Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-51-1
(Kossuth Lajos utca 17.)
A Kossuth Lajos utca Miskolc legrégibb utcáinak egyike, de hangulatos megjelenését és nyomvonalát máig őrzi. Korábban Német és Czikó utca néven is szerepelt, előbbi nevét az ide települt német iparosokról, utóbbit az itt élt Czikó családról kapta. Mai nevét a 19. század végén, Kossuth Lajos halála után nyerte el. A Széchenyi utcáról indul északnak, vége a Palóczy utca/Deák tér vonalán van. Déli végén 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából állították fel Varga Éva szobrászművész millecentenáriumi emlékművét.
Megnyitásakor még csak a Pecén túli, északi szakasz épült be, a Piac (ma Széchenyi) utca felőli részre csak később építkeztek. A kezdetektől a 18. század végéig ez volt a városon északnak átvezető főútvonal. A Mindszent felől érkezők a Papszeren és a Püspök (ma Rákóczi) utcán át érték el a Szinvát és a Piac (Derékpiac) utcát, majd a Czikó utcán, a Pece-patak hídján folytatták az útjukat a mai Palóczy utcára, majd tovább Szentpéternek. A Kossuth utcai építkezéseket főleg a keleti oldalon befolyásolta a Pece-patak: a telkek patakra néző végein olyan építményeket kellett emelni, amelyek védték a házakat a Pece gyakori áradásaitól.
Az utca jellegzetes házai közül említendő az utcát nyitó Pannónia szálló és az azt záró Belvárosi református templom, amit a miskolci köznyelv csak „kakas-templom”-ként emleget. A régi lakóépületek közül nevezetes többek között a Gyika-ház, a Mukulovszki–Silbiger-ház, a Pompéry-ház, a Hesz–Orczy-ház és a Czinczifa–Főzy-ház.