Szélesfarkú halfarkas

madárfaj

A szélesfarkú halfarkas (Stercorarius pomarinus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Szélesfarkú halfarkas
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:Madarak (Aves)
Rend:Lilealakúak (Charadriiformes)
Család:Halfarkasfélék (Stercorariidae)
Nem:Stercorarius
Faj:S. pomarinus
Tudományos név
Stercorarius pomarinus
(Temminck, 1815)
Elterjedés
A szélesfarkú halfarkas elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   költözési útvonal   szórványos
A szélesfarkú halfarkas elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szélesfarkú halfarkas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szélesfarkú halfarkas témájú médiaállományokat és Szélesfarkú halfarkas témájú kategóriát.

Portré

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1815-ben, a Lestris nembe Lestris pomarinus néven.[3]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka kóborló, az őszi időszakban.[4]

Előfordulása

Eurázsia és Észak-Amerika északi részén fészkel. Hosszútávú vonuló, telelni a trópusi és szubtrópusi tengerekre vonul. Természetes élőhelyei a tundrák, tengerpartok és a nyílt tengerek.[5]

Megjelenése

Testhossza 46–51 centiméter, szárnyfesztávolsága 125–138 centiméter, testtömege pedig 600–900 gramm.[4]

Táplálkozás közben
és a levegőben

Életmódja

Fészkelőhelyén főleg lemmingekkel táplálkozik, de mivel táplálékparazita, más madarak, főleg sirályok zsákmányát is elragadja és a fiókáikat is megeszi.

Szaporodása

A talaj kisebb mélyedésébe rakja sáslevelekből készített fészkét, melyet mohával és zuzmóval bélel ki. Egy fészekaljban többnyire 2 tojás található, melyen 25-27 napig felváltva mindkét szülő kotlik. A fiatal madarak 31-32 napos korukban repülnek ki.[4]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[4]

Jegyzetek

Források

További információk