ReactOS

1996 körül, nyílt forráskódú fejlesztők egy csoportja elindított egy projektet FreeWin95 névvel. Az volt a cél, hogy egy Windows 95 klónt hozzanak létre. A projekt rendszertervezési viták miatt akadozott.

1997 végén még mindig nem volt eredménye a projektnek. Emiatt a projekt tagjai újra felelevenítették a projekt célját, azaz, a Windows NT megváltoztatását és a projekt nevét ReactOS-ra változtatták. A ReactOS projekt 1998 elején vette kezdetét, a kernel és az alap driverek fejlesztésével.

2005 óta a kernel stabilnak tekinthető, s számos API érhető el a magas szintű fejlesztésekhez, valamint rendelkezésre áll egy alapvető GUI is. ReactOS sajátossága a ReactOS Explorer, ami egy alapvető shell az operációs rendszerhez, s egy kicsit hasonlít a Windows Explorer-hez.

A ReactOS 0.2 verzióján számos Win32 alkalmazás fut, beleértve a Notepad-ot (egy alapvető szövegszerkesztő), Regedit (a registry szerkesztő), Cmd (a parancs interpreter (command interpreter)) és még számos más alkalmazás (úgy mint az AbiWord) és alap-játékok (úgy mint a Quake, Quake II és egy Wine klónja az aknakeresőnek).

A 0.2.5 verziótól kezdve megtalálható benne a hang-támogatás néhány hangkártyához és előzetes hálózati kódot is írtak. Lynx képernyőképek bizonyítják, hogy a szöveg-alapú webböngésző letölti az oldalakat. Támogatja az Ext2 fájlrendszert, a GRUB és a NTLDR boot programokat (boot loader), tehát lehetőség van a ReactOS-ból hozzáférni mind a windowsos és mind a linuxos partíciókhoz.

A 0.2.6-os Dillo, a mIRC és a DCOM komponensei a Mozilla Firefox webböngészőnek (a Gecko renderelő motort használva) futnak ReactOS-on.

Néhány játékon úgy mint az Unreal Tournamenten dolgoznak (hogy képes legyen ReactOS-on futni). Az OpenGL is fut néhány nagyobb problémával, mely az nVidia-Driver vagy egyéb szoftver-implementáció Mesa 3D miatt van.Az első webszerver (a Tiny Web server) és a The UltraVNC Client Archiválva 2005. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben megkezdték működésüket (és hibajelentésekkel is szolgálnak). Látható a jobb oldali képen, hogy már az OpenOffice.org (1.x verzió) is fut.

A 0.3.0-s verzió a fejlesztők szerint a legtöbb változáson átment kiadás, legjelentősebb változása a TCP/IP hálózati protokollok teljes támogatása, de ezen kívül rengeteg változás történt a kernel, hardver-illesztőprogramok, vezérlőpult, boot loader, kompatibilitás terén is.

A ReactOS útiterve (roadmap) alapján a ReactOS következő verziójában (0.4.0) megvalósításra kerül az USB, SMB, hangrendszer-támogatás és az 50%-os kernelkompatibilitás a WinNT5.x és 6-os kernellel. Az USB támogatáshoz a Cromwell linuxos implementációját portolják.

A ReactOS fejlesztői tovább dolgoznak a GUI rendszeren, hálózati, multimédiás és plug-and-play hardver támogatáson. A Java és a .NET támogatása (a Mono-n keresztül) egyelőre még csak terv. A DOS, OS/2 és POSIX alrendszerek már támogatva vannak, s hasonlóan készült el, mint a Windows NT alrendszer.

A projekt egyik nagy kihívása, hogy még több fejlesztőt csábítsanak magukhoz. A koordinátor reménykedik, hogy a fejlesztők megbecsülése nőni fog az idővel. A ReactOS páratlan és kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik, olyanokkal melyekkel a Linux még nem rendelkezett az 1990-es évek elején (amikor még az is korai fejlesztési stádiumban volt).

• IA32-alkalmas processzor (vagy az i486 újabb implementációja)
• 32MB RAM
• IDE merevlemez
• FAT16/FAT32 boot partíció
• VGA-kompatibilis videókártya
• Standard billentyűzet
• PS/2 kompatibilis egér vagy Microsoft Mouse-kompatibilis egér

A ReactOS futtatható szoftveresen is, emulálva (megfelelő teljesítményű hardveren), VMware-en, QEMU-n vagy Bochs-on.

• Freedows OS & Alliance OS, egyéb Windows klónok, már megszűnt projektek
• Windows NT
• Wine
• Emulation
• E/OS, a projekt célja egy olyan operációs rendszer létrehozása melyen bármely operációs rendszerre írt program az „eredeti” operációs rendszer nélkül is gond nélkül fusson.
• RosASM

A Wikimédia Commons tartalmaz ReactOS témájú médiaállományokat.

• ReactOS honlapja
• ReactOS Nightly Builds