Svante Pääbo

svéd tudós

Svante Pääbo (Oscar Parish vagy Stockholm, 1955. április 20. –) Nobel-díjas svéd genetikus, a paleogenetika egyik megalapítója.[21] A Lipcsei Egyetem címzetes professzora.

Svante Pääbo
Született1955. április 20. (69 éves)[1][2][3][4]
Állampolgárságasvéd[4]
HázastársaLinda Vigilant
SzüleiKarin Pääbo
Sune Bergström
Foglalkozása
IskoláiUppsalai Egyetem
Kitüntetései
  • Newcomb Cleveland Prize
  • H. M. The King's Medal
  • Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje
  • Pour le Mérite
  • 2022 Nobel Prize in Physiology or Medicine
  • Gottfried Wilhelm Leibniz-díj (1992)
  • a Zürichi Egyetem díszdoktora (1994)[6]
  • Max Delbrück Medal (1998)
  • Carus medal (1999)
  • a Helsinki Egyetem díszdoktora (2000)[6]
  • Ernst Schering Prize (2003)[7]
  • Leipziger Science Award (2003)
  • Louis-Jeantet-díj (2005)[8]
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje (2008)
  • honorary doctor of Royal Institute of Technology (2008)[6]
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal (2009)
  • Kistler Prize (2009)
  • Honorary Doctor at Karolinska Institutet (2012. május 25.)[9]
  • Sven Berggren prize (2013)[10]
  • Gruber Prize in Genetics (2013)
  • Lomonoszov-aranyérem (2014)[11]
  • Keio Medical Science Prize (2016)[12]
  • Breakthrough Prize in Life Sciences (2016)[13]
  • Foreign Member of the Royal Society (2016)[14][15]
  • Dan David Prize (2017)
  • Asturias hercegnője műszaki és természettudományos kutatási díj (2018)[16]
  • Nierenberg Prize (2018)
  • Japán Díj (2020)
  • Massry Prize (2021)[17]
  • fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (2022)[18][3][19]
  • Order of the Polar Star - Commander's Grand Cross (2024. március 21.)[20]

A Wikimédia Commons tartalmaz Svante Pääbo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete

1977 és 1980 között az Uppsalai Egyetemen orvostudományt tanult. A Zürichi Egyetemen, Londonban, a Kaliforniai Egyetemen Berkeleyben, a Lajos–Miksa Egyetemen Münchenben dolgozott. 1999 óta a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa. Az intézetben egy korábban ismeretlen emberi elődöt a gyenyiszovai embert is felfedezéseinek lehet köszönni.[22]

2022-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, és egy új tudományág, a paleogenetika megalapításáért.[23] Az általa megalkotott tudományág kutatási területe, hogy a fosszíliákból és őskori leletekből származó genetikai mintákat elemez és ebből a ma élő emberek és a kihalt ősök között lévő kapcsolatokat mutat ki.[22]

Publikációk (válogatás)

Jegyzetek