Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-52-2

A Mátyás-templom tornya és főbejárata
A Mátyás-templom tornya
és főbejárata
Szent István, az alapító szobra
Szent István, az alapító szobra

A Mátyás-templom (hivatalos nevén: Budavári Nagyboldogasszony-templom) elődjét az egyházi hagyomány szerint Szent István király alapította ezer éve, 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem oklevél, sem tárgyi adat nem maradt fenn. Írott forrás csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházának” nevezték. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben.

A tatárjárás utáni újraalapító, IV. Béla 1255 és 1269 között valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére építtetett tornyos, háromhajós bazilikát. Az első ütemben (12551260) építették meg a főszentélyt és a mellékszentélyeket, az álkereszthajót és a Menyasszony-kaput. Teljesen a második szakaszban épült ki 1260 és 1269 között — ekkor bővítették ki a Margit-szigeti domonkos apácakolostort, IV. Béla leánya, Árpád-házi Szent Margit otthonát is. A frissen épült budavári főtemplom kegyuraságát a király – leányára tekintettel – egy időre e kolostornak adományozta. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett; teljes képet ad IV. Béla korának építészeti iskoláiról.

A templom messze hangzó ékességei a harangok. Jelenleg hét harangja van, ezek közül hat a harangtoronyban, egy átlőtt kisharang pedig a huszártoronyban függ. Két történelmi harangja mellé 2010-ben került négy új, ekkor korrigálták a 3,2 tonnás Szt. Károly-harang hangzását is a passaui Perner-öntödében. A harangok a harangtorony felső (1, 4) és középső (2, 3, 5, 6) emeletén laknak (a 7-es van a huszártoronyban). 2011-ben új, tölgyfa harangszékekbe helyezték, új, egyenes tölgyfa jármokkal, kovácsoltvas nyelvekkel, meghajtással és vezérléssel szerelték fel őket.

1999-ben a magyar állam – történetében először – az egyház tulajdonába adta a templomot. Minthogy az épület igen rossz állapotban volt, a templom teljes felújítását 2005 után túlnyomórészt az állam fizette. Hat évig tartó munka után 2015 januárjában, az alapítás ezredik évfordulójára a templom orgonájának felújítása is befejeződött.