Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-5-1
elzárta a nyakcsatornát és ráterjedt a méh alsó részére
A méhnyakrák a méh alsó, elkeskenyedő részén, a méhnyakon, hosszú évek alatt lassan, lényegében panasz- és tünetmentesen kifejlődő rosszindulatú daganatos betegség, amit humán papillomavírus (HPV)-fertőzés okoz. A vírus emberről emberre alapvetően nemi úton terjed. Ehhez nem feltétlenül szükséges a tényleges szexuális aktus, hanem egyéb testi érintkezés is elegendő lehet az aktus nélküli intim együttlét közben. Ebből következően az aktív nemi életet élő nők mintegy 80%–át valamelyik életszakaszában megfertőzi a vírus valamelyik típusa. A panaszok és a beteg által is észlelhető tünetek csak annyira előrehaladott állapotban jelentkeznek, amikor a teljes gyógyulást eredményező beavatkozásokra már nincs lehetőség. Az ilyen betegség az orvosi kezelés ellenére lényegesen rontja a beteg életminőségét, lerövidíti élettartamát. A rendszeres szűrővizsgálatok azonban lehetővé teszik a korai – a rákot megelőző – állapotok felismerését és lényegében teljes gyógyítását. Emellett a vírus ellen ma már vannak hatékony védőoltások is. A témával foglalkozó cikk tájékoztató jellegű: nem helyettesítheti, sőt, éppen hangsúlyozni kívánja a komplex és rendszeres szakorvosi ellenőrzés fontosságát.
A kórisme megállapításának alapvető módja a nőgyógyászati vizsgálat, amihez a beteg panaszainak meghallgatása, a méhnyak kolposzkópos megfigyelése és a sejttani vizsgálat is hozzátartozik (a kinyert sejtek kenetének Papanicolaou szerinti festése után). Az orvos szükség szerint ezt kiegészíti virológiai vizsgálattal, a kimetszett szövet kórszövettani vizsgálatával, cisztoszkópiával (húgyhólyagtükrözéssel), rektoszkópiával (végbéltükrözéssel), radiológiai vagy modernebb képalkotó eljárásokat – komputertomográfiát (CT) vagy mágneses magrezonancia képalkotást (MRI) – használó vizsgálatokkal.