Székely Jenő (költő)

(1889–1965) magyar költő, elbeszélő, gyógyszerészeti szakíró

Székely Jenő, 1904-ig Spitzer[2] (Békéscsaba, 1889. február 9.[3]Budapest, 1965. május 14.)[4][5] magyar költő, elbeszélő, gyógyszerészeti szakíró.

Székely Jenő
SzületettSpitzer Jenő
1889. február 9.[1]
Békéscsaba[1]
Elhunyt1965. május 14. (76 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBraun Vilma Jozefa
(h. 1916–1945)
Jancsó Ida
(h. 1946–1965)
Foglalkozása
  • farmakológus
  • szakíró
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1917)
SablonWikidataSegítség

Élete

Székely Ferenc (1862–1931) bútorgyáros és Spitzer Hermin gyermekeként született.[6] 1917-ben a Budapesti Tudományegyetemen nyert gyógyszerészi oklevelet. Az 1920-as években Marosvásárhelyen volt gyógyszerész, majd Magyarországra települt át. A Magyar Gyógyszerész Szakszervezet egyik megalapítója és szerkesztője a Gyógyszerészet című lapnak. A Kemény Zsigmond Társaságban már 1929-től szerepelt novellával, illetve 1930-ban Hátsó utca 38. c. színdarabja egy részletével; 1932-től lett a Társaság tagja.

A Csehi család című regénye, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki,[7] Gaál Gábor szerint „vad és zord téma: egy züllött kispolgári család felbomlása. [A szerző] … kényelmetlen dolgokat mond, s kellemetlen társadalmi adottságokat feszeget, s azonkívül érdekes figurákat – ígér. Mert mindenik, sajnos, csak ígéret.”

Első házastársa Braun Vilma Jozefa volt, akivel 1916. november 14-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[8] 1945-ben elvált tőle és a következő évben nőül vette Jancsó Idát Budapesten.

Művei

  • Csönd. Háborús versek. Szép Ernő előszavával (Budapest, 1916)
  • A hazugkirály. Regény; Kultúra (Budapest, 1921)
  • A porcellángyár. Dráma; Turul Ny. (Budapest, 1925)
  • Az öngyilkos élete (dráma, Budapest, 1926)
  • A Csehi család (regény, Kolozsvár, 1928)
  • Csendes séták (versek, Budapest, 1932)

Jegyzetek

Források