, amely felhasználható kereskedelmi és kollaboratív célokra egyaránt.

Fogalmak és kapcsolódó technológia

• Distributed computing
• List of distributed computing projects
• High-performance computing
• Network Agility
• Render farm
• Semantic grid
• Supercomputer
• Computer cluster
• Computon
• Grid FileSystem
• Edge computing
• Metacomputing
• Cloud Computing
• Space based architecture (SBA)

Szövetségek és szervezetek

• Open Grid Forum (korábban Global Grid Forum)
• Object Management Group

Éles környezetben használt gridek

• Enabling Grids for E-sciencE
• NorduGrid
• Open Science Grid
• OurGrid
• Sun Grid
• Xgrid
• Distributed European Infrastructure for Supercomputing Applications DEISA
• FusionGrid
• INFN Production Grid [4]
• UC Grid [5] Archiválva 2008. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

Nemzetközi Grid Projektek

Nemzeti Grid projektek

• D-Grid (német)
• GARUDA (indiai)
• National Grid Service (brit)
• Open Science Grid (USA)
• VECC (Calcutta, India)
• China Grid Project
• INFN Grid (olasz)
• KnowledgeGrid Malaysia
• NAREGI Project (japán)
• Singapore National Grid Project
• Thai National Grid Project
• BELNET Grid, Belgium [20] Archiválva 2008. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hellasgrid (görög) [21] Archiválva 2005. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Swiss National Grid Association [22]
• Swegrid (Svéd Nemzeti Számítóhálózat) [23]
• RDIG – Russian Data Intensive Grid [24]
• NorGrid – Norwegian Grid Initiative [25]
• Rogrid – Romanian Grid Initiative [26]
• Austrian Grid – Austrian Grid Initiative [27]
• TR-Grid – Turkish National Grid Initiative [28]
• Hungrid – Hungarian National Grid Initative [29]

Szabványok és API-k

• A Simple API for Grid Applications (SAGA)
• Common Object Request Broker Architecture (CORBA)
• Distributed Resource Management Application API (DRMAA)
• Grid Security Infrastructure (GSI)
• Open Grid Services Architecture (OGSA)
• Open Grid Services Infrastructure (OGSI)
• Web Services Resource Framework (WSRF)

Szoftver implementációk és köztesrétegek

• Advanced Resource Connector (NorduGrid's ARC)
• Berkeley Open Infrastructure for Network Computing (BOINC)
• Globus Toolkit
• Load Sharing Facility (LSF)
• Message Passing Interface (MPI)
• Parallel Virtual Machine (PVM)
• Simple Grid Protocol
• Sun Grid Engine
• ProActive
• UNICORE
• SDSC Storage resource broker (data grid)
• gLite (EGEE)
• NInf GridRPC
• IceGrid
• Invisionix Roaming System Remote (IRSR)
• Java CoG Kit
• GridWay
• Alchemi [30]
• GridGain [31]
• gridGISTICS [32]
• Gridbus Middleware [33]
• Java Parallel Processing Framework (JPPF) [34]
• Vishwa [35] Archiválva 2007. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• UGP [36]
• GRIA [37]

Jegyzetek

Irodalomjegyzék

• Davies, Antony (2004. June). „Computational Intermediation and the Evolution of Computation as a Commodity” (pdf). Applied Economics. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.)  
• Foster, Ian, Carl Kesselman. The Grid: Blueprint for a New Computing Infrastructure. Morgan Kaufmann Publishers. ISBN 1-55860-475-8 
• Plaszczak, Pawel, Rich Wellner, Jr. Grid Computing "The Savvy Manager's Guide" [archivált változat]. Morgan Kaufmann Publishers. ISBN 0-12-742503-9. Hozzáférés ideje: 2008. március 11. [archiválás ideje: 2015. március 14.] 
• Berman, Fran, Anthony J. G. Hey, Geoffrey C. Fox. Grid Computing: Making The Global Infrastructure a Reality. Wiley. ISBN 0-470-85319-0 
• Li, Maozhen, Mark A. Baker. The Grid: Core Technologies. Wiley. ISBN 0-470-09417-6. Hozzáférés ideje: 2008. március 11. 
• Catlett, Charlie, Larry Smarr (1992. June). „Metacomputing”. Communications of the ACM 35 (6).  
• Smith, Roger: Grid Computing: A Brief Technology Analysis. CTO Network Library, 2005 [2005. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Buyya, Rajkumar (2005. July). „Grid Computing: Making the Global Cyberinfrastructure for eScience a Reality”. CSI Communications, Mumbai, India 29 (1), Kiadó: Computer Society of India (CSI). [2006. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0970-647X. (Hozzáférés: 2008. március 11.)  
• Berstis, Viktors: Fundamentals of Grid Computing. IBM. [2012. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
• Ferreira, Luis; et.al.: Grid Computing Products and Services. IBM. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
• Ferreira, Luis; et.al.: Introduction to Grid Computing with Globus. IBM. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
• Jacob, Bart; et.al.: Enabling Applications for Grid Computing. IBM. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
• Ferreira, Luis; et.al.: Grid Services Programming and Application Enablement. IBM. [2012. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
• Jacob, Bart; et.al.: Introduction to Grid Computing. IBM
• Ferreira, Luis; et.al.: Grid Computing in Research and Education. IBM. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
• Ferreira, Luis; et.al.: Globus Toolkit 3.0 Quick Start. IBM. [2012. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
• Surridge, Mike; et.al.: Experiences with GRIA – Industrial applications on a Web Services Grid. IEEE. [2012. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
• Stockinger, Heinz, et al. (2007. to be published in). „Defining the Grid: A Snapshot on the Current View” (pdf). Supercomputing. [2007. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 11.)  
• Global Grids and Software Toolkits: A Study of Four Grid Middleware Technologies

Újdonságok és információk

• Online játékosok fejtették meg egy vírus szerkezeti kódját (Index.hu/MTI, 2011. szeptember 19.)
• Grid Computing Info Center
• GridToday
• GridsWatch
• IEEE Distributed Systems Online, Grid Computing Section
• International Science Grid This Week
• Primeur magazine – HPC and Grid computing news
• UtilityComputing.com Archiválva 2019. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Portálok és grid projektek

• World Community Grid: Elsődleges célja számos tudományos projekt emberközelibbé tétele, mint például a rák gyógyítását, a szekvenciális emberi génállomány megismerését, az AIDS legyőzését célzó kutatások, stb. Az együttműködés lehetősége mindenki számára adott, aki szabad PC erőforrással szeretné támogatni ezen törekvéseket.
• Wikipedia article on the World Community Grid: További hivatkozásokat tartalmaz a World Community Grid által irányított projektekre.
• Appistry
• DataSynapse
• GridGain Systems
• EnterTheGrid directory on Grid computing
• EELA: E-Infrastructure shared between Europe and Latin America
• Enabling Grids for E-sciencE (EGEE)
• Fura GPL azonnal használatba vehető Grid
• IBM Grid Computing honlap
• ICEAGE: Nemzetközi Együttműködés arra vonatkozóan, hogy kiterjessze és fejlessze a grides oktatást
• Java Parallel Processing Framework
• ParadisEO, C++ alapú keretrendszer ami Globus-t és Condor-G-t tartalmaz Archiválva 2015. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• GridSphere Portal Framework (JSR-168 compliant)
• GridSummit.com
• Gridalogy
• BigBlueRiver
• NICE EnginFrame: Grid számításos portálok a kutatás és az ipar számára
• Nivio: Virtual Desktop alapú grid számítás
• Rechenkraft.net (Németország)
• gridGistics: szolgáltatás virtualizáció és grides számítás
• myGrid Archiválva 2013. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben: bioinformatics és eScience kutatási projekt ami több angliai egyetem vesz részt benne és illetve ők: EMBL–EBI.
• Consortsium SIRENE (Sharing Infrastructure and REsources iN Europe)
• ECSS: European Community for Software and Software Services – Architectures, Infrastructures, Engineering
• Vendor-independent documentation on Grid-compliant open source portals
• BREIN: Üzleti célú megbízható és intelligens gridek valódi üzleti célokra
• gUSE: Az MTA-SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratóriuma Archiválva 2010. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben által fejlesztett felhasználó-támogatási környezet, amely webszolgáltatásokra és továbbfejlesztett munkafolyamat végrehajtási mechanizmusaira alapul.
• WS P-grade Portal
• P-grade Portal: Az MTA-SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratóriuma Archiválva 2010. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben által fejlesztett GPL Grid Portál, számos nemzetközi Grid elérését biztosítja

Grid szimulátorok

• SimGrid Archiválva 2021. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• GridSim
• GangSim
• Bricks
• Grid Matrix Simulator

Grid emulátorok

• MicroGrid
• Grid eXplorer

Cikkek

• O'Reilly article about grid computing software
• Grid Café, a hely, ahol mindent megtanulhat a Gridről
• Describing the Elephant: The Different Faces of IT as Service, a gridnek egy sokkal tágabb környezetben való elhelyezése

Szövetségek és konferenciák

• Open Grid Forum
• Israeli Association of Grid Technologies (IGT)
• International Conference on Grid Computing (Grid XY)
• International Symposium on Cluster Computing and the Grid (CCGrid XY)

Elmúlt események

• GridWorld Washington 2006
• IEEE Richmond Section Blog. Találkozó – 2006. október 5.: "Autonomic Grid Computing: Concepts, Infrastructure and Applications"PDF(3.61 MiB).