Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-42-1

I. Károly Róbert feltételezett koponyája után rekonstruált arca
I. Károly Róbert feltételezett koponyája után rekonstruált arca

I. Károly (Nápoly, 1288. – Visegrád, 1342. július 16.), Károly Róbert néven ismert magyar király. 1301-től koronás uralkodó, de csak az „Anjou párt” elismerte el; érvényesen harmadik koronázása után, 13101342 között uralkodott. A történelemtudomány az 1308. évi királyválasztó országgyűlés alapján a második koronázás évét tekinti uralkodása kezdetének. Ő volt a magyar Anjou-ház alapítója. Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia elsőszülött gyermekeként születésekor a Caroberto nevet kapta — ez nem a Károly és a Róbert összetétele. Nyugati és északi politikájával igyekezett a német-római császárság nagyhatalmi helyzetét ellensúlyozó szövetségi rendszert kialakítani és gazdaságilag is kedvezőbb helyzetbe hozni Magyarországot. A honor rendszer kiépítésével a királyi jogon szerzett regálé jövedelmekre alapozó pénzügyi reformjaival jelentősen megnövelte a kincstár bevételeit.

Károly Róbert uralkodásának második felében jelentős gótikus építkezésekbe fogott, mint például a visegrádi királyi palota, a soproni ferences kolostor káptalanterme és a diósgyőri vár átépítése — a török dúlás miatt ezeknek csak nyomai maradtak fenn. Halálakor erős országot hagyott fiára, Nagy Lajosra.